Új rovatunkban, a KISZó-aktuálban időről időre megszólaltatunk szakértőket, érintetteket, civileket – bárkit, akinek van mondanivalója egy-egy aktuális témáról. Mert hisszük, hogy a valóság sokszínű, és a megértéséhez több nézőpont szükséges. Első összeállításunkban a kullancsveszély került fókuszba, a másodikban a gyerekek nyári elhelyezésének kérdését jártuk körül. Most a nyári idénymunkák kapcsán kérdeztünk meg érintett személyeket. Az ilyen típusú munkák, mint például a mezőgazdasági betakarítás, vendéglátás vagy turizmus, rugalmas beosztással és szezonális jelleggel illeszkednek a nyári hónapokhoz.
KISZó-összeállítás
– A kínálat jelentős. Jelenleg megyénkben is háromezer feletti állás vár arra, hogy valaki betöltse, ám folyamatos munkaerőhiány mutatkozik – árulta el Foltin Péter, a megyei foglalkoztatási központ osztályvezetője. – Az a tapasztalatom, hogy a munkavállalók többsége a kényelmes körülmények között végezhető könnyű fizikai munkát preferálja. Mezőgazdasági munkát senki sem akar végezni, emiatt a gazdák vannak a legnehezebb helyzetben. Nem jellemző, hogy idénymunkára jelentkezne valaki, mindenki hosszú távú állásban gondolkodik. Honlapunkon minden részlet megtalálható a kínálkozó munkalehetőségekről, bárki kényelmesen hozzáférhet és válogathat közöttük. Ami a fiatalokat illeti, akik nyáron szeretnének egy kis pénzt keresni, megtehetik, a törvényadta keretek között. Én azt ajánlom, ha biztosak akarnak lenni benne, hogy ellenőrzött, korrekt helyre kerülnek, keressék fel a megyei foglalkoztatási központ valamelyik kirendeltségét. Több, a külföldi befektetők által működtetett nagyvállalat szívesen vesz fel diákokat könnyen betanítható feladatokra. Minden járásban van fiókintézetünk, de internetes hírportálunkon is – https://zak.dcz.gov.ua/ – érdeklődhetnek, sőt online jelentkezhetnek, személyesen fel sem kell keresniük a központot. A munkatörvénykönyv értelmében Ukrajnában 14 éves kortól lehet munkát vállalni. E fiatalok heti 24 órát dolgozhatnak, míg a 16-18 éves korosztály heti 36 órát vállalhat. A kiskorúakra szigorúbb szabályok vonatkoznak, s ők csakis szülői engedéllyel vállalhatnak munkát.
A fiatalságé a jövő, nélkülük nem tudunk és nem is akarunk tervezni – hangsúlyozta Bíró Tibor, a Makkosjánosi Helikon Hotel és Étterem tulajdonosa.
– Korábban és most is az a tendencia, hogy nyáron van sokkal nagyobb forgalom az éttermünkben és szállodánkban, és az a jó, hogy a 16-18 év közötti fiatalok is szabaddá válnak a nyári hónapok alatt, ezért nagy szeretettel hívjuk és várjuk őket idénymunkára. Hogy miért tartjuk fontosnak bevonni a tizenéveseket a nyári munkába, annak több oka van. Egyrészt, hogy jó irányba tudjuk őket terelni, hogy egy kicsit eltávolodjanak a számítógéptől, az okostelefontól, másrészt pedig, egy kis munkával pénzhez jutnak. És végül, de nem utolsó sorban, nekünk, vállalkozóknak ők ilyenkor óriási segítséget jelentenek. Mind az étteremben, mind a konyhán, a szállodában sokat tudnak segíteni – tette hozzá Bíró Tibor. – A fiatalokat napi nyolc óránál tovább soha nem dolgoztatjuk, egyelőre hárman vállaltak munkát nálunk, de akár 6-8 fiatalt is tudnánk alkalmazni. Sokan évek óta vállalnak nálunk a nyári hónapokban munkát, alig várják, hogy vakáció legyen, hogy jöhessenek.
Rezes Szabolcs, az Ugocsa Berry farmergazdaság tulajdonosa, a Pro Cultura Ugocsa Jótékonysági Alapítvány igazgatója elmondta: 27 embert foglalkoztatnak hivatalosan egész évben. Rajtuk kívül azonban szezonban további 80-100 főre is szükség lenne, annyi a munka. Jelenleg is gőzerővel keresnek legalább 30-40 embert, akiket hivatalosan alkalmazhatnának legalább egy hónapon keresztül. Ez viszont óriási kihívás, mivel egyszerűen nincs elég ember.
– Az Ugocsa Berry évente több mint 1 millió hrivnya adót fizet be a költségvetésbe – magyarázza a szőlősgyulai gazda. – Fóliasátorban 1,5 hektáron termesztünk szamócát. Annak a szezonja már a végéhez közeledik, 28 tonnát szedtünk le. Most a szabadföldi szamóca szedése zajlik, közben pedig már érik az áfonya is, tehát bőven akad munka. Palántázásra is nagy lenne az igény, érkeznek a megrendelések, de egyszerűen nincs rá kapacitás. Korábban próbálkoztam más járásokból hozni munkavállalókat, de az elszállásolásuk vagy beutaztatásuk nagyon körülményes volt. Kiskorúakat nem foglalkoztatunk, a munkaképes lakosság jelentős része pedig a háború kitörése óta kivándorolt. 2016 óta működtetjük a gazdaságot, de ilyen mértékű munkaerőhiánnyal gyakorlatilag csak a háború kirobbanása óta küzdünk. Nem tudom, hogyan lehetne hosszú távon kezelni ezt a helyzetet. Egyelőre úgy oldjuk meg, hogy a családtagokkal erőn felül dolgozunk.
Botosné Borcsik Viktória immár négy éve vállal alkalmi munkát Fertősalmáson. Ám nem csupán nyáron, hanem kora tavasztól késő őszig jár napszámba.
– Februárban kezdődik a retekszezon, aztán májustól jön az uborka: először a fóliasátorban, majd a szabadföldön. Közben egy kis csemegekukorica, bab, végül a dohány betakarítása következik, ami egészen őszig elhúzódik – meséli a fertősalmási fiatalasszony. – Amióta kitört a háború, drasztikusan csökkent a munkavállalók száma, alig lehet megbízható, dolgos embert találni. Mostanában a helyiekkel úgy segítünk, hogy egymás földjére járunk dolgozni. Sokszor kölcsönös szívességként, de ha valakinek több a munkája, a segítőket napszámban kifizetjük. A gazda, akinél már négy éve állandóan dolgozom, hat fóliasátorral rendelkezik, így munka akad bőven. Ő 100 hrivnyát fizet óránként. Tavaly is ennyit kaptunk. A háború előtt 80 hrivnya körül mozgott az órabér. Műveljük a saját földünket is, és járunk napszámba is. Nem könnyű, főleg nyáron, a hőségben, de már megszoktuk ezt a pörgést. Valamiből meg kell élni… Összeszokott, jó társaság vagyunk, öten-hatan járunk rendszeresen dolgozni. Jó hangulatban gyorsabban telik az idő, és vidáman a munka is könnyebbnek tűnik.
Tapasztalataim szerint a nyári munkavállalás terén a fiatalok főként a vendéglátásban helyezkednek el – nyilatkozta lapunknak Hidi M. Petra, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzatának elnöke.
– A fiúk jellemzően a határon belül, míg a lányok nagyobb arányban Magyarországon vállalnak munkát. Bár a lehetőségek sokszor adottak, sok esetben hiányzik az átlátható és szervezett diákmunka-hálózat, amely segítené a fiatalokat az eligazodásban és a megbízható munkalehetőségek megtalálásában. Úgy gondolom, nagy igény lenne egy olyan rendszerre, amely közvetlen kapcsolatot teremtene a diákok és a munkáltatók között, és biztonságosabb kereteket biztosítana a nyári munkavállaláshoz akár a jövőbeli szakmájukkal kapcsolatban – fejtette ki Petra.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
