A kárpátaljai magyar közösség számára immár hagyománnyá vált, hogy Tiszaújlakon, a sóháznál és a Turul-emlékműnél közösen emlékeznek meg a Rákóczi-szabadságharc első győztes ütközetéről. Az idei, július 13-i rendezvényt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezte a történelmi esemény 322. évfordulóján.
Varga Brigitta (Tiszaújlak)
A megemlékezés a sóháznál vette kezdetét, ahol Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, emlékeztetve őket a Rákóczi-szabadságharc eszméinek jelentőségére.
Esze Tamás kiemelt szerepet játszott a szabadságharc kirobbanásában: ő volt az, aki – miután az osztrák hatóságok lefoglalták sókészleteit – fegyvert fogott, és rajtaütött a sóházat őrző katonákon. Az akció után több katona is csatlakozott hozzájuk, így kezdődött a kuruc felkelés. A 2012-ben elhelyezett emléktáblán 52 tiszaújlaki lakos neve olvasható, akik részt vettek a harcban.
A program a Tisza partján található Turul-emlékműnél folytatódott.
A szabadságot szimbolizáló szobrot eredetileg 1903-ban állították fel, majd a szovjet években elbontották. A helyi magyar közösség 1989-ben állította helyre.
A magyar és az ukrán himnusz elhangzása után az egybegyűltek egy perces főhajtással tisztelegtek a jelenlegi háború áldozatai előtt.
Sin József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke emlékezetetett, I. Lipót osztrák császár, aki magyar király is volt, központosító, magyarellenes politikát folytatott: megszüntette a szabad királyválasztást és a nemesi ellenállás jogát, az országgyűlést pedig nem hívta össze. Ezzel újra kiéleződött az ellentét a magyar nemesség és a Habsburgok között. Ebben a helyzetben vállalt történelmi szerepet II. Rákóczi Ferenc, aki felismerte, hogy szabadság nélkül a nemzet jövője is elveszhet.
– 1703 július 14-én a tiszabecsi győzelemmel megindult a szabadságharc. Ez a győzelem fordulópont volt: a nemesség is hinni kezdett a sikerben. A magyar parasztok, nemesek és a ruszin lakosság is csatlakozott a harchoz. Rákóczi hűséges népének nevezte a ruszinokat, de méltatta a „tót atyafiak” bátorságát is. Bár a szabadságharc sokáig tartotta magát, a várt nyugati támogatás elmaradt, a túlerő pedig végül felülkerekedett. A Szatmári békét 1711-ben Rákóczi tudta és akarata ellenére kötötték meg, de ez is jelentős engedményeket tartalmazott. A vezérlő fejedelem sosem tett hűségesküt a Habsburgokra – ő a magyar függetlenséget tartotta szem előtt. Erkölcsi nagysága, eszmeisége máig él: jelmondata – Cum Deo pro Patria et Libertate – ma is a magyarság szabadságvágyának és nemzeti összetartozásának szimbóluma.
A kárpátaljai magyarság ma is ebből merít erőt, és békés eszközökkel küzd értékei és intézményei megőrzéséért
– fejtette ki a KMKSZ alelnöke.
Magyarország ungvári és beregszászi külképviselete, valamint Bacskai József főkonzul nevében Cseh Áron vezető konzul köszöntötte a megjelenteket.
– 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján a Wekerle-kormány megbízásából hét helyszínen állítottak emlékművet: Dévényben, Nyitrán, Munkácson, Brassóban, Zimonyban, Pannonhalmán és Ópusztaszeren. Három helyen turul szobor is készült, köztük Munkácson, ahol a hősies múlt előtt tisztelegtek. A város várában Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja hosszú ideig védte a várat a Habsburgok ellen. 1692-ben búcsúlevelében fiának Isten gondviselését hangsúlyozta – Ferenc pedig méltó örököse lett: életét a haza szolgálatába állította, és a szabadságharc révén a magyar történelem egyik legnagyobb alakjává vált. A szabadságról így írt: „Nem bosszú, nem hatalomvágy vezérelt, csupán kötelességem hazám iránt.” Ezt a szellemiséget testesíti meg a turul is, amely nemcsak ősi eredetmondáink szereplője, hanem a nemzet megmaradásának jelképe. Kárpátalján különös jelentéssel bír: védelmező szárnya alatt a ruszin közösség is helyet kapott. Bár Kárpátalján nincsenek harcok, az Ukrajnában zajló háború következményei az itteni emberek életét is megnehezítik. A turul ma is a megmaradás és összetartozás jelképe. A kárpátaljai magyarság helytállása tiszteletet érdemel, és Magyarország továbbra is támogatja az itt élők boldogulását – békés, együttműködésre épülő jövőt remélve a térség minden népe számára – fogalmazott a diplomata.
A megemlékezés kulturális programmal zárult: Holozsai Imre előadásában tárogatón elhangzott Rákóczi imája, majd a Szatmár Énekegyüttes fellépése során kuruc dalokat hallhatott a közönség. Végül a résztvevők elhelyezték a koszorúkat, tisztelegve II. Rákóczi Ferenc emléke és öröksége előtt. Az ünnepség a Rákóczi-forrásnál, Égermezőn folytatódott.
Helyszíni videónk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
