Lassan célegyenesbe fordul a március végi elnökválasztás kampánya, hiszen a jelöltek számára már véget ért a regisztráció lehetősége. A regnáló elnök kivárt egészen a legvégéig, csak vasárnap, azaz az utolsó lehetséges napon nyújtotta be a dokumentumait. Legfőbb riválisai, Julija Timosenko, Volodimir Zelenszkij és Jurij Bojko már jóval korábban túljutottak ezen az etapon.
A különböző közvélemény-kutatók hetente adnak ki friss felméréseket, közös bennük, hogy Petro Porosenko hivatalban lévő elnök egyre jobban zárkózik felfelé. Tavaly ősszel jobbára 6 százalék körül mérték őt, mára megduplázodótt a támogatottsági indexe. A legújabb adatok szerint a biztos választók táborában Julija Timosenko támogatottsága a legnagyobb, 20,3 százalékos, a választások meglepetésembere, a sötét lónak is beillő Volodimir Zelenszkij humorista 12,2 százalékon áll, míg Petro Porosenkót és Jurij Bojko volt régiós párti politikust 12,9 százalékon mérik. A többi kandidáló nem éri el a kétszámjegyű mutatót.
Ám azt is tudni kell, hogy az itteni közvélemény-kutatók hitele nem túl nagy, ami a mindent behálózó korrupcióval magyarázható. Ezért tanulságos lehet a fogadóirodák oddsaira is vetni egy pillantást, ahol talán reálisabb képet kapunk az esélyekről. Julija Timosenko szorzója a kettőhöz közelít, Porosenko győzelme jelenleg 2,3-szeres pénzt ér, holott január elején a hivatalban lévő elnök még számottevő elmaradásban volt, de mára szinte fej – fej mellett haladnak. Zelenszkij szorzója 4,5, míg az őt követő Anatolij Hricenko egykori védelmi miniszteré egy a kilenchez. Csak úgy érdekességképpen: a hatalom által betiltott kommunista párt volt elnökének, Petro Szimonenkónak a sikere 71-szeres bónuszt érne.
A bukmékerek biztosra veszik, garantáltan lesz második kör, de hogy ott Timosenko vagy Porosenko szerez-e több voksot, képtelenség megjósolni, mindkettejük végső győzelme 1,87-es oddsot ér.
Márpedig ha így van, akkor Porosenko javára billenhet a mérleg nyelve, esélyét növelheti az ún. adminreszursz, ami szakértők szerint akár 5 százaléknyi voksot is hozhat a konyhára. Aki nem tudná: Ukrajnában adminreszursznak nevezik az adott hatalmi elit „ráhatását” a választások kimenetelére…
A mérleg másik serpenyőjében viszont sokat nyomhat a latban a jelenlegi elnök elutasítottsága, ebben a külön versenyben ugyanis ő a győztes. Az is egyértelmű, Timosenkónak ez a mostani választás lesz az utolsó dobása, ez már a negyedik elnökválasztási kampánya, ezért mindent egy lapra tesz fel. A 2004-es narancsos forradalom idején beállt Viktor Juscsenko mögé, cserébe neki jutott a miniszterelnöki szék, (más kérdés, hogy aztán látványosan szétváltak útjaik). 2010-ben Viktor Janukoviccsal szemben veszített, 2014-ben pedig Porosenkóval szemben maradt alul. Kevéssel az Euromajdan után a szavazók még élénken emlékeztek kormányfőként elkövetett hibáira, amin a börtönben töltött hónapok sem enyhítettek. Ezúttal viszont Porosenko megbukott gazdaságpolitikája, a sok betartatlan ígérete fog élénken élni az emberek emlékezetében. Erre riválisai is rásegítenek, a közösségi médiaterek tele vannak az elnököt lejárató anyagokkal. Egyébként is jól megfigyelhető, hogy a mostani kampányban a korábbiaknál lényegesen nagyobb szerepet tulajdonítanak a közösségi hálóknak. Ennek magyarázata, hogy a közösségi média olcsóbb, mintsem a nyomtatott sajtó vagy a kültéri hirdetmények, s mára voltaképp nagyobb tömegekhez jut el, mint a hagyományos írott vagy sugárzott média.
Érdekes kérdés továbbá, hogy miként fog viselkedni március 31-én a kárpátaljai magyarság. A beregszászi székhelyű Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont 2018 decemberében 86 kárpátaljai magyarlakta településen több mint két és fél ezer személyt kérdezett meg a választásokkal kapcsolatban. Döntő többségük inkább optimista és bizakodó az ország és a magyarság helyzetét illetően, 48 százalékuk reméli, hogy a választásokat követően pozitív változások következnek majd be.
A helyi magyarok 52 százaléka mondta azt, hogy részt kíván venni a voksoláson, ám közülük minden harmadik még nem döntötte el, kire is adja voksát.
A kárpátaljai magyarság a legnagyobb mértékben Petro Porosenkót utasítja el. Tízből kilenc megkérdezett semmilyen körülmények között nem hajlandó rá szavazni. A jelenlegi elnök ilyen brutális mértékű elutasítása azzal magyarázható, hogy a 2014-es választások alkalmával a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ) megkötött megállapodásából semmit sem teljesített, helyette minden korábbinál durvább kisebbségellenes lépések fémjelzik elnöki kadenciáját. Rajta kívül szintén magas az elutasítottsága Julija Timosenkónak is, a közvélemény – kutatásban részt vett személyek 73 százaléka őt sem támogatná. Ellenben a 41-ik születésnapját a napokban méltató, s elnökjelölti indulását éppen aznap hivatalosan bejegyző komikus színész, Volodimir Zelenszkij népszerűsége egyre szembetűnőbb a kárpátaljai magyarság körében.
Mint arról a KISZó már írt, a két helyi magyarságszervezet vezetői Ungváron egyeztettek az elnökválasztással kapcsolatosan. A KISZó Online Facebook-oldalán pedig azt kérdeztük meg: támogatniuk kell-e bármelyik elnökjelöltet is magyarságszervezeteinknek?
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
