A napokban Budapesten tartotta negyedik ülését a Magyar–Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport. A magyar delegációt dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára, míg az ukránt Jevhen Kudriavec és Andrij Sztaskiv ukrán oktatási miniszterhelyettesek vezették. Emellett Szerhij Babak, az ukrán parlament oktatási bizottságának elnöke, dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, egyben a megyei tanács oktatási, tudományos, kulturális, egyházügyi, ifjúsági, sport-, nemzeti kisebbségi és információs bizottságának elnöke, valamint Marjana Maruszinec, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás oktatási főosztályának vezetője is részt vett az eseményen.
Hegedűs Csilla
A Magyar–Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport üléséről Orosz Ildikó tartott sajtótájékoztatót a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Mint mondta, ez volt a szakcsoport negyedik ülése, melynek fő feladata a harmadik ülésben foglaltak végrehajtásának vizsgálata volt.
– Ebbe a jegyzőkönyvbe semmi más nem került bele, csupán az, amit a KMPSZ hosszú évek óta mond. Ezekből talán egy-két dolog valósult meg, de több a nyitott kérdés, például hogy magyar nyelvből és irodalomból nem lehet ZNO-t tenni. Új kérdésként vetettem fel, hogy a főiskola ugyan megkapta a nemzetközi akkreditációt, ám azt még az ukrán minisztérium nem ismerte el – kezdte tájékoztatóját a főiskola elnöke.
Mint mondta, az ülésen tájékozódtak a magyarországi kisebbségek oktatásjogi helyzetéről, találkoztak a Budapesten élő ukránok képviselőivel, akik az ottani oktatási helyzetről számoltak be.
– Volodimir Zelenszkij ukrán államfő korábban kijelentette – és a Novák Katalinnal való találkozóján is hangsúlyozta –, hogy Ukrajna mindazt megadja az országában élő magyar kisebbségnek, amit Magyarország biztosít a területén élő ukrán kisebbségnek.
A törvényi normákat áttekintve, ha így állunk ehhez a kérdéshez, és az ukrán állam ezt valóban akarja, akkor nagyon nagy feladat áll előtte, hogy utolérje Magyarországot a kisebbségi jogok biztosítása területén.
Ugyanis Magyarországon a kisebbségek saját önkormányzatot, ezen belül nemzetiségi iskolákat hozhatnak létre, és ezeknek a fenntartását az állam biztosítja.
A főiskola elnöke kiemelte, Magyarországon a kisebbségek anyanyelvű oktatásának három típusa van: a nemzetiségi teljes körű iskola, ami szerint a tanulók magyarul és saját anyanyelvükön is kötelesek érettségizni, ezzel a szerb kisebbségi önkormányzat él. A második típus a kéttannyelvű iskola, vagyis bizonyos tárgyakat magyarul, másokat pedig a kisebbség nyelvén oktatják. Ilyen iskolai hálózata a románoknak, a németeknek és a szlovákoknak van. A harmadik pedig a nyelvoktató iskola, ahol mindennap tanulják a kisebbség nyelvét, valamint kötelező jelleggel tanulják a népismeretet is. Illetve van még a vasárnapi iskola, ahol a gyerekek szabad idejükben hétvégenként jönnek össze és megismerkednek népi kultúrájukkal, írni, olvasni, beszélni tanulnak. A szülők döntenek, hogy melyik típust választják a gyermeküknek.
– Ebből kiindulva érdekes volt meghallgatni a Magyarországon élő ukrán szervezeteket, melyeket három csoportra tudtam osztani. Az első csoport már meg is valósította a tervét, a Leszja Ukrajinkáról elnevezett iskoláról van szó, melynek Budapesten és Nyíregyházán nyíltak osztályai. Ők a nyelvoktató iskolát választották.
A másik csoport az ukrán görögkatolikus egyházhoz köthető szervezet, amely azon dolgozik, hogy kéttannyelvű iskolát hozzon létre. Most mérik fel az igényeket, és amikor szükség lesz rá, a 3. kerület polgármesteri hivatala egy üresen álló iskola épületét adja át nekik. A harmadik csoport a most kimenekültekből tevődik össze, akik elmondták, ők teljes körű ukrán oktatási intézményt szeretnének létrehozni, ahol az ukrán tanterv szerint tanítják a gyerekeket ukrán nyelven. Feltettem nekik a kérdést, hogy miért ragaszkodnak az ukrán tantervhez. Azt a választ kaptam, hogy szerintük az a jobb. Megjegyzésként: mi Kárpátalján ukrán tanterv szerint oktatunk magyarul.
A megbeszélésen elhangzott, hogy mintegy 5300 ukrán állampolgárságú gyermek tanul különböző magyarországi intézményekben.
Közülük sokan online oktatásban vesznek részt. A KMPSZ elnöke hangsúlyozta, amiben tudnak, igyekeznek segíteni nekik.
– Végezetül elmondhatom, a tanácskozás mindenképpen hasznos volt, hiszen sok kérdésre rávilágítottak – például amit a KMPSZ 2017 óta kér – de sok kérdés továbbra is nyitott maradt. Most az ukrán államnak, törvényhozásnak azon kellene dolgoznia, hogy állítsák vissza a kárpátaljai nemzetiségi iskolák státuszát, elsősorban a magyar iskolákét, hogy a magyar nyelv legyen az iskola belső nyelvi eszköze, úgy, ahogy 2017 előtt volt. Látva azt, hogy Magyarország milyen széles körű lehetőséget biztosít az oktatás terén, azt gondolom, most Ukrajnán a sor, hogy tükörtörvényeket hozzanak, vagyis, amit a magyar állam megad az ott élő ukrán kisebbségnek, azt biztosítsa itthon. Ebből kiindulva elmondható, nagyon sok munka vár az ukrán honatyákra, hogy ezeket a jogi lehetőségeket utolérjék és az európai uniós csatlakozáskor Magyarország jó szívvel támogathassa tagságukat.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
