Nemrég tragikus hír rázta meg a kárpátaljai közösséget. Ungváron, a hatodik emeletről kiugrott egy másodéves színművész hallgató, aki a helyszínen életét vesztette. A fiatal fiú néhány órával korábban még a nemzeti multidiszciplináris tesztet (NMT) írta. Egy ismerőse szerint a vizsga után csak annyit mondott: „Szerintem nem sikerült…” Ez volt az utolsó mondat, amit tőle hallottak. A Kárpáti Igaz Szó e heti kérdésében arra kerestük a választ: vajon túl vannak-e terhelve az ukrajnai érettségizők?
Simon Rita
A nem reprezentatív felmérés eredménye egyértelmű: a válaszadók többsége szerint igen, a végzősök túlvállalják magukat, vagy inkább úgy is mondhatjuk – túl sok a velük szemben támasztott, és kevés a megtartó rendszer, amely segítene őket ebben a küzdelmes időszakban.
A tragédia, amely Ungváron történt, nem nevezhető „vizsgadrámának”. Nem hinném, hogy az NMT önmagában okozta, de az utolsó csepp lehetett a pohárban. Egy érzékeny szorongó, túlterhelt fiatalnál nem lehet tudni, melyik pillanatban szakad el a cérna. A kérdés tehát nemcsak az, hogy „sikerült-e a vizsga”. Hanem az is: volt-e mellette valaki, aki észrevette, hogy baj van? Kapott-e időben támogatást, megértést?
A mai ukrajnai érettségiző sok esetben nem csupán a továbbtanulásáról dönt, hanem az egész élete irányáról. Meg nem erősített források szerint az édesanyja azt mondta ennek a huszti fiúnak, hogy ha nem sikerült a vizsga és nem tud itthon továbbtanulni, akkor mehet Csehországba dolgozni…
Gerő Sándor, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum biológia- és nevelőtanára, egyben kollégiumvezetője rávilágít arra, hogy a háború és az oktatási rendszer együttes nyomása nemcsak tananyagot zúdít a fiatalokra, hanem elvárásokat, döntéskényszert, lelki terheket is. Az utóbbiak sokkal alattomosabbak, mert láthatatlanul gyűrűznek be a mindennapokba és épp úgy kimerítenek, mint a tanulás.
– Véleményem szerint az olyan kárpátaljai diákok, akik tovább szeretnének tanulni, több nehézségbe is ütközhetnek – magyarázza Gerő Sándor. – A háború kezdete óta sokan próbálkoznak külföldi felvételikkel is. Mivel az NMT-t külföldön nemigen veszik figyelembe, egy mai végzősnek akár több ország elvárásainak is meg kell felelnie. Ez nem kis kihívás. Fel kell készülnie az itthoni vizsgákra és a külföldiekre is, miközben az iskolában év vége van, a tanárok dolgozatokat íratnak, és mindeközben a diák kamasz is: túltengenek benne a van hormonok, teli van elismerési vággyal, megfelelési kényszerrel. Aki pedig jól akarja csinálni, annak félre kell tennie, hogy még lehetne gyerek – és korafelnőtt módjára oda kell tennie magát. Felnőttként, tanárként, szülőként az a dolgunk, hogy mindenben támogassuk őket, még akkor is, ha az ő vágyaik eltérnek a mieinktől.
Korábbi, kapcsolódó KISZó-kérdésünk:
Legutóbbi KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
