A Momentum Doctorandus 2013 óta szervez doctorandus-esteket. Fő céljuk, hogy a kárpátaljai magyar doctorandusok és fiatal kutatók találkozhassanak, megismerkedhessenek egymás kutatási területével, hogy informális keretek között tudjanak eszmét cserélni, tudást átadni, közösséget építeni. Félévente két ilyen találkozót tartanak. Az elmúlt évek bevált szokása, hogy ebből egyet Magyarországon (Budapesten vagy Debrecenben), a másikat pedig Kárpátalján (Ungváron vagy Beregszászban) rendezik meg. A soron következő doctorandus-estre ezúttal Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Törökbálint termében került sor.
Hegedűs Csilla
A rendezvényre elsősorban most is azokat a fiatalokat várták, akik a szervezet kötelékébe tartoznak. A résztvevőket Linc Annamária köszöntötte.
– Több felületen is meghirdettük a találkozót, és mindenkit vártunk, akiknek fontos, hogy egy közösség tagjai lehessenek, illetve, akik érdeklődtek a mai előadónk témája iránt – hangsúlyozta a Momentum Doctorandus elnöke.
– Az a legjobb ezekben a találkozókban, hogy valóban kötetlenek, bárki spontán hozzászólhat bármihez. Kárpátalján amúgy is nagyon jól működik az informális kapcsolat, és ez ránk is igaz. A visszajelzéseink pozitívak, meggyőződésünk, hogy igény van az ilyen találkozókra. Ha arra gondolunk, hogy az elmúlt években mennyi rossz történt velünk, az itt élőkkel, még biztosabbak vagyunk abban, hogy mindenkinek szüksége van a közösségre, a találkozókra. Arra is volt már példa, hogy
az itt megismerkedők később közös kutatást, publikációt valósítottak meg.
Két évvel ezelőtt egy projektbe én is úgy csatlakozhattam, hogy az egyik Doctorandus-esten ismerkedtem meg az érintett kollégával – jegyezte meg Linc Annamária.
A találkozó Daróci Ádám, a Rákóczi-főiskola Matematika és Informatika tanszék oktatójának előadásával kezdődött. Az előadó a kárpátaljai magyar iskolák kompetenciamérésének eredményeiről számolt be.
– Az elmúlt évben vidékünk általános- és középiskolásai között háttérkérdőív kitöltésével kisebb kutatást végeztünk. Harminckilenc oktatási intézményben 1076 iskolás töltötte ki a kérdőívet. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mi befolyásolja a tanulók – nemek szerint lebontva – teljesítményét. A nemzetközi kompetenciaméréseken az figyelhető meg, hogy
a fiúk matematikából és logikából teljesítenek jobban, míg a lányok szinte minden másból, kivéve a természettudományt,
mert ez országonként változó – magyarázta a főiskolai tanár. Hozzátette, arra is kíváncsiak voltak, hogy a szülők végzettsége miképpen hat a kompetenciamérés eredményére, továbbá a nyelvtudás is előtérbe került. Kiderült, az, aki csak az anyanyelvén beszél, általában rosszabbul teljesít, mint az, aki legalább egy idegennyelvet tud.
– A kutatás folyamatosan zajlik, és azt is „megkérdeztük” a gyerekektől, hogy van-e otthon számítógépük vagy internetelérhetőségük, a szüleik járnak-e szülőértekezletekre, mert úgy hisszük, ezek is fontos kérdések – tette hozzá az előadó. Kérdésünkre, hogy a későbbiekben tudnak-e a kérdőívet kitöltött fiataloknak segíteni, Daróci Ádám elmondta, természetesen, hiszen a kompetenciamérés egyik célja az is, hogy könnyebben kideríthessék, melyik területre kellene a nagyobb hangsúlyt fektetni. Hozzátette, a főiskolán is végeznek mérést az első évfolyamosok között, nyelvi- és logikai kompetenciákat értékeltek, s idén volt az első kibocsátás, akiknél a kimenő kompetenciát is felbecsülték.
– Miért tartotta fontosnak, hogy a találkozó résztvevőinek mindezt elmondja?
– Mert a jelenlévők is valamilyen oktatási tevékenységet folytatnak, ezért úgy véltem, hogy az elhangzottakból levonnak valamilyen következtetést, hogy melyik kompetencia fejlesztésére érdemesebb a későbbiekben jobban odafigyelni.
Az érdekes és mindenképpen hasznos, informatív előadást kötetlen beszélgetés, társasjáték követte. A résztvevők amellett, hogy megismerkedtek, megosztották egymással gondolataikat, észrevételeiket.
