Ukrajna békére vár, a Nyugat bizonytalan.
A 2025-ös G7-csúcstalálkozó a kanadai Kananaskisban, amely a világ legnagyobb gazdasági hatalmait tömöríti, szinte minden résztvevő számára kudarc volt, olvasható a Bloomberg beszámolójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen vett részt a G7 találkozón, ahol egyértelmű üzenettel érkezett: Ukrajna harca a demokráciáért és az európai értékekért folyik, és ennek nem lehet ára a nyugati fáradtság vagy kompromisszum. Zelenszkij célja egy közös zárónyilatkozat elfogadtatása volt, amely konkrét katonai és pénzügyi támogatásra tett volna ígéretet, különösen a 2025/2026-os időszakra.
Ez azonban meghiúsult, miután az amerikai elnök, Donald Trump váratlanul idő előtt távozott a csúcsról,
az Irán–Izrael közötti konfliktusra hivatkozva. A diplomáciai gesztusnak is tekinthető kivonulás gyengítette a zárónyilatkozat esélyeit, és kiemelte a transzatlanti szövetség törékenységét.
Zelenszkij mindezek ellenére több kétoldalú egyeztetést folytatott: Franciaország, Németország és Olaszország is külön-külön megerősítette, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, ugyanakkor az összehangolt, szimbolikus fellépés ezúttal elmaradt.
Ukrajna számára kulcsfontosságú kérdés volt, hogy a G7 tagjai hajlandók-e nyilvánosan támogatni egy NATO-csatlakozási menetrendet vagy átmeneti biztonsági garanciákat.
Bár erről konkrét döntés nem született, Mark Rutte, a leendő NATO-főtitkár jelezte: „a szövetség kész mélyíteni az együttműködést Ukrajnával, különösen a légvédelem és a hírszerzési koordináció területén”.
Az európai vezetők hangsúlyozták: Ukrajna jövője „egyértelműen az EU-ban van”, de a háborús helyzet és a belső reformok együttesen határozzák meg a csatlakozás idővonalát.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint „az ukrán nép elszántsága minden bővítési kritériumnál fontosabb bizonyíték az európai elkötelezettségre”.
Bár Zelenszkij kormánya 2025-ben újabb többmilliárd eurós költségvetési és haditechnikai segítséget szeretne, a csúcstalálkozón nem jelentettek be konkrét összegeket. Ehelyett a G7-es országok „továbbra is támogatják Ukrajna szuverenitását, gazdasági stabilitását és energiafüggetlenségét” – áll a tematikus nyilatkozatokban.
A Portfolio szerint a többség erőteljesebb szankciókat szeretett volna bevezetni Oroszország ellen, Trumpot azonban erről nem sikerült meggyőzniük. Az amerikai elnök szerint ugyanis a szankciók „nagyon sok pénzbe” kerülnének Amerika számára.
Trump korábban többször is megfenyegette Oroszországot, hogy keményebb szankciókat vet ki ellene, amennyiben nem hajlandó beleegyezni a tűzszünetbe, de annak ellenére, hogy Moszkva ennek semmi jelét nem mutatja, az amerikai elnök továbbra sem akar lépni az ügyben.
A Reuters tájékoztatása szerint Trump abba sem akart belemenni, hogy közös erős nyilatkozatot fogadjanak el Oroszországgal szemben, így az elnöklő Kanada végül elvetette ezt a tervet.
Trump a korábbi tervekkel ellentétben nem maradt ott a csúcstalálkozó második napjára, így a Zelenszkijjel tervezett találkozója is meghiúsult.
Ukrajna számára a G7-csúcs egyetlen kézzelfogható eredménye egy 2 milliárd kanadai dolláros (kb. 500 milliárd forintos) új katonai segélycsomag volt.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
