A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán nemrég szavazást indítottunk azzal a nem titkolt céllal, hogy interaktívvá tegyük a lapkészítést, az olvasó is elmondhassa a véleményét. Így ezentúl közösségi oldalunkon hétről hétre egy-egy aktuális kérdésre keressük a választ. A felmérés eredményét a Facebook mellett minden szombati lapszámunkban KISZó-kérdés című új rovatunkban közöljük, az eredményt egy-egy szakemberrel kielemezzük.
Az elmúlt héten a két kárpátaljai magyar társadalmi szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői a KMKSZ ungvári székházában egyeztettek a március végén esedékes elnökválasztással kapcsolatban. Ehhez kötődött e heti kérdésünk is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy támogatniuk kell-e bármelyik elnökjelöltet magyarságszervezeteinknek.
Ahogy első alkalommal, most is egy héten keresztül a KISZó Facebook-oldalán igennel vagy nemmel lehetett szavazni a feltett kérdésre. A voksolás csütörtök délután zárult le, a nem reprezentatív felmérésben száznegyvenegyen mondták el a véleményüket. A válaszadók többsége, 70 százaléka vélekedett úgy, hogy egyetlen jelöltet sem kell támogatniuk, vagyis a magyarságszervezeteinknek ki kell maradniuk az elnökválasztásból. 30 százalék mondta azt, hogy a KMKSZ-nek és az UMDSZ-nek fel kell sorakozni valamelyik jelölt mögé. A kommentek is megoszlóak voltak, az egyik Facebook-felhasználó szerint muszáj állást foglalniuk valaki mellett, az illető Volodimir Zelenszkijt ajánlotta. Egy másik vélemény szerint olyan elnökjelöltet semmiképp sem szabad támogatni, aki mindent megígér. Van, aki szerint nem érdemlik meg a támogatást, ugyanis hazudnak.
A kérdéssel kapcsolatban megkerestük Fedinec Csillát, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát.
Az Ukrajna-szakértőt, aki kifejtette, hogy a szocialista blokk felbomlása után Közép- és Kelet-Európában az etnikai-nemzeti kisebbségek egyre nagyobb politikai szerepet játszottak. Nemzettársaink háborúkat követő területi változások miatt kerültek kisebbségi helyzetbe. Kisebbségi szempontból mindig is meghatározó volt az anyaországgal való kapcsolatrendszer, a többségi állam részéről pedig az a tény foglal el kiemelkedő helyet, hogy változó mértékben, de a nemzeti kisebbségek létét is eleve biztonságpolitikai kockázatnak tekintik. A politikailag aktív kisebbségek és a központi kormány közötti kapcsolatokat ez a tény politikailag érzékeny bizalmatlansággal terheli. Ez a helyzet Ukrajnában is.
Visszautalva előző kérdésünkre, kiemelte, hogy
nem az a legfontosabb kérdés, hogy „lesz-e provokáció” egyik vagy másik politikai kampány során – hiszen nem csak elnökválasztás előtt állunk, hanem ősszel parlamenti választások is következnek –, hanem, hogy mit kezdenek ezzel a jelenséggel.
Nem mindegy, hogy fémhulladéknak törik le Petőfi kardját, gyűlölködés eredményeképpen tépik le a nemzeti zászlót, vagy terrorcselekmény történik, amellyel kapcsolatos kommunikáció több kérdést vet fel, mint ahányat megkísérel megválaszolni. 2014 választóvonal volt abban a tekintetben, hogy Ukrajna az Európai Unió és az euroatlanti integráció mellett tette le a voksát.
De látjuk-e ennek az eredményeit? – tette fel a kérdést önmagának. – Ma mintegy 3,5 millió állandó munkavállaló és 9 millió körüli ideiglenes munkavállaló ukrán állampolgár dolgozik külföldön. Az általuk 2018-ban hivatalosan a családjaiknak Ukrajnába utalt pénz több volt, mint az országba érkező befektetések összege. Egyrészt ez hozzájárult a nemzeti valuta stabilizálásához, sőt némi erősödéséhez, másrészt a tudást és energiát, amiből az ország épülhetne, külföldön hasznosítják – hangsúlyozta Fedinec Csilla.
Az a kérdés, hogy merre van az előre, Kárpátalja számára is – vélekedett az MTA tudományos munkatársa. – Az látszik, hogy a régió kevésbé van benne az ország vérkeringésében, alig vesz részt például a településközösségek (hromadák) szervezésében.
A kérdés, hogy a struktúra megváltoztatása – jó vagy rossz, nem megválaszolható addig, míg nincs mögötte megfelelő törvényi háttér.
Mint sok minden más, bizonyos szempontból ez is kicsit fordítva működik: előbb csináljuk, aztán meglátjuk. Kárpátalja viszont leginkább elzárkózó állásponton van. A kisebbségi kérdés az országban a perifériák kérdésévé vált. A nemzetközi jog felvállalja a kisebbségi kérdést, de integráltan kezeli. A politikai vagy közéleti részvételhez való jogot az államon belül lehet értelmezni, nemzetközi szinten érvényesíteni kevésbé, inkább csak megjeleníti a helyzetükre vonatkozó véleményüket. Nemzetközi szinten elismerték az anyaországok külhoni kisebbségeiket támogató fellépését, bár elsősorban a kulturális kapcsolatok terén és nem politikai ügyekben.
Az Ukrajna-szakértő fontosnak tartja a választásokon való részvételt. Bármennyire is elenyésző a magyar szavazatok aránya, mégis fontos legalább azért, hogy joggal mondhassunk véleményt. Ez a demokrácia legalapvetőbb játékszabálya.
– A magyarságszervezetek helyett nem tudom eldönteni, hogy milyen álláspontot foglaljanak el – mondta a KISZó-kérdésre válaszolva Fedinec Csilla. – Annyi biztos, hogy bárki is lesz a megválasztott elnök, az alapvető irány változni nem fog, a politikai nyugalomhoz alap a kiegyensúlyozott gazdasági teljesítmény, s ettől meglehetősen távol vagyunk.
Ukrajna összes problémája, Oroszország magatartása ellenére nem gondolom, hogy az ország egységét bármi veszélyeztetné. A stabilitás nem csak nemzeti, de kisebbségi érdek is. Pillanatnyilag afelé haladunk, hogy ezt a kettősséget gordiuszi módon oldják meg, ez azonban nem érdekünk. Nem érdekünk a kisebbségekkel nem számoló oktatási törvény, nem érdekünk egy kizárólagosságra alapozó nyelvtörvény, nem érdekünk a perifériaszerep.
Az e heti kérdésünk így hangzik: Miért ennyire rosszak az utak Kárpátalján? Idővonalunkon már lehet szavazni!
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
