A nyugdíj összegének megállapítása bonyolult folyamat: Hogy lehetséges, hogy mondjuk egy kohász és egy takarítónő nyugdíja egyforma? Szerhij Korobkin nyugdíjügyi szakértő elmagyarázta, mi határozza meg a nyugdíj mértékét Ukrajnában.
Ma három fontos kérdést vizsgálunk meg:
• Miért kapnak hasonló nyugdíjat eltérő munkaviszonnyal és foglalkozással rendelkező emberek? – Megnézzük, hogyan számítják fel a nyugdíjat, és miért fordulhat elő, hogy egy hosszú és nehéz munka után valaki ugyanolyan összeget kap, mint egy részmunkaidős takarító.
• A juttatások paradoxona: hogyan befolyásolja a nyugdíjba vonulás időpontja és a kereset az összeget? – Elmagyarázzuk, hogy miért kaphat két különböző időpontban nyugdíjba ment ember – eltérő munkaviszony és szakma mellett – mégis hasonló vagy éppen eltérő összeget.
• Hogyan számítják a nyugdíjat, és mi határozza meg annak összegét? – Elmagyarázzuk a nyugdíjszámítás képletét, és példákon keresztül bemutatjuk, hogy miért nem mindig tükrözi a munka valódi értékét.
Elvileg Ukrajnában bármi megtörténhet. Vajon ez a jogszabályok hibája vagy csal a Nyugdíjalap? Ehhez előbb meg kell értenünk, hogyan számítják ki egyáltalán az illetmény összegét. Ezért két példán ábrázoljuk, milyen nyugdíj járhat, összevetjük az adatokat, és megértjük, mi a gond.
„Hogyan lehet egy jogállamban, hogy valaki 40 évet végzett nehéz fizikai munkát, és csak 4–5 ezer hrivnyás nyugdíjat kap? Egyenlővé tették a takarítókéval, akik részmunkaidőben dolgoztak. Erről senki nem beszél!” – kap gyakran hasonló levelet a Nyugdíjalap.
A nyugdíjrendszer ellentmondásai
Ez a kérdés nem új keletű – sokan érzik úgy, hogy igazságtalan a rendszer. Gyakori panasz: „Egész életemben dolgoztam, más meg nem, mégis ugyanannyit kapunk.” Vagy: „Miért kap a szomszéd többet, ha ugyanott dolgoztunk?”
Az ilyen kérdésekre nehéz válaszolni általánosságban, mivel minden eset egyedi. A nyugdíjak összege sok tényezőtől függ – lehetnek látszólag hasonló körülmények, mégis eltérő nyugdíjak, és fordítva.
Az elégedetlenségnek sok oka lehet: jogszabályi hiányosságok, állandó törvénymódosítások, eltérő jogosultsági feltételek, valamint az állam szegénysége. De mégis, ha összehasonlítjuk például egy egész életét bányában vagy gyárban dolgozó ember nyugdíját egy takarítónőével, ritkán fordul elő, hogy azok tényleg azonosak. A nyugdíjszámítás képlete elvileg az igazságosság és arányosság elvét követi.
„Nézzék csak meg! A kohász 2013-ban ment nyugdíjba, 40 év munkaviszonya van. A takarítónő 2023-ban, 38 év munkaviszonnyal.
Тyugdíjuk: 4100 és 4500 hrivnya” – írta a nyugdíjhivatal egy felháborodott kliense.
Miért számít a nyugdíjba vonulás időpontja?
Még ez sem elég adat a teljes képhez, de egy dolog biztos: a nyugdíjba vonulás éve döntő szerepet játszik. Minél később megy valaki nyugdíjba, annál magasabb országos átlagbérrel számolnak. A régi nyugdíjakat pedig alig indexálják.
Továbbá kérdés, hogy az illető valóban egész életében takarítóként dolgozott-e, és a kohász valóban teljes életét a nehéziparban töltötte-e. Milyen béradatokat vettek figyelembe? Ezek is kulcskérdések.
Fontos megjegyezni: minden munka tiszteletet érdemel. Nem mindenkinek van lehetősége vagy képessége jól fizető állásokat betölteni.
Az ún. 2-es lista szerinti munkakörök kedvezményes nyugdíjazást biztosítanak, vagyis alacsonyabb nyugdíjkorhatárt, viszont ezek összege gyakran alacsony. Ezeket a munkaköröket még a szovjet időben értékelték nagyobbra, ma már ez a megbecsülés elhalványult.
Miért lehet nagy különbség a jutеatások között?
Hogy a kérdést megértsük, nézzük meg a nyugdíj felszámolásának alapjait. Három fő tényező határozza meg a nyugdíjat:
Nyugdíj = Országos átlagbér × Munkaviszonyi szorzó × Egyéni bérszorzó
• Munkaviszonyi szorzó: a ledolgozott évek alapján (pl. 40 év = 0,4)
• Egyéni bérszorzó: a személy bérének viszonya az országos átlaghoz (pl. 15%-kal magasabb bér = 1,15)
• Országos átlagbér: a nyugdíjmegállapítás évét megelőző három év átlaga
1. példa – Kohász, 2013-as nyugdíjba vonulás
• Munkaviszony: 40 év → szorzó: 0,4
• Bérszorzó: 1,15 (15%-kal magasabb bér)
• Átlagbér 2025-re indexálva: kb. 8913 hrivnya
• Számítás: 8913 × 0,4 × 1,15 ≈ 4100 hrivnya
2. példa – Takarítónő, 2023-as nyugdíjba vonulás
• Munkaviszony: 38 év → szorzó: 0,38
• Bérszorzó: 0,85 (15%-kal alacsonyabb bér)
• Átlagbér indexálva: 12658,88 hrivnya
• Számítás: 12658,88 × 0,38 × 0,85 ≈ 4100 hrivnya
Látható, hogy annak ellenére, hogy az első személy hosszabb időt dolgozott és magasabb fizetése volt, a második személy később ment nyugdíjba, ezért magasabb bázisbérrel számoltak – így a nyugdíjuk azonos lett.
A példák viszont azt mutatják, hogy nem csalás történt, hanem maga a rendszer igazságtalan. A Nyugdíjalap csupán végrehajtja a törvényeket és rendeleteket, amelyeket a parlament és a kormány hoz. Igaz, volt olyan bírósági döntés, amely kimondta, hogy a nyugdíjak indexálását a Nyugdíjalap helytelenül végezte – de ez már egy másik történet.
Ez a példa jól rávilágít arra, hogy hol rejlik a mai nyugdíjrendszer egyik legnagyobb igazságtalansága. És sajnos sok ilyen történet létezik még.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
