Az utóbbi időszakban egyre gyakrabban kerül szóba az adóemelések kérdése, azok megalapozottsága, különösen az üzemanyag, az alapvető termékek és szolgáltatások áremelkedésének kapcsán. Mint tudjuk, több alkalommal is felmerült annak a lehetősége, hogy a bankokra 50 százalékos profitadót vessenek ki, amelynek célja a pénzintézetek nagyobb mértékű hozzájárulásának elérése az állami kiadások fedezéséhez, különösen a háborús helyzet következményeként megnövekedett költségekhez. Azonban ez a javaslat eddig többször is elutasításra került, legutóbb a Nemzetközi Valutaalap, az Ukrán Nemzeti Bank és a pénzügyminisztérium ellenállása miatt. Mindeközben a lakosság számára az adóemelések folyamatosak, különösen az üzemanyagárak és a fogyasztási adók terén, ami tovább növeli a megélhetési terheket.
Az 50 százalékos profitadó bevezetésének elmaradása így sokakban kérdéseket vet fel a gazdasági teherviselés egyenlő elosztásával kapcsolatban. A lakosságra rótt többletköltségek folyamatosan növekednek, ugyanakkor a bankok esetében ez a trend nem feltétlenül érvényesül. Mindezt tovább bonyolítja, hogy a legfrissebb adatok szerint az ukrán bankok jelentős profitot könyveltek el: az első hét hónapban 22 százalékkal növekedett a nyereségük az előző év azonos időszakához képest, elérve a 119,44 milliárd hrivnyát.
Felmerül a kérdés, vajon indokolt lenne, hogy a lakosság mellett a nagy pénzintézetek is részt vállaljanak az ország gazdasági terheinek viselésében. A bankok jelenlegi nyeresége, amely elsősorban az állami tulajdonban lévő intézmények, mint a PrvatBank és az Oscsadbank javára mutat erőteljes eredményeket, arra utal, hogy talán lenne mozgástér az adóterhek arányosabb elosztására is.
Egyes szakértők is kiálltak amellett, hogy a bankok profitadója esetlegesen növelhető lenne, ami hozzájárulhatna a költségvetési hiány csökkentéséhez. Ugyanakkor ez a kérdés összetett, hiszen a bankok nyereségéből az államkincstár is jelentős bevételre tesz szert, és ezek a pénzintézetek fontos szerepet játszanak az állami kötvények vásárlásában is. Amennyiben a bankok adóterhei túlzottan növekednének, ez negatív hatással lehetne az államkötvény-vásárlásokra, ami hosszú távon szintén problémát okozhat.
Az állampolgárok számára azonban fontos lenne, hogy az adóterhek elosztása igazságosabb legyen, és ne csak a lakosság érezze a gazdasági nehézségek következményeit, hanem a nagyobb pénzügyi szereplők is arányosan járuljanak hozzá az ország újjáépítéséhez.
A megfelelő pénzügyi politikával talán elkerülhető lenne, hogy a lakosság egyre nagyobb terheket viseljen, miközben a bankok továbbra is jelentős profitokat könyvelhetnek el. Az ukrán gazdaság stabilizálódásához mindenképpen szükséges, hogy minden szektor hozzájáruljon a közös teherviseléshez, és ez az elosztás minél igazságosabb legyen.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
