A válaszadók több mint kétharmada (70 százalék) csalódott Donald Trump amerikai elnökben – derült ki a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán készített nem reprezentatív felmérésből. Ahogy azt már olvasóink megszokhatták, közösségi oldalunkon hétről hétre új KISZó-kérdéssel jelentkezünk. Az elmúlt héten arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadók hogyan értékelik az amerikai elnök orosz–ukrán háború lezárására irányuló korábbi ígéreteit, erőfeszítéseit.
Szabó Sándor
Trump az elnökválasztási kampányban többször kijelentette, hogy gyorsan, akár 24 órán belül véget vet az orosz–ukrán háborúnak, ha hatalmat kap. A politikus hivatalba lépése után már inkább 100 nap alatt látta megteremthetőnek a békét és az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárását. Az amerikai elnök többször elmondta az orosz−ukrán háborúról, hogy annak lezárásához az ő közvetítése szükséges.
Érdekesség, hogy az amerikai elnökválasztást követően november végén alternatív reakciógombos véleményszavazásunkon azt kérdeztük olvasóinktól, hogy békét teremt-e Donald Trump? Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók jelentős többsége, 89 százaléka gondolta úgy, hogy a visszatérő amerikai elnök elhozhatja a várva várt békét, míg 11 százalék szkeptikus, nem várt érdemi változást Trump beharangozott lépéseitől. Jelen állás szerint utóbbiaknak lett igaza.
Donald Trump mind Putyinnal, mind Zelenszkijjel szemben csalódottságának adott hangot, mert elhúzódnak a béketárgyalások. Már a februári találkozón azzal vádolta az ukrán elnököt, hogy „a harmadik világháborúval játszik”, áprilisban pedig azt közölte, hogy „nagyon dühös” és „kiakadt” Putyinra, miután a tárgyalások továbbra is akadoztak.
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hetekben nyíltan elégedetlenkedett Putyin a háború lezárása iránti hajlandóságának hiánya miatt. Az elmúlt héten viszont Ukrajna merész oroszországi dróncsapása okozott feszültséget a Fehér Házban. Míg Kijev hatalmas sikerként könyvelte el az orosz stratégiai bombázók elleni hadműveletet, Donald Trump amerikai elnök aggodalmát fejezte ki a konfliktus eszkalálódása miatt. Az eset újra felszínre hozta Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti nézeteltéréseket, és kérdéseket vet fel az Egyesült Államok további Ukrajna-politikájával kapcsolatban. A háború lezárására tett erőfeszítések ellenére a békés megoldás egyre távolabbinak tűnik. Az isztambuli tárgyalások két fordulója sem hozott érdemi eredményt a konfliktus lezárásában, mindössze humanitárius kérdésekben tudtak megállapodni a felek.
A témával kapcsolatban megkérdeztük Mihajlo Selemba politológust, az Ungvári Nemzeti Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszékének docensét. A szakember novemberben azt jósolta, hogy Trump valamilyen formában alkura kényszeríti a szemben álló feleket. Most viszont szkeptikusan nyilatkozott.
– Az nem elég, hogy Trump békét akar, egy megállapodáshoz Putyinra is szükség lenne, ám az oroszokon egyelőre nem látszik a kompromisszumkészség – mondta a szakember. – Az amerikai elnök kampányígérete az volt, hogy már elnöksége első napján, azaz 24 órán belül megoldja az orosz–ukrán konfliktust. Ezt már akkor fenntartásokkal kezelte a világ, nem volt több mint egy hangzatos kampányígéret.
Most ott tartunk, hogy semmi nem valósult meg, abból, hogy Trump „béketeremtőként és egyesítőként” vonuljon be a történelembe. Ezt elsősorban azzal akarta elérni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel köt kompromisszumokat, de ezek a kísérletek mind zátonyra futottak.
A politológus szerint, az amerikai elnök és csapata már januárban, a beiktatása előtt rádöbbent arra, hogy nem tudják teljesíteni a kampányban megfogalmazott ígéretet. Jelenleg azon van, hogy jelentősebb arcvesztés nélkül szálljon ki ebből a történetből, hogy ne veszítsen a tekintélyéből. Mihajlo Selemba szerint már meg is találta a bűnbakot Zelenszkij személyében.
– A jelenlegi helyzetben sokkal egyszerűbb az ukrán elnökre fogni a békefolyamatok megrekesztését
– fejtette ki. – Erre utal az is, hogy Trump utoljára Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélt telefonon. Ott van az amerikai szenátus és a kongresszus, amelyeknek beleszólása van a politikai kérdésekbe. Az már korábban kiderült, hogy amit Trump mond, azt nem lehet készpénznek venni. Rá is politikai nyomás nehezedik. Egy év múlva kezdetét veszi a kampány az amerikai parlamenti választásokra, így a figyelem erre fog összpontosulni. Látjuk az elmúlt napok történéseit a migránskérdést, az erőszakba torkolló tüntetéseket, amellyel foglalkoznia kell. Ezzel pedig a külpolitikai törekvései is háttérbe szorulnak majd. Az USA lényegében már kilépett a tárgyalásokból, és mossa kezeit az ügyben, igyekeznek elhatárolódni az orosz–ukrán háborútól. Donald Trump nyíltan kimondta, hogy nem támogatja Ukrajna NATO-tagságát. Viszont a fegyverszállításokat nem állították le, viszont ezeknek a katonai segélyeknek a jövőben sem fognak nagy visszhangot keríteni, ugyanis ez szembemenne a korábbi ígéreteikkel, ellenszenvet válthat ki az amerikai nép szemében. Amit igyekeznek elkerülni. Hozzátette:
ám az is biztos, ha pozitív változások történnének a békefolyamatban, akkor azonnal visszatérnének a tárgyalóasztalhoz.
Kapcsolódó tartalom:
KISZó-kérdés: Lehet, hogy nem lesz gyors tűzszünet Ukrajnában?
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
