Szükségessé vált, hogy az Európai Unió beemelje a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogi szabályozásába az Európa Tanács állásfoglalásait – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Kisebbségvédelem Európában címmel rendezett nyári egyetem megnyitóján hétfőn Budapesten.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartott eseményen Szili Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU harminc éve megalkotott keretjogszabályai finomításra szorulnak, olyan jogszabályokra van szükség, amelyekben a tagállamok nemcsak az érdekeiket, hanem az értékeiket is látják.
Szili Katalin kiemelte, hogy Európában mintegy százmillió ember él kisebbségben és ez a 400-féle kisebbség 90 különböző nyelvet beszél.
Gyakorlatilag minden hetedik uniós polgár valamely nemzeti kisebbség tagjának is tekinthető, ők meg kívánják őrizni identitásukat, ám az EU csak addig foglalkozik az úgynevezett koppenhágai kritériumok alapján a nemzeti kisebbségekkel, amíg az adott ország felvételét kéri az unióba – tette hozzá.
Szili Katalin ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Minority SafePack kezdeményezésre, amikor a kompetenciák hiányára hivatkozva utasították el az ehhez kötődő kérdések felvetését, miközben, a kontinens egészét nézve az Európa Tanács vállalja ezt.
A főtanácsadó pozitívumként emelte ki a Vincze Lóránt RMDSZ-es képviselő által kezdeményezett és az Európai Parlament által is elfogadott ajánlást, amely alapvetően szükségessé teszi, hogy az Európa Tanács vonatkozó állásfoglalásait beemeljék az unió szabályozásába.
A nyári egyetem résztvevőihez, különösen a Kárpátaljáról érkezőkhöz szólva azt hangoztatta, hogy a kisebbségi jogok betartása alól a háború sem ad felmentést.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint különös jelentősége van annak, hogy erre a négynapos konferenciát a második magyar EU-elnökség idején tartják. Mint mondta, biztos benne, hogy ez az esemény további segítséget ad a Kárpát-medencei magyar nemzeti kisebbségeknek is
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára többi között azt hangsúlyozta, hogy a jogvédelemért cselekedni is kell. A helyettes államtitkár szerint a kisebbségi jogok védelmében Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Magyarország példája követendő, Ukrajnában vagy bizonyos esetben Romániában megoldandó helyzetek láthatók.
Az elmúlt hetek megállapodása Ukrajna uniós csatlakozási folyamatára vonatkozóan óvatos bizakodásra ad okot, hiszen a kárpátaljai magyarság jogvédelmét sikerült hivatalosan is Ukrajna csatlakozási folyamatának részévé tenni – jegyezte meg, hozzátéve, éppen a Vajdaság, Horvátország és Szlovénia példája mutatja, hogy a legmagasabb szinten biztosított kisebbségi jogok kölcsönös megbékélést hozhatnak.
„Ahhoz, hogy a működő modelleket adaptálni lehessen és a problémákra megoldást találhassunk, talpraesett, a legmagasabb minőséget képviselő, és a nemzet ügye iránt az igazságosság és a méltányosság szellemében személyesen elkötelezett jogászokra van szükség” – hangoztatta.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
