Tanárok értékelik a nemzeti multitesztet.
Az ukrajnai végzősök az idén is a nemzeti multiteszt (NMT) keretei között érettségiztek. A háborús körülményekhez igazított rendszer már negyedik éve működik, és bár formailag egyre kiforrottabb, az abban részt vevő diákok és tanáraik számára minden év új kihívásokat tartogat. Cikkünkben három kárpátaljai pedagógus véleményezi az idei érettségit és mondja el, milyen nehézségekkel találkoztak a tanulók és mit tanulhatunk mindebből a jövőre nézve.
Simon Rita
2025-ben immár negyedik alkalommal rendezték meg Ukrajnában a több tantárgyból álló nemzeti multitesztet (NMT), amely a korábbi ZNO-t váltotta fel. Az orosz–ukrán háború miatt bevezetett új rendszer lényege, hogy a diákok online, egy napon belül, négy tantárgyból tesznek tanúbizonyságot tudásukról. A három kötelező tantárgy az ukrán nyelv, a matematika és Ukrajna történelme, míg a negyedik – választható – lehet például ukrán irodalom, biológia, földrajz, kémia, fizika vagy idegen nyelv.
A teszt formátuma változatlan maradt: a résztvevők először 120 perc alatt oldják meg az ukrán nyelv és matematika feladatait. Ezután 20 perces szünet következik, majd az Ukrajna történelméből és a választott tantárgyból álló feladatokat kell teljesíteniük. A Legfelsőbb Tanács döntése alapján a 4. 9., illetve 11. osztályos tanulók az idén is felmentést élveztek az állami összegző záróvizsgák (DPA) alól.
Az NMT tesztek idén május 14. és június 25. között zajlottak le, a pótvizsgaidőszakot július 14–25. között tartják. Az Ukrán Oktatásminőségi Értékelő Központ adatai szerint az idén több mint 284 ezer vizsgázó jelent meg a fő vizsgaidőszakban – ez 91 százalékos részvételi arányt jelent.
Ukrán nyelv: a hangsúlytól a frazeológiáig
A Kárpátalján élő magyar diákok számára minden évben kihívás az ukrán nyelvű érettségi. Gerő Katalin, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum ukrán nyelv és irodalom tanára szerint a siker kulcsa a korai és rendszeres felkészítés.
– A felkészítést már a 10. osztályban elkezdjük. A diákok minden témakör után tesztfeladatokat oldanak, így nemcsak tudásuk mélyül, hanem megtanulják kezelni a vizsgastresszt is – mondja a tanárnő. – A magyar anyanyelvű tanulók számára különösen nehéz a frazeológia, a hangsúlyozási feladatok és a szövegértés. Ezek a részek most is a legkomplexebb kihívások közé tartoztak. Bár a hivatalos eredmények még nem állnak rendelkezésünkre, az eddigi pontszámok alapján bátran kijelenthetjük, hogy mind a 16 tanulónknak sikerült teljesítenie az ukrán nyelvi tesztet. Ez számunkra hatalmas öröm és egyben büszkeség, hiszen tudjuk, milyen sok munkát, erőfeszítést és kitartást igényel ez a folyamat egy magyar anyanyelvű diák számára. A jövőben érettségiző tanulóknak azt tanácsolom, hogy a felkészülést vegyék nagyon komolyan, és ne hagyják az utolsó pillanatra. Fontos, hogy a tanulók már a felkészülési időszak elején kialakítsák a rendszeres gyakorlás szokását, és minél több korábbi év tesztjeit oldják meg. Összességében: tanuljanak, gyakoroljanak, ismételjenek – és közben ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a lelki felkészülés, az ima vagy az elcsendesedés is lehet egyfajta támogatás ebben az embert próbáló időszakban. A sikerhez vezető út nem könnyű, de elérhető.
Történelem: képek és források
Az Ungvári Dayka Gábor Líceum történelemtanára, Povk Ilona közepes nehézségűnek ítélte meg az idei történelemtesztet. Az újdonságot az jelentette, hogy a kérdések 10 százaléka a Rusz-Ukrajna korszakhoz kapcsolódott.
– A diákok visszajelzései alapján a legnagyobb nehézséget a képfelismerések és a forráselemzés jelentette. Például pénzérmékről készült képek alapján kellett meghatározni a történelmi korszakot. Ilyen jellegű feladatokkal a tankönyvekben nem találkoznak, így plusz kutatómunkára kényszerültek – fogalmaz Povk Ilona – Hasonló gondot okoztak a középkori térképek. Szerintem az időbeosztás is kihívást jelentett, főként a hosszabb szöveges forráselemzéseknél. Sokan érezték, hogy sietniük kell, emiatt stresszhelyzetben elképzelhető, hogy rosszabb döntéseket hoznak. De a diákjaink sikerrel vették az akadályt, mindenki letette a vizsgát. A jövőre nézve az lenne a javaslatom a diákoknak, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek az illusztrációk, karikatúrák, térképek tanulmányozására, illetve a forráselemzési képességek fejlesztésére. A neten minden elérhető – a lehetőség adott, csak élni kell vele.
Matematika: tipp kontra felkészülés
A matematika tantárgy továbbra is szűrő az ukrán érettségin: idén a vizsgázók 11 százaléka nem érte el az 5 pontos minimumküszöböt, közölte az értékelő központ. Rubec Zsuzsa, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum tanára szerint azonban a feladatsor nem volt különösebben nehéz.
– Nálunk tizenhat diák érettségizett, közülük csak egy nem tette le a vizsgát. A feladatok ismerősek voltak számukra, olyanokat oldottunk, amilyenek a vizsgán is szerepeltek. Nehezebb rész lehetett a paraméteres egyenletek és a térgeometriai feladatok, de ezek is szerepeltek a felkészítés során. Néha a probléma nem a feladatok nehézségében, hanem a diákok hozzáállásában gyökerezik. Van, aki már az elején kijelenti: csak tippelni fog, mert a matek neki úgysem kell vagy azt reméli, hogy csupán tippeléssel is összegyűjti a minimum pontszámot.
A diákok a történelem és a matematika, illetve a szabadon választható tantárgy (kivéve az idegen nyelv) estében kérhettek fordítást is. Az idén 478 diák kérte legalább egy tantárgy tesztfeladatainak magyar, román vagy lengyel fordítását – ebből több mint 450-en magyar nyelvet választottak. A fordítások minőségéről egyelőre kevés visszajelzés érkezett. A megkérdezett tanárok többsége nem látta még a magyar nyelvű változatokat, vagy a tanítványaik eleve ukránul vizsgáztak.
Változó eredmények
Azok a résztvevők, akik június 6–10. között vettek részt az NMT-n, már megkapták hivatalos pontszámaikat. Azok, akik június 10. után vizsgáztak, 2025. július 4-ig kapják meg eredményeiket.
Eddig a legjobb statisztikákat a biológia, földrajz és Ukrajna történelme tantárgyak teszteken mérték.
A biológia tesztet mindössze a résztvevők 0,06%-a (15 fő a 26,9 ezer jelentkezőből) nem teljesítette sikeresen.
A választható tantárgyként szereplő földrajzból 0,07% nem érte el a szükséges ponthatárt (21 fő a 30,2 ezer vizsgázóból).
Az Ukrajna történelméről szóló kötelező tesztet csak 185 résztvevő nem tudta teljesíteni (ami 0,15%-ot jelent).
Tetyana Vakulenko szerint a legtöbben a matematika tesztet bukták el: a vizsgázók 11 százaléka (14 690 fő a 128,8 ezer vizsgázóból) nem érte el az 5 pontos minimális küszöböt sem a 32 lehetséges tesztpontból.
„A magas sikertelenségi arány oka egyrészt az, hogy minden felvételizőnek kötelező a matematika. Másrészt az instabil tanulási környezet – légiriadók, bombázások, megszakított órák – különösen megnehezítette ennek a tárgynak az elsajátítását” – magyarázta Vakulenko.
A második legnehezebb tantárgy a kémia volt – itt minden huszadik vizsgázó bukott meg (40 fő a 770 regisztráltból).
Az angol nyelv – amely szintén választható tantárgy – esetében a résztvevők kevesebb mint 3%-a nem teljesítette a minimumot (1377 fő a 48,9 ezer vizsgázóból).
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.