A háború negyedik évében Ukrajna költségvetési terhei elérték a kritikus pontot. Egyre nehezebb fedezni a védelemre fordított kiadásokat, miközben a külső támogatások is bizonytalanabbá válnak. A hiány akár 500 milliárd hrivnyára is nőhet.
Bujdosó Ivett
Ukrajna gazdasága 2025 közepén kettős nyomás alatt áll: miközben az állam próbálja biztosítani a katonák fizetését, a fegyverbeszerzéseket és a hadtápellátást, egyre nehezebb egyensúlyban tartani a költségvetést. Március végére a védelmi kiadások meghaladták a 900 milliárd hrivnyát – ez a teljes éves büdzsé 64 százaléka –, és még csak az év felén sem vagyunk túl. A kiadások ilyen üteme fenntarthatatlan, a szakértők szerint pedig akár 200-500 milliárdos rés is keletkezhet a költségvetésben, amely már most is extrém terhelés alatt van.
Jaroszlav Zseleznyak, a parlament költségvetési bizottságának tagja még áprilisban figyelmeztetett: a kormány kénytelen előrehozni a kiadásokat, hogy a hadsereg működését fenntartsa. Eközben az amerikai katonai segélyek körüli bizonytalanság csak tovább nehezíti a tervezést. Az ukrán vezetés egyre inkább saját forrásból kénytelen fedezni a hadsereg költségeit, ami más kiadási területekről – például szociális ellátásból vagy infrastrukturális beruházásokból – vonja el a pénzt.
Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukraine igazgatója szerint az állami bevételek meghaladják a terveket – csak az első negyedévben 46 milliárd hrivnyával –, ám ez messze nem elegendő egy akár 500 milliárdos hiány pótlására. Hasonló véleményen van Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank vezetője is, aki figyelmeztet: a jegybank 84 milliárdos befizetése részben egyszeri tétel volt, ilyen „extraprofitra” a jövőben nem lehet alapozni.
A lakosság is egyre aktívabb szereplő a költségvetés finanszírozásában. Tarasz Kozak, az Univer Capital elnöke szerint már több mint 90 milliárd hrivnya értékben vásároltak katonai államkötvényeket, és ez a szám tovább nőhet a nyár folyamán. A magas, 16-17 százalékos hozam vonzó befektetésnek számít, de hosszú távon ez sem tartható fent.
Az ukrán kormány egyik „vészmegoldása” az, hogy a bankok profitját rendkívüli adóval sújtja. A tavalyi és idei évben is 50 százalékos társasági adóval terhelték azokat, és bár ezt ideiglenes intézkedésnek szánták, valószínű, hogy 2025-ben is érvényben marad. A Center for Economic Strategy becslései szerint ez 60-70 milliárd hrivnya pluszbevételt jelenthet az idei évben.
Ugyanakkor a gazdaság „kifehérítése” is ígéretes forrás lehet. A Global Shadow Economy Report szerint Ukrajna árnyékgazdaságának mértéke 19,3 százalékra csökkent a háború előtti 30 százalék fölötti szintről. Ez jelentős előrelépés, de még mindig sok a tennivaló. Különösen a szerencsejáték- és dohányszektorban maradtak fenn kockázatok, ahol jelentős a nem bevallott jövedelem aránya.
Dmitro Bojarcsuk szerint a valódi áttöréshez nemcsak ellenőrzésekre, hanem érdemi szabályozási reformokra van szükség: ha a legális működés túl drága, sok vállalkozás továbbra is a szürkezónát választja.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése szerint az általános forgalmi adó egy százalékpontos emelése 30-40 milliárd hrivnya többletbevételt hozhatna, de ennek politikai ára hatalmas lenne. Danilo Hetmancev, a pénzügyi bizottság elnöke azonban leszögezte: 2025-ben nem lesz adóemelés. Ehelyett az adóhatóság és a vámszervek hatékonyságának növelésére, valamint a korrupció visszaszorítására kell fókuszálni.
Az IMF azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a háborús helyzet elhúzódik, 2026-tól már elkerülhetetlen lehet egy átfogó adóreform, akár fájdalmas intézkedésekkel is.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
