A Moszkva melletti terrormerénylettől hangos a világsajtó. Minket leginkább az foglalkoztat, hogy a kegyetlen és véres támadásnak lehetnek-e, és ha igen, milyen hatásai az ukrajnai háborúra. Az Iszlám Állam ugyan magára vállalta az ártatlan civilek mészárlását, Kijev és nyugati partnerei hangoztatják, Ukrajnának az ég adta világon semmi köze a történtekhez, de Moszkvában a legmagasabb szinteken mégis ukrán szálat emlegetnek. Félő, hogy ezt szánt szándékkal teszik…
Sokan tartanak attól, hogy Oroszország Ukrajnán fogja megbosszulni a Krokus City Hallban történt tragédiát. Egyes feltevések szerint Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz elnök erre hivatkozva hirdethet meg újabb nagyszabású mozgósítást és a speciális katonai hadműveletet hivatalosan is háborúvá minősítheti, ami még több pusztítást és vérengzést hozhat a fejünkre. Az, hogy tényszerűen semmi sem bizonyítja az általa emlegetett ukrán szálat, félő, nemigen fogja őt meghatni…
Az elmúlt bő egy hét orosz rakétaterrorja – az ellenséges erők keddi lapzártánkig alig egy hét leforgása alatt 190 rakétát és 140 drónt lőttek ki Ukrajnára – új elemeket is tartogatott. Először érte támadás az itteni gáztranzit és tárolási kapacitást, valamint minden korábbinál nagyobb pusztítás érte az ukrajnai energetikai infrastruktúrát. Ezek a támadások részint Európának is szólnak, hiszen az orosz gáztranzit tervezett lenullázása után az Ukrajnában fellelhető gáztározókat az EU szeretné használni, míg a villamosenergia-termelés lerombolása azt jelenti, hogy a szomszédos európai országok kénytelenek lesznek több áramot exportálni hozzánk, ami tovább növelheti az ukrajnai háború miatti terheiket, amivel már most is egyre nehezebben birkóznak meg, főként annak ismeretében, hogy az Egyesült Államokból már hosszú hónapok óta csak szép ígéretek érkeznek, pénz és fegyver annál kevesebb…
A Moszkva mellett történt merénylet előtti napokban arról is szóltak a hírek, hogy török közvetítéssel ismét elkezdődtek bizonyos háttértárgyalások a háborús felek között, de a háború újabb eszkalációja miatt ezek a diplomáciai erőfeszítések ismételten megbuktak.
Jósnak kell lenni ahhoz, hogy valaki megmondja, mit hozhatnak az elkövetkező hetek, hónapok? Ukrán részről most a mozgósítás optimalizálása a legégetőbb feladat, mert jól láthatóan a fegyverszállítmányok lelassulása mellett egyre nagyobb gondot okoz az élő erő megfelelő szintű utánpótlása. Amennyiben az USA továbbra sem utalja ki a Kijevnek ígért 60 milliárd dolláros katonai csomagot, az szintén negatívan hathat a háborús folyamatok alakulására.
S mit tesz vajon eközben az agresszor? Elképzelhető, hogy a mostani mederben folytatja a háborút, módszeresen próbálja kivéreztetni az ukrajnai frontállásokat, a rakétaterrorral továbbra is rettegésben tartani a civil lakosságot és tovább pusztítani az ország infrastruktúráját, bombázni a logisztikai központokat. Ennél rosszabb forgatókönyv lehet, hogy a már megszállt területek mellett Harkivra és Odesszára is kiveti a hálóját. A minap éppen Szeкhij Hajdaj, a Munkácsi járás régi-új közigazgatási vezetője nyilatkozta az országos hírmaraton adásában, hogy Oroszország a hadműveletek fokozására készül, ezért nagyon ébernek kell lennünk.
De még ennél is van radikálisabb forgatókönyv, amit éppen elsöprő többségű újraválasztásával és a múlt heti merénylettel „legitimizálhat” Vlagyimir Putyin. Teljességgel sajnos nem zárható ki, hogy maximálisan tétet emel az agresszor állam vezetője, egy óriási mobilizációval hárommilliósra növeli hadserege létszámát, megismétli a 2022. február 24-i totális lerohanási kísérletet, teljesen felszámolja a nyugati kommunikációs csatornákat, akár még atomtámadást is intézhet Ukrajna ellen, hadat üzenve ezzel a NATO-nak és a teljes globalista világuralomnak, miközben még szorosabbra fűzi a Kínával, Iránnal, Észak-Koreával való katonai kooperációját, hogy teljességgel átrajzolják a világ jelenlegi nemzetközi biztonsági kontúrjait, ami egyébként is első perctől vezérli Oroszország háborús elnökét.
Tudom, nem túl biztató kilátások ezek, de a remény hal meg utoljára. Már csak a húsvéti csodavárás is szokás szerint azt mondatja velem: Legyen béke!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.