A Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudomáyos Intézet (UNE UMOTI) Magyar Történelem és Európai Integrációs Tanszéke szervezésében tartottak GULÁG-GUPVI nemzetközi tudományos emlékkonferenciát kutatás, tényfeltárás, emlékezetpolitika címmel.
Hegedűs Csilla
A fórumnak immár hagyományosan az Európa-Magyar Ház adott otthont. A tudományos konferenciát élőben online követhették azok, akik személyesen nem tudtak megjenni.
Dr. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke, az emlékkonferencia levezető elnökének nyitóbeszéde után a szervezők közös imára hívták a megjelenteket.
Stifter Ádám, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára köszöntő beszédében elmondta, fontosnak tartja a 20. század tragédiáinak a kutatását, s azok publikálását.
– 79 évvel ezelőtt kezdődtek meg Kárpátalján a malenykij robot néven fémjelzett tömeges elhurcolások. A teljes magyarság történelmében ezek az emlékek mindmáig elevenen élnek, hiszen százezrekről beszélünk, akiket megnyomorítottak a 20. században. Ezért meggyőződésem, hogy ezzel a témával foglalkozni kell, egyrészt azért, mert történelmi kötelességünk, másrészt, hogy ápoljuk az elesettek emlékét,
hogy tanulhassunk a múltból, hogy a jelenben és a jövőben ne történhessenek meg olyan jogsértések és tragédiák, mint amilyenek megtörténtek a múlt században
– hangsúlyozta az államtitkár, majd köszönetet mondott a téma szakértőinek, kutatóinak.
– Évek óta olyan nemzetközi műhelymunka folyik, amelybe más országokból is bekapcsolódtak a kutatók, tehát csapatmunkában zajlik a feltárás, amit meggyorsított az, hogy néhány éve a magyar kormány az orosz kormánytól közel 700 ezer szovjet hadifogoly kartonját vásárolta meg.
Kárpátalja esetében számos történész, valamint a Rákóczi-főiskola és az UNE magyar kara vállalta fel, hogy a több mint 30 ezer ember nevét azonosítja,
ami bizony nagy munka volt, s ebbe a komoly munkába bekapcsolódtak az erdélyiek, a felvidékiek, az anyaországiak, természetesen mindannyian a maguk területén. Tehát az eddig említett több százezer elhurcolt száma fokozatosan növekszik, ahogy dolgozzuk fel az adatokat. Számításaink szerint 1 millió 200 ezer emberre tehető azoknak a száma, akik 1944-1960 között rabságban voltak a Szovjetunió különböző lágereiben – magyarázta Dupka György.
Hozzátette, eddig közel hetven kiadvány látott napvilágot, amely a GULÁG-GUPVI témakörrel foglalkozik, a kutatók száma is egyre bővül, fiatal doktoranduszok is bekapcsolódnak a munkába.
– A kutatómunka nemcsak a falakon belül zajlik, helyszínekre is kiutazunk, eddig közel 40 ezer kilométeres kutatóút áll mögöttünk. Felkeressük az akkori hadifogoly-táborokat, sírkerteket a volt Szovjetunió területén, Ázsiában, a Kaukázusban, a Baltikumban. Ekkor mondhatjuk el igazán, hogy érdemes volt 1989-ben elindítani ezt a kutatómunkát – tette hozzá a történész, a Szolyvai Emlékpark kutatóműhelyének vezetője, a bizottság felelős titkára.
A prezentációk, műhelybeszámolók, szakmai kutatások, tényfeltárások ismertetése keretében elsőként dr. Zékány Krisztina nyelvész, az UNE UMOTI Magyar Filológia Tanszékének vezetője tartott előadást a GULÁG-GUPVI kutatók nemzetközi fóruma Kárpátalján 2022. című tanulmánygyűjtemény és évkönyv a szerkesztő szemével címmel. Dr. Molnár D. Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont Intézeti igazgatója a kárpátaljai GUPVI-foglyok hazatérésének körülményeiről beszélt, míg dr. Váradi Natália történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense az Élet a szovjet elnyomás árnyékában Kárpátalján címmel osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. Marosi István görögkatolikus áldozópap, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, egyháztörténész a 70 éve meggyilkolt Orosz Péter bilkei görökatolikus papról, az egyházüldözés kezdeti időszakáról beszélt. Bimba Brigitta, a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója pedig az Anyaság és gyermeknevelés a GULAG-GUPVI táboraiban és a száműzetés helyein címmel tartotta meg előadását.
Dr. Zubánics László történész, az UNE UMOTI Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője az 1938-1950 közötti guti eseményeket boncolgatta, a frontszolgálatról, illetve a malenykij robot településre való lecsapódásáról szólt. Gutról 142 férfit hurcoltak el, közülük több mint hatvanan haltak meg, s ez jelentősen meghatározta a kis település jövőképének alakulását. Hozzátette, idősebb Pocsai Vince katonaként került a szolyvai táborba, az ő visszaemlékezéseiből sikerült sok információhoz jutni. Végül Meskó János ungvári helytörténész, a Szolyvai Emlékparkbizottság munkácsi várban elhelyezett GULÁG-GUPVI állandó kiállításának megbízott igazgatója boldog Romzsa Tódor görögkatolikus püspök vértanú utolsó napjairól szólt.
A résztvevők a konferencia után elhelyezték az emlékezés koszorúit a sztálini megtorlás beregszászi emlékművénél.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
