„Ma fejet hajtunk annak az embernek az emléke előtt, aki sok más érdeme mellett mindent megtett azért, hogy az Ungvári Állami Egyetemen megkezdődhessenek a magyar nyelvű történelmi kutatások” – hangzott el a Magyar Tudomány Napja alkalmából az Ungvári Hungarológiai Központban rendezett emléktábla-avató ünnepségen.
Simon Rita
Az emléktáblát Váradi-Sternberg János történész tiszteletére avatták. Az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete (UNE UMOTI) a Hungarológiai Központ és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) a tudós professzor munkássága előtt tisztelgett ezzel, akinek életéről és kárpátaljai kötődéséről hamarosan hiánypótló kiadvány jelenik meg egykori tanítványa, Dupka György összeállításában.
A szervezők nevében dr. Zubánics László köszöntötte a jelenlévőket és elmondta, Váradi-Sternberg János professzor jövőre lenne 100 esztendős.
A KMMI elnöke röviden ismertette a Nagyváradon, zsidó családban született történész életútját, amiből kiderült, saját kérésére került oktatóként Kárpátaljára.
1949-től az Ungvári Állami Egyetem történelem karon gyakornokként, docensként, majd professzorként tanított.
Első tényfeltáró, elemző publikációi az 50-es évek elejétől jelentek meg. Tudományos pályafutásának első állomása: 1956-ban Kijevben az Ukrán Tudományos Akadémián megvédte kandidátusi disszertációját, amelynek témája: „Felszabadító háború Magyarországon a XVIII. század elején és az egykorú orosz-magyar kapcsolatok”. Egyedi témájú értekezésében a szabadságharc nemzetközi kapcsolatait, II. Rákóczi Ferenc és I. Péter cár diplomáciai tevékenységét vizsgálja és elemzi. E két fő kutatási témája mellett elmélyülten foglalkozott az orosz-magyar és ukrán-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatokkal, a kárpátaljai helytörténettel, kiemelten a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharccal. Az említett témakörökből több mint száz forrásfeltáró tanulmányt és népszerűsítő tudományos cikket közölt a budapesti, moszkvai és a kijevi kiadványokban. Az ismert bibliográfiák a professzor közel 200 publikációját jegyzik, s ebből mintegy 50 szorosan kapcsolódik a kuruckor történetéhez. 1958-tól magyar nyelven is publikált. Nevéhez fűződik a kárpátaljai oktatásügyben mérföldkövet jelentő magyar történelem tanításához szükséges segédkönyv megszületése, amely az Ukrajna magyar tanítási nyelvű iskolái számára készült. A Kárpátaljai Területi Pedagógus-Továbbképző Intézet felkérésére felelős szerkesztőként 1989-től részt vett a Magyarország története című, három részből álló segédkönyv szerkesztésében, összeállításában. Helytörténeti írásaival a Kárpáti Igaz Szó és a Kárpáti Kalendárium és más kiadványokban jelentkezett.
A rendezvényt Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Kovács Attila konzul is megtisztelte.
A családtagok közül az unoka, Sternberg Alexander és a menye, Gricán Anna emlékezett vissza, de az internet segítségével az Amerikában és Izraelben élő rokonok is megköszönték azt, hogy Kárpátalján őrzik és ápolják felmenőjük emlékét.
Sternberg Alexander részletes családfakutatást végzett, fiatalkori fotókat, illetve azt a különleges 1989-es kitüntetést is bemutatta a jelenlévőknek, amit nagyapján kívül senki más nem kapott meg Kárpátalján: a Magyar Népköztársaság csillagrendje elismerést. 1991-ben a tudóst Lotz János-emlékéremmel is kitüntették.
Gricán Anna legendának nevezte a történészt, olyan embernek, aki Istentől kapott kivételes adottságokkal rendelkezett, és aki szóba elegyedett vele, az itta a szavait, örökre megjegyezte a mondanivalóját.
A család egy Szemán Öcsi által készített Sternberg János-portrét is ajándékozott a központnak.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
