A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) a Narancsik Imre Kutatói Műhely közreműködésével 100 éves a Kárpátaljai Református Egyház címmel szervezett emlékkonferenciát Beregszászban. A főiskola Esztergom termében megrendezett alkalmon lelkészek, intézményvezetők, zsinati tagokat egyaránt részt vettek. Nyitásként a beregszászi református gyülekezet kamarakórusa tartott szolgálatot.
Hegedűs Csilla
– Az a legfontosabb, hogy hálaadással tekintünk vissza az elmúlt száz esztendőre, és igyekezzünk meglátni Isten csodáit – kezdte a 100. zsoltárt alapján hálaadó áhítatát Zán-Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. – Az ige biztatás és bátorítás. Az Úr előtt vagyunk, és ha az Urat segítségül hívhatjuk, akkor van okunk a hálaadásra. Neki szolgálunk örömmel, bár az elmúlt száz esztendőben nem mindig adatott ez meg nekünk, vagy azért, mert nem Őreá néztünk, vagy azért, mert a körülmények nagyon megkeserítették az életünket, elődeink életét. A mai napnak viszont nagyon fontos üzenete, hogy legyen ott a szívünkben a hálaadás, mert Isten megtartott bennünket. És figyeljünk oda arra is, hogy azok az előadások, és információk, amelyek eljutnak ma hozzánk, akkor lesznek igazán értékesek, ha tudatosul bennünk a 100. zsoltár harmadik versszakának üzenete:
„Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten.”
A mai konferencia el fogja érni a célját, ha az itt lévők a történelem pillanatait megismerve, eseményeit világosabban látva felismerik, hogy valóban az Úr az Isten. A 79 évvel ezelőtt történt események a nemzetünk számára végzetes kimenetelű volt, de az Úr megtartott bennünket, és abban reménykedünk, hogy a nemzedékünkre, és a következő nemzedékre is ki fog áradni az Ő szeretete – zárta szavait a KRE püspöke, majd közös imára hívta a résztvevőket.
– Úgy gondolom, a tudomány szolgálója az Úrnak, a történelemtudomány pedig mindinkább az, hiszen a múltat próbálja feltárni
– mondta ünnepi köszöntőjében Szamborovszkyné Nagy Ibolya egyháztörténész, a Rákóczi-főiskola könyvárának igazgatója, a Narancsik Imre Kutatóműhely alapító elnöke. – Nekünk, történészeknek az a feladatunk, hogy az elfeledett lapokról leporoljuk a rárakódott múltat, azt előhozzuk, és emlékezzünk a régiekről. Intézményünk Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének szervezésében a mai napot ennek szenteltük, hogy egy olyan kort mutassunk meg, amely száz év alatt milyen nemű, jellegű történettel íródott – fejtette ki Szamborovszkyné Nagy Ibolya, majd köszöntötte a meghívott vendégeket. Közülük elsőként Buczkó István, a beregszászi konzulátus vezető konzulja osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. A diplomata elárulta, az alatt a néhány hónap alatt, amióta itt tart külügyi szolgálatot, megtapasztalta, hogy a kárpátaljai magyar közösség egy élő közösség, hiszen számos értékes és fontos alkalmat tartanak, s ezzel megmutatják erejüket, kitartásukat.
– Egy embernek, de egy közösségnek is mindig kell, hogy legyen célja. Bár száz év nagy idő, viszont történelmi távlatban a KRE fiatal egyháznak számít, mégis történelmi egyház. Azt kívánom, hogy a mai rendezvény járuljon hozzá ahhoz, hogy a Kárpátaljai Református Egyháznak a múltját fel tudjuk dolgozni, újabb ismeretekre tegyünk szert
– mondta a diplomata, hozzátéve, meggyőződése, hogy a kárpátaljai magyarságnak ahhoz, hogy megerősítse identitását, nagy szüksége van az egyházakra, arra a lelki támaszra, amit az egyházak tudnak nyújtani.
Fodor Gyula, a főiskola rektorhelyettese elmondta, a konferencia témája fontos a kárpátaljai magyar lét, a kárpátaljai magyar közösség élete, identitás-megőrzése szempontjából.
– Egy százéves évforduló érdemes az ünneplésre, különösen így van ez abban az esetben, ha egy olyan megtartó erőről van szó, mint a református egyház, amely az elmúlt száz évben is sok mindent megélt. A bonyolult, és hányattatott történések ellenére a KRE életképes maradt, vezető erőjévé vált a kárpátaljai magyarságnak, és betölti azt a küldetését, amire eredetileg is hivatott volt: legnagyobb, identitás kialakító és -formáló, megtartó erő. Reméljük, hogy ez továbbra is így marad, és a Jó Isten segít abban, hogy a politika viharai is engedjék a küldetés beteljesítését az egész magyar közösség érdekében
– jegyezte meg a rektorhelyettes.
A Reformátusok és Trianon Kárpát-medencei körkép című dokumentumfilm vetítése után színes és érdekfeszítő előadásokra került sor Molnár D. Erzsébet történész levezető elnökletével. Történészek, lelkészek, kutatók előadásait hallhatta a nagyközönség. Szó esett a csehszlovák Kárpátalja első öt (1919-1924) évéről, Bertók Béla, Kárpátalja első püspökének szerepéről a KRE megalakulásában, Bertók Béla és Bary Gyula munkakapcsolatáról a KRE létrehozása előtt-alatt-után, a KRE szerveződésénél kialakult személyes viszonyokról, azok motivációiról és irányairól.
A délutáni előadássorozat levezető elnöke Csatáry György történész volt, s ezidő alatt szintén érdekfeszítő előadások hangoztak el. Kiutasítás és visszatérés címmel Szútor Jenő beregszászi református lelkész kálváriája a csehszlovák államhatalommal, egy ugocsai gyülekezet mindennapjai az első világháborút követő területrendezések tükrében. Egy élni akaró közösség kiútkeresése a Trianon utáni években, a Kígyósi Református Egyházközség helyzete az első világháborút követő években. Végül a kárpátaljai református templomok felújítási programjának eredményéről P. Szalay Emőke, magyarországi néprajzkutató szólt, majd bemutatta a TtRE Múzeumának tablókiállítását.
Kapcsolódó:
100 éves a Kárpátaljai Református Egyházkerület│KISZó-tudósítás
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
