Július folyamán a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának diákjai és tanárai tanulmányi úton jártak Görög- és Törökországban. Főbb állomások a következők voltak: Thesszaloniki, Korintosz, Athén, Filippi, Trója és Efézus.
Dobán Vivien
A Pál apostol nyomában elnevezésű tanulmányútról annak szervezőjével, az egyetem spirituálisával, Bölcsföldi András református lelkésszel beszélgettem.
– Hányadik Pál apostol útja volt ez?
– Erre a kérdésre kicsit trükkös válasz is adható, mert ez már a harmadik volt. Az első török–görög út 2010-ben Pál apostol kisázsiai és göröghoni útjait érintette, a második pedig 2012-ben Pál életének a végéhez közelített, a Málta–Szicília–Nápoly–Róma útvonalon. Ezt volt a Pál apostol útja II. Így ez a harmadik. Azon a területen viszont, ahol most is jártunk, a második.
– Mi a célja a tanulmányi kirándulásoknak?
– Ezeknek a bibliai utaknak az origója a Szentföld, ahova rendszeresen sikerül elvinni a teológusnemzedékeket, s a második számú – leginkább bibliai út – a Pál apostol életét követő kirándulás. Kettős céljuk van. Egyrészt a helyszínek bejárásával segít közelebb hozni a Biblia világát a hallgatókhoz. Úgy gondolom, ha valaki ezeken a helyszíneken megfordul, beszámolót is tarthat például Efézus gazdagságáról. Másrészt pedig ezek tanulmányutak, ahol az adott városokat, személyeket, eseményeket kiselőadás formájában dolgozzuk fel.
– Általuk közelebb lehet kerülni a bibliai személyekhez?
– Idei utunknak az volt a címe: Jöjj át Macedóniába! Ezt a hívást Pál látta Tróászban látomásként, s onnan, Asszosz környékéről indult el az európai misszióra. A város kikötőjében állva és látva a végtelen szépségű, határtalan tengert, eszünkbe jut, hogy Pál úgy indul el, hogy ezt a nagy, kék vizet látja. Nincs tévéje, internete, okosórája, gps-e, csak látja a part nélküli tengert, s elindul az ismeretlenbe, mert Isten hívta. Sok mindent lát, de vakon indul el. Milyen erős a hite, bizalma? Egy ilyen út közel hozza Pál személyét hozzánk…
– Számodra nem válnak egy idő után unalmassá az utak?
– Azt tapasztalom, hogy ezt még kisebb, országon belüli, vagy határon túli területekre utazva sem élem meg. Sok minden változik. A 13 évvel ezelőtti utat már nem lehet egy lapon említeni a mostanival.
Másrészt az úton lévő emberek is hozzák a változatosságot, hiszen máshogy élik meg a különböző csoportok ugyanazt a helyszínt.
Van bennem egy elvárás, hogy minek kellene történni, ha mondjuk megpillantunk valamit, de többnyire más történik, és azt mondom, ez így jó. Nem az én elvárásomnak kell megfelelni, hanem a spontán reakció a lényeg, ahogyan rácsodálkozunk egy-egy csodára. A csapatból fellángoló lelkesedés átragad a vezetőre is.
Erről, a tapasztalatairól és az élményeiről a kigyósi származású Bodnár Milánt kérdeztem, beszélgettem, aki szeptembertől ötödéves teológus hallgató.
– Milyen célokkal érkeztél az útra?
– Szerettem volna mélyebb betekintést nyerni Pál missziójába és az ő kora kereszténységének terjesztésébe. Ahogy felkészültem az útra, rengeteget olvastam az apostol életéről, leveleiről és missziós útjairól. Ezek még inkább felébresztették bennem az érdeklődést.
– Milyen helyszíneket érintettetek?
– Az első megálló Görögországban Thesszaloniki volt, ahol Pál alapított egy keresztény közösséget. Az itt található emlékek és régészeti leletek lenyűgözően meséltek a kora kereszténység kezdeti időszakáról és az apostol prédikációjának hatásáról az emberek életére. A város hangulata olyan volt, mintha visszarepített volna az időben. Éreztem a múlt szellemiségét magam körül.
Athén volt az egyik legemlékezetesebb része az útnak. Az ókori város látványa egyszerűen lenyűgöző volt, és magával ragadott az ókori filozófia és vallás iránti érdeklődés.
Itt Pál az Areioszpagosz hegyén prédikált, és ahogy sétáltam a helyszínen, elképzeltem az apostolt, amint az istentiszteleten szólt az emberekhez. Ez az élmény még inkább elmélyítette a hit és a történelem kapcsolatát bennem. Korinthosz városában a Római Fórum és az apostol leveleinek helyszínei tették felejthetetlenné az ott töltött időt. Megtapasztaltam a városi élet sokszínűségét, ami talán Pál apostolt is nagy kihívások elé állította a keresztény közösség építésekor. Az ott töltött napokban bepillantást nyertem az ő fáradságos, de elszánt missziójába.
– Mennyire sikerült betekintést nyerni az apostol missziós tevékenységébe?
– Az út során tapasztalt lelki gazdagodás egy olyan élmény volt, amely mélyen megérintett és inspirált. Az ősi helyszínek és történelmi emlékek felkeresése során valóban közelebb kerültem Pál apostol küldetésének mélységéhez és elkötelezettségéhez.
A valóságos helyszínek megjelenítették előttem azokat az eseményeket és történéseket, amelyek Pál apostol misszióját alakították és formálták.
Azokon a helyeken, ahol Pál prédikált és közösségeket alapított, éreztem a múlt szellemiségét, és könnyen bele tudtam képzelni magam az ottani korba. Ezáltal mélyebb megértést szereztem az apostolok elszántságáról, hitükről és az evangélium hirdetésének jelentőségéről.
– Miben gazdagodtál még?
– Tanulmányaimban mindenképp nagyon hasznos volt, hiszen a korai keresztények történetének és kultúrájának megismerése révén sok új információval gazdagodtam. Az ősi írások, leletek és építmények tanulmányozása kibővítette az ismereteimet és hozzájárult ahhoz, hogy árnyaltabb képet kapjak a korai kereszténység kezdeti éveiről, valamint az apostolok életéről és munkásságáról. Nagyon értékes volt, azért is mert nem csak egyedül fedezhettem fel ezeket a helyszíneket és történelmi emlékeket, hanem teológus társaimmal együtt élhettem át e meghatározó élményeket.
– Összességében mit jelent neked Pál apostol útja?
– Számomra olyan, mint egy szellemi utazás az emberi elhivatottság és hit erejének forrásába. Mélyebb megértést nyújtott számomra a keresztény hit alapjairól és az evangélium terjesztésének elszántságáról.
