Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a majomhimlő gyors terjedését az afrikai országokban. A Kongóban kezdődött járvány már átterjedt Burundiba, Kenyába, Ruandába és Ugandába. A WHO felszólította a tagállamokat, hogy készüljenek fel a vírus terjedésére: álljanak készen a vakcinák szétosztására és különböző óvintézkedések végrehajtására.
Magyar Tímea
Alig ocsúdtunk fel a Covid-járványból, lehet, hogy máris újabb kór fenyeget bennünket? Trudy Lang, az Oxfordi Egyetem globális egészségügyi tanulmányok professzora „hihetetlenül aggasztónak” nevezte a helyzetet. John Claude Udagemuka, a Ruandai Egyetem oktatója azt hangsúlyozta, ez messze a himlő legveszélyesebb ismert törzse, tekintettel arra, hogy hogyan terjed és milyen tüneteket okoz”.
Majomhimlő – Már megtörtént
Valójában az emberiség nem is olyan régen hallhatott a majomhimlőről – 2022-ben, amikor a vírus Európát és az Egyesült Államokat fenyegette. A járvány akkor a meleg közösségben volt jelen – ez volt az első alkalom, amikor a himlő vírusa szexuális érintkezés útján kezdett terjedni. Ez az eset arra kényszerítette a WHO-t, hogy közegészségügyi vészhelyzetet hirdessen. A járványt akkor védőoltással sikerült legyőzni. Van azonban egy jelentős különbség a 2022-es és a mostani járvány között: az előzőt az úgynevezett II. típusú himlővírus okozta, amely a himlővírusok két ismert csoportjának egyike, és amely viszonylag alacsony halálozási aránnyal és többnyire enyhe lefolyással jár. A mostani járványt azonban az I-es típusú okozta, mégpedig egy mutáns változata.
A BBC orvosokra hivatkozva arról számol be, hogy a halálozási arány a felnőttek körében körülbelül 5%, a gyermekek körében pedig 10%, valamint a fertőzött terhes nők körében magas a vetélések aránya. A kutatók úgy vélik, hogy a vírus mutációja 2023 szeptemberében következett be, Clade 1b-nek nevezik, és gyorsan terjed.
Az afrikai járványügyi és megelőzési központok jelentése szerint 2024 első felében több mint 14,5 ezer majomhimlő-fertőzéses esetet és több mint 450 halálesetet jelentettek. Ez 160%-kal több fertőzést és 19%-kal több halálesetet jelent 2023 azonos időszakához képest. A Guardian megjegyzi, hogy az I. típusú himlő leggyakrabban azoknál az embereknél mutatkozik ki, akik fertőzött vadállatok húsát fogyasztják, és a terjedés többnyire az érintett háztartásokra korlátozódik.
Ukrajnában egyelőre egyetlen majomhimlős esetet sem regisztráltak – jelentette be az Ukrán Közegészségügyi Központ. A majomhimlőt országunkban eddig csak 2022-ben regisztrálták. – Ez egy fertőző betegség, amely általában nem súlyos lefolyású. Ugyanakkor fontos tudni, hogy van vakcina a betegség ellen, és ha a járványügyi helyzet indokolja, az illetékesek intézkednek.
2022-ben Ukrajnában 10 majomhimlő esetet regisztráltak. 2023-ban az Európai Bizottság illetékes hivatala 10 000 adag Jynneos majomhimlő elleni vakcinát küldött Ukrajnának.
Idén Európában is megjelent a gyorsan terjedő vírus, Svédországban diagnosztizálták először az Mpox-Klade I vírusváltozatot.
Viktorija Timcsiket, az egészségügyi minisztérium Kárpátaljai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja infektológusát a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztük. A szakember a tünetekről elmondta, hogy kiütéssel jelentkezik a kór, ami két-négy hétig is eltarthat. Úgy néz ki, mint a hólyagok vagy sebek. Megfertőzheti az arcot, a tenyeret, a talpat, az ágyékot, a nemi szerveket és/vagy a végbélnyílást, ritkán a szájat, a torkot, a végbelet, a hüvelyt, sőt a szemet is. A fekélyek száma egytől több ezerig terjedhet, s láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, általános gyengeség, duzzadt nyirokcsomók kísérik. Leggyakoribb szövődménye a fültőmirigy gyulladás, a mumpsz. A veszélyeztetett csoportba tartozó embereknél azonban a betegség súlyos lefolyású lehet, vagy szövődményekhez, sőt halálhoz is vezethet. Egyéb lehetséges problémák közé tartoznak a száj, a szem és a nemi szervek elváltozásai, bakteriális bőrfertőzések vagy vér- és tüdőfertőzések, agy- és szívkárosodás.
Az újszülöttek, a gyermekek, a terhes nők és a legyengült immunrendszerrel rendelkező személyek nagyobb veszélynek lehetnek kitéve a mumpsz okozta súlyos megbetegedés és halálozás szempontjából.
– Az egészségügyi dolgozóknak, a terhes nőknek, a csecsemőknek és az immunhiányos személyeknek – különösen a retrovirális terápiát nem alkalmazó HIV-fertőzötteknek és az előrehaladott HIV-fertőzöttségben szenvedőknek – különös gondossággal kell védekezniük a betegség ellen – mondta el a szakember. – Természetesen azok is veszélyeztetettek, akik kapcsolatba kerültek majomhimlős beteggel, ugyanis a majomhimlővel bármilyen érintkezés útján lehet meg lehet fertőződni: beszélgetés (levegő útján), tapintás, ezenkívül a himlős személy által megérintett ruhákkal, ágyneművel, törölközőkkel és bármely más felülettel való érintkezés útján. A majomhimlő vírusa elpusztul a klórozott vízben. Azt is fontos megjegyezni, hogy ez a vírus emberről emberre, állatról emberre és emberről állatra is átvihető.
Viktorija Timcsik kifejtette, hogy a komplikációmentes esetekben elegendő a tüneti kezelés – két-négy héten belül teljes gyógyulásra számíthatunk. Fontos, hogy a beteg elegendő vizet igyon, jól étkezzen és eleget aludjon. És persze, hogy el legyen különítve.
Súlyosabb esetekben a himlő ellen kifejlesztett vírusellenes gyógyszert, a tekovirimatot alkalmazzák, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség 2022 januárjában hagyott jóvá a himlő kezelésére kivételes körülmények között. Az Egyesült Államokban Tpoxxnak hívják, de ritkán és csak súlyos esetekben írják fel, elsősorban a veszélyeztetetteknek.
Fontos tudnivaló még, hogy jelenleg három himlő elleni vakcina áll rendelkezésre: Jynneos, Acam2000 és OrthopoxVac. A WHO csak a veszélyeztetett személyek, elsősorban a kontakt személyek számára ajánlja az oltást, de a tömeges oltás jelenleg nem ajánlott.
A kutatóknak jelenleg nincsenek meggyőző adataik a majomhimlő vírussal való újrafertőződésről, sem a betegség utáni immunitás időtartamáról.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
