Ukrajnában az átlagfizetések és a miniszteri bérek közötti eltérés bizonyos tekintetben a gazdasági viszonyok sokszínűségét tükrözi. A Miniszteri Kabinet által közzétett áprilisi adatok szerint a miniszterelnök és helyettesei jelentős összegeket keresnek, míg az átlagfizetések ehhez képest lényegesen alacsonyabbak.
Denisz Smihal miniszterelnök áprilisi tényleges bére 77 404,77 hrivnya volt, míg a felszámolt fizetése elérte a 96 155 hrivnyát, amely adók levonása után is messze felülmúlja az átlagpolgárok jövedelmét. Ezzel szemben az átlagos ukrán fizetés 2023-ban 17 442 hrivnya volt, ami év végére – a statisztikai adatok szerint még – a 19 231 hrivnyát is meghaladta. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közölt átlagfizetés, jelen esetben a 17 442 hrivnya, azt jelenti, hogy sokan ennél jóval kevesebb jövedelemből kellett hogy megéljenek. Emellett az átlagbér nettó értéke az adók, pontosabban a 18 százalékos személyi jövedelemadó és az 1,5 százalékos hadiadó levonása után került a polgárok zsebébe.
A kormányzati szektorokban dolgozók, mint például a miniszterek, érthető módon (?) a közepesnél jelentősen magasabb béreket kapnak. Például Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter 72 207,39 hrivnyát kapott kézhez. Olha Sztefanyisina és Irina Verescsuk hasonló magas összegeket kaptak, tényleges bérük 80 842,68 és 77 404,77 hrivnya között mozgott az adók levonása után. Ezek az összegek tartalmazzák a hivatali és üzleti utak idejére felszámolt járandóságokat is.
Ezzel szemben a legtöbb átlagbér a közszférában, mint például az oktatás vagy a kultúra területén, alig éri el a 12 ezer hrivnyát, ami a miniszteri bérek töredéke. Ezek az összegek valamelyest arra a társadalmi egyenlőtlenségre világítanak rá, ami a magas rangú kormánytisztviselők és az átlagpolgárok között feszül.
Az adatok és számok mögött azonban mindenki számára más és más lehet a helyzet értékelése. Vajon elfogadhatónak tartjuk-e az ilyen mértékű különbségeket a kormányzati és az átlagbér között? A válasz legyen egyéni megítélés kérdése, hiszen mindenki saját perspektívájából szemléli a gazdasági tájképet és annak igazságosságát vagy éppen igazságtalanságát…
