A Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság (KMMT) elsődleges célja, hogy terjessze, népszerűsítse a mentálhigiénés szemléletet Kárpátalja szerte, segítséget nyújtson a kárpátaljai magyarság lelki egészségének fenntartásában és megőrzésében.
Hegedűs Csilla
A Társaság Mentálhigiénés Tanácsadó Központot működtet, ahol lehetőséget biztosít pszichológussal, mentálhigiénés szakemberrel való egyéni ülésre, valamint csoportos foglalkozásra. A szervezet kardinális hangsúlyt fektet a felnövekvő nemzedékre, a fiatalokra, a középkorúakra, az idősekre és a nagyfokú kivándorlás, illetve idegen országokban új munkalehetőséget kereső családok itthon maradt tagjaira és azok segítésére. A KMMT igyekszik széleskörűen figyelemmel kísérni az oktatói-nevelői munka mentálhigiénés jellegének alakulását az óvodákban, iskolákban és felsőfokú intézményekben. Külön helyet kap a tanárokkal való munka, kiemelten a pályakezdőkkel és a kiégés szélén álló pedagógusokkal.
Megannyi program közül az elmúlt két évben egy igen kényes téma kapcsán látogattak el Kárpátalja iskoláiba. Ezen program harmadik turnusa zajlik épp. A programot Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze, a KMMT kulturális programokért felelős alelnöke és dr. Berghauer-Olasz Emőke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense, pszichológus, a KMMT elnöke vezeti.
– Miről szól a program? – kérdeztük Gál Natáliát.
– Előzetesen elmondanám, hogy
sokan nem értik a „bullying” kifejezést: megfélemlítés, megalázás, szekálás, zaklatás, bántalmazás. Ez az a téma, amely köré fonódik ez a program. Sajnos az iskolai erőszak nem újkeletű, mindig is jelen volt, s ez ma sincs másképp.
Ez egy tabu téma (ezen tabu-témákból igencsak sok van), a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy gyakran nem veszünk róla tudomást, nem tartjuk problémának, nem akarunk róla beszélni, várjuk, hogy önállóan megoldódjon. Az effajta megoldási stratégia jellemző a gyermekre, felnőttre egyaránt. Pedig a bullying minden oktatási intézményben jelen van, bár az iskolai erőszak megnyilvánulási formái (szóbeli, pszichikai, fizikai) és azok súlyossági foka sok eltérést mutat. Gyakori probléma, hogy a tanulók nincsenek tisztában vele, hol húzódik a diákcsíny és a bűncselekmény határa, nem képesek, vagy nem hajlandóak mérlegelni cselekményük súlyát, következményeit. Gyakran a pedagógus, a szülő nem is tud a gyerekek közötti konfliktusokról, hiszen oly sok minden mással kell foglalkoznia, illetve gyakran ezen konfliktusok túlságosan rejtettek a felnőtt szem számára.
– A felvilágosítást, illetve az informálást, beszélgetést a diákokkal hogyan kell elképzelni?
– Ez egy prevenciós-segítő program, melynek során kiutazunk a magyar iskolákba, s ott egy-egy osztályközösséggel dolgozunk. Két diák is besegít a munkába: Sass Eszter, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákja és Ferku Szilveszter, a Rákóczi-főiskola hallgatója. A foglalkozás elején négy szituáció kerül bemutatásra, melyek során a gyerekek különböző helyzeteket láthatnak erőszak témakörben (mivel az előadók diákok, így a korosztály közelebb áll egymáshoz, vagyis hitelesebb a probléma, melyet a jelenet felvet). Ezután közösen beszéljük meg a látottakat és megoldásokat keresünk. A feldolgozó foglalkozást dr. Berghauer-Olasz Emőkével közösen vezetjük.
A foglalkozáson a gyerekek őszintén és kendőzetlenül beszélhetnek mind a gondolataikról, mind az érzéseikről a témával kapcsolatban és társaságunk pszichológusa kellő segítséget tud nyújtani, ha azt tapasztalja, hogy a bullying jelen van a gyerekek életében. De megküzdési stratégiákat is tud ajánlani, és lehetőségeket arra vonatkozólag, ha a jövőben segítségre szorulna közülük bárki is.
Megismertetjük őket mind a bullying formáival, mind a résztvevőivel, mindazzal, mit lehet ilyen helyzetben tenni, mi a következménye a bántalmazásnak, és azzal is, mit jelent és mi jelent bántalmazást. Fontos a megelőzés, hiszen nagyon sok lelki problémákkal küzdő felnőtt gyermekkorában bántalmazás résztvevője volt (akár bántalmazó, akár szemlélő, akár áldozat) és ezért meg kell erősíteni a gyermekeket abban, hogy értékesek és fontosak. Nincsenek egyedül és
nincs olyan helyzet, amelyből ne lenne kiút.
A program mottója így lett az Értékes vagy!
A kutatások szerint sokkal eredményesebb a konfliktus-megelőzés, az elfogadóbb iskolai légkör megteremtése, a valódi közösségek kialakítása, a kooperatív módszerek alkalmazása. Erre az oktatási intézményekben sokszor nincs lehetőség és kapacitás, ám mégiscsak törekedni kell rá. A program mind megelőzésen, mind felvilágosításon alapul, ám a segítségnyújtás és problémamegoldás is jelen van, a szakemberek ugyanakkor egy bővebb felmérést is tudnak készíteni a mai helyzetről az iskolai bullying kapcsán Kárpátalja iskoláiban.
– Mely tanintézményeket kerestek eddig fel?
– A harmadik turnus eddigi helyszínei a Beregdédai Gimnázium, a Bátyúi Líceum és a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum volt. Ezeken a helyszíneken 15 osztályközösséggel sikerült megtartanunk a foglalkozásokat, és még további 15 foglalkozást tervezünk Kárpátalján. Ezúton is köszönjük a gyerekeknek az aktív és lelkes részvételt, valamint erőt, kitartást kívánunk a pedagógusoknak hivatásuk betöltéséhez. A program Magyarország Kormánya és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg, amiért szintén nagyon hálásak vagyunk.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.