„Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió idején jobb volt a magyar oktatás helyzete, mint most Ukrajnában” – értékelt Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki plenáris ülése előtt elmondott beszédében. A külhoni magyar pártok legfőbb egyeztető fórumán a kárpátaljai közösség képviseletében Brenzovics László, a KMKSZ elnöke volt jelen. Lapunk a helyszínről tudósított.
Orbán Viktor az ukrajnai helyzet kapcsán elmondta: minden háború esetén kulcskérdés, hogy az ember pontosan definiálja a hadi célokat.
– Ha a hadi célok nem definiáltak, akkor nem lesz világos, hogy meddig szabad a stratégiát fenntartani – jegyezte meg Orbán Viktor. Kiemelte, hogy országa humanitárius segítséget ad Ukrajnának, de a háborúban nem vesz részt. Szerinte nyilvánvaló, hogy a nyugati világ Ukrajnával kapcsolatos, három lábon álló stratégiája – miszerint Ukrajna győzni fog a frontvonalon, az oroszok pedig vesztenek, és ez belpolitikai váltást eredményez Moszkvában – megbukott.
Jelezte: a legutóbbi uniós csúcson azt javasolta, hogy tartsanak „reflexiós periódust”, ismerjék el, hogy az A-terv megbukott. Kiemelte: nem arról van szó, hogy magára hagyják Ukrajnát, hanem hogy dolgozzanak ki egy olyan B-tervet, amely jobb az ukránoknak, az ott élő magyaroknak és az egész európai biztonság szempontjából is előnyösebb, mint a mostani reménytelen küzdelem folytatása.
– A nyugati világ nem néz szembe a realitásokkal az orosz–ukrán háború kapcsán – szögezte le Orbán Viktor.
Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a „felhők rövidtávon eloszoljanak”. A miniszterelnök a kárpátaljai magyaroknak teljes támogatás ígért. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat „vegzálja”. Sajnálatosnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban egyre jobban korlátozzák a szabad anyanyelvhasználatot.
Úgy fogalmazott: nem túlzó, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet a Szovjetunióban volt jobb.
A kormányfő a Kárpát-medencei magyarság helyzetét értékelve arról is beszélt: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés, van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett. Leszögezte: amíg vannak nemzeti kisebbségek, addig van létjogosultsága a nemzeti alapú politizálásnak.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
