Megkezdődött az Európai Tanács Ukrajnával, Közel-Kelettel, migrációval és a versenyképességgel foglalkozó ülése, az uniós tagállamok vezetői az Ukrajnának nyújtott további támogatásról és az európai védelemről is megbeszélést folytatnak Brüsszelben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „logisztikai okokból” nem vesz részt személyesen az EU vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján, vissza kellett térnie Ukrajnába – mondták az EU tisztviselői a sajtónak.
Ezért a kétnaposra tervezett találkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői mindenekelőtt meghallgatják videokapcsolaton keresztül Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről.
A tagállami vezetők megvitatják, hogy miként lehet tovább támogatni a békére irányuló erőfeszítéseket, többek között – egy újabb szankciós csomag elfogadása útján – nagyobb nyomást gyakorolni Oroszországra egy érdemi tűzszünet elfogadása és a tárgyalások iránti valódi akarat kinyilvánítása érdekében. Foglalkozni fognak Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatával.
A csúcstalálkozó napirendjén szerepel továbbá Moldova uniós csatlakozási folyamatának támogatása is, valamint a nyugat-balkáni országok uniós tagság érdekben kifejtett reformtörekvéseinek áttekintése.
A tagállami vezetők foglalkoznak a legújabb közel-keleti fejleményekkel, köztük a gázai humanitárius helyzettel és az izraeli-iráni konfliktussal.
A tanácskozás során az EU fel kívánja gyorsítani erőfeszítéseit, hogy a közvetlen és a jövőbeli kihívások kezelése érdekében megerősítse védelmi készültségét.
A vezetők áttekintik az EU védelmi iparának megerősítésére irányuló munkát, valamint a NATO csütörtökön befejeződött csúcstalálkozójának eredményét azon tagállamok esetében, amelyek egyben a katonai szövetség tagjai is.
Az uniós csúcs napirendjén megbeszélés szerepel az EU versenyképességéről, ennek keretében az Európai Tanács tagjai megvitatják a globális gazdasági fejleményeket, valamint azt, hogy az EU milyen kapcsolatokra törekszik a legfőbb partnerekkel. Megvitatják továbbá az uniós fizetőeszköz, az euró nemzetközi szerepének erősítésével és az egységes piac elmélyítésével kapcsolatos lehetőségeket.
A holland ügyvivő miniszterelnök, Dick Schoof a csúcs előtt reményét fejezte ki, hogy az Oroszország elleni 18. szankciós csomag elfogadásra kerül, annak ellenére, hogy néhány tagállam – például Magyarország és Szlovákia – ellenzi azt.
Ugyanakkor hozzátette, hogy „nehéz egyhangú támogatást találni ezekhez az intézkedésekhez”.
A német kancellár, Friderich Merz szintén támogatásáról biztosította az Európai Bizottságot, különösen annak versenyképességi törekvéseit.
Az észt kormányfő, Kristen Michal hangsúlyozta: „Ukrajna támogatása azt jelenti, hogy folyamatos nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra – ez azt jelenti, hogy a 18. szankciós csomagnak a lehető legerősebbnek kell lennie.” A magyar és szlovák blokkolással kapcsolatban azt mondta: „Európában mindig is voltak viták, és lesznek is különböző témákról. Ez nem gyengeség, hanem azt jelenti, hogy mindenkinek megvan a maga véleménye.”
Gitanas Nauseda litván elnök szerint gyorsítani kell a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
„Sürgősen el kellene kezdeni ezeket a tárgyalásokat, és a jelenlegi pénzügyi ciklus végéig mind a hat hátralévő klasztert meg kellene nyitni. Érdemes ambiciózus politikai célt kitűzni: például azt, hogy Ukrajna 2030. január 1-jére váljon az EU tagjává. Ez kemény célkitűzés, de motiváló is egyben”
– jelentette ki. Ugyanakkor véleménye szerint nem helyes szelektív megközelítést alkalmazni egyes tagjelölt országokkal szemben. Ukrajna és Moldova egyaránt komoly erőfeszítéseket tett, és jó úton haladnak a reformok terén – mutatott rá.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
