2023-ban a világ és Ukrajna is a háborúra figyelt, ám ez nem befolyásolta lényegesen a főbb pénzügyi eszközök hozamát. Egyes amerikai cégek részvényeinek értéke három-négyszeresére emelkedett az év során, bár a legtöbb befektető épp ellenkezőleg, az Egyesült Államok recessziójára várt. Azonban külföldi számlák nélkül is lehetett pénzt keresni, mindezt hrivnya alapú bankbetéttel: a kamat ugyanis teljes mértékben fedezte az ukrán valuta leértékelődését és inflációját.
Bujdosó Ivett
Hrivnya alapú bankbetétek
A hrivnya szempontjából 2023 a stabilizáció éve volt. Az év során az infláció mértéke 26-ról 5,1 százalékra csökkent, így az ukrán fizetőeszközben elhelyezett betétek reálhozamot termeltek. A pénzügyminisztérium adatai szerint az éves lekötésű, hrivnya alapú betétek kamatai 2023 elején átlagosan évi 13,9 százalékot tettek ki. Az adólevonás után 11,2 százalékot kapott a betétes.
Az év során a betétek hozama 15,6 százalékra emelkedett. A féléves betété 16 százalék volt. Azonban augusztusban fokozatos hanyatlás kezdődött. 2024. január elején a hrivnya betétek átlagos hozama 14,2 százalék volt. Vagyis a 10-10,5 százalékosra tervezett idei infláció mellett a bankokban való forrástartás alig menti meg a megtakarítást az amortizációtól.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) monetáris politikájának változása elsősorban a betétek hozamának csökkenését érintette. Július 27-én a jegybank megkezdte a diszkontráta csökkentésének ciklusát. Kevesebb mint fél év alatt a mutató évi 25-ről 15 százalékra módosult. Ez nemcsak a bankbetétek, hanem az államkötvények hozamát is érintette. Ez az utóbbi olyan eszköz, amely továbbra is sokkal vonzóbb, mint a bankbetétek.
Beruházások államkötvényekbe
2023 elején az állam az államkötvények éves hozamát 18,5 százalékban határozta meg. A bankbetétekkel ellentétben azonban nem kell adót fizetni az ebből származó jövedelem után. Ezért tavaly az államkötvények hozama 3,5-szeresével haladta meg az inflációt.
2024 elején a hrivnya alapú államkötvény éves hozama 16,8 százalék volt. Ha beigazolódnak a közgazdászok várakozásai, akkor az ez irányú befektetések 6,5-7 százalékkal maradnak az infláció felett.
Az elemzők nem számítanak jelentős hozamváltozásra. Az államkötvények és a bankbetétek kamatszintjét továbbra is befolyásolja az NBU diszkontrátája, amit a jegybank az év végéig 15 százalékon tart. Ezért – véleményük szerint – a hrivnya alapú befektetések jövedelmezősége a közeljövőben nem fog változni.
Dollár alapú bankbetétek
A lakosság alapvető gazdasági ösztöne a valutavásárlás. Az év végi csökkenés ellenére a hrivnya jelentős stabilitást mutatott e téren. 2023 elején egy dollár átlagosan 40,8 hrivnyába került, az év végére értéke 38,45 hrivnyára módosult. Így nettó 6 százalékos a megtakarítási veszteség.
Szakértők szerint sokkal jövedelmezőbb a devizamegtakarításokat bankban tartani, vagy az állami értékpapírba fektetni. A dollár alapú bankbetét nettó 2,3 százalékot hozhat egy év alatt, és ebből mindössze 1 százalék az adók nélküli kamat, a többi pedig a dollár hivatalos árfolyamának emelkedéséből származik (az év eleji 36,56/37,48 hrivnyáról 38/38,5 hrivnya lett).
Deviza alapú államkötvények
Valamivel többet lehetett keresni a devizakötvényeken. 2023 elején a kormány évi 4,5 százalékos dollárhitelt vett fel. Ha ehhez hozzáadjuk a nem készpénzes árfolyamok 1,3 százalékos változását, akkor a devizakötvények hrivnyában számított nettó hozama 5,8 százalék. A pénzügyminisztérium a 2024-es első aukción egyéves lekötésű dollárkötvényeket 4,66 százalékos hozamot ígérve adott el.
Az alacsony árfolyamokat az magyarázza, hogy 2023 nagy részében rögzített árfolyamrendszert alkalmaztak az országban. Október 2-án az NBU átállt a menedzselt rugalmasság rendszerére. A dollár hivatalos árfolyama ingadozni kezdett, és ezzel együtt a készpénzes és nem készpénzes árfolyamok is változtak. És bár ezen ingadozások mértéke korlátozott, 2024-ben sokkal vonzóbbá teheti a valutabefektetéseket, mint tavaly.
Az elemzők meg vannak győződve arról, hogy az NBU visszafogja a hrivnya leértékelődését, hogy árfolyama ne haladja meg a betétek hozamát. 2024 végére a dollár 39-44 hrivnya közötti árfolyamára számítanak.
Ingatlanbefektetések
Az ukránok egyik hagyományos befektetési területe az ingatlan, ami jelenleg messze nem a legjobb időket éli. A háború kezdetén ez a piac szinte teljesen leállt.
„A tavalyi év alacsony aktivitással indult a rakétatámadások és áramkimaradások miatt. A tranzakciók száma viszont negyedévente 11-16 százalékkal nőtt, az eladások május-júliusban érték el a csúcsot, ezt követően enyhe visszaesés következett. Az év végén a főváros legsikeresebb lakóparkjaiban az eladási ráta a háború előtti szint 65-70 százalékán stabilizálódott” – mondta Roman Heraszimcsuk, a City Development Solutions igazgatója.
Szerinte az ingatlanbefektetések jövedelmezősége a helyszíntől függ. A nagyvárosokban a gazdasági növekedés ütemének szintjén, körülbelül 5 százalékon ingadozott.
Heraszimcsuk szerint az ingatlanok értéke az elsődleges piacon 2024-ben 7-8 százalékkal nő (dollárban).
Földvásárlás
2021 nyarától a mezőgazdasági területeket érintő adásvétel lett az egyik lehetséges befektetési irány. Háborús körülmények között mindennek megvannak a maga előnyei: az ingatlannal ellentétben egy telket nem lehet helyrehozhatatlanul tönkretenni rakétával vagy drónnal.
2023-ban a földpiac nem volt túl aktív, ám az árak 2022-höz képest átlagosan 10,4 százalékkal emelkedtek – fejtette ki Ihor Liszeckij, az Ukrán Agrárgazdasági Klub földbizottságának koordinátora. Ennek oka a kereslet növekedése, a kínálat csökkenése és az infláció.
Liszeckij szerint 2024-ben is folytatódhat az árnövekedés tendenciája, különös tekintettel a földreform új szakaszának kezdetére.
Január 1-től ugyanis a jogi személyek is a piacra léptek, a tulajdonosi kvótát pedig 100 hektárról 10 000 hektárra emelték.
„A földpiac megnyitása a jogi személyek számára Ukrajnában jelentős esemény, amely potenciálisan befolyásolhatja az ország agrárszektorának fejlődését” – mondta az Ukrán Agrárgazdasági Klub földbizottságának koordinátora.
Ihor Liszeckij szerint 2024-ben 20-25 százalékkal emelkedhet egy hektár mezőgazdasági földterület ára.
Jelenleg az ukrán mezőgazdasági szektor nincs a legjobb állapotban.
„2022-ben és 2023-ban „gyengélkedett” a mezőgazdasági piac, többek között a magas logisztikai költségek és az export nehézségei miatt. A vállalkozások pénzügyi forrásai korlátozottak voltak, a betakarítás és az export kilátásai sem egyértelműek. A túlélés során a vállalatok nem álltak készen arra, hogy jelentős összegeket fektessenek be földvásárlásba” – jegyezte meg Alex Lisszitsza, az IMK mezőgazdasági üzem vezérigazgatója. Véleménye szerint a piac élénkülése körülbelül fél évet csúszik majd, és a május-júniusi vetési időszak vége után kezdődik.
Befektetés aranyba
2023-ban 13 százalékkal nőtt az arany értéke. Az év végén egyes napokon rekordáron 2100 dollárért adták el az aranyat unciánként (31,1 gramm).
Az arany iránti megnövekedett kereslet valószínűleg 2024-ben is folytatódik. Részben ezt befolyásolja az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) döntése, amely idén elindíthatja a diszkontráta csökkentésének ciklusát. Ez gyengíti a dollárt, és olcsóbbá teszi az aranyat nemzetközi szinten, ennek megfelelően növeli a keresletet e nemesfém iránt.
Külföldi cégek részvényei
Azoknak az ukránoknak, akiknek lehetőségük volt külföldi eszközökbe fektetni, a tavalyi év nagyon sikeresnek vagy teljesen sikertelennek bizonyulhatott.
2023-ban a legnagyobb bevételt azok szerezték, akik az Nvidia chipgyártó és – meglepő módon – az idegennyelv-oktató alkalmazásáról ismert Duolingo részvényeibe fektettek be. Értékpapírjaik 3-3,5-szeresére drágultak. Azok pedig veszítettek, akik a COVID-19 elleni oltóanyag-gyártó cégekben – Moderna és Pfizer – vásároltak részvényeket.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.