Beregszászban puhatolóztak a kárpátaljai nemzeti kisebbségek hozzáállása felől az Ukrán Kulturális Minisztérium Etnopolitikai Szakbizottságának tagjai, akik Ukrajna állami nemzetiségi politikája tervezetének kidolgozásán ügyködnek.
A Beregszászi Járási Tanács üléstermében Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Nemzetiségi és Vallásügyi Osztályának vezetője köszöntötte a kijevi szakértőket és a kárpátaljai nemzetiségi kisebbségek szervezeteinek képviselőit, akik végighallgatták a vendéglátók véleményeit.
Barta József, a megyei tanács első elnökhelyettese hangsúlyozta, jó, hogy most kikérik az itt élő kisebbségek véleményét, amit az oktatási törvény megalkotása során elmulasztottak. Majd hozzáfűzte, valójában akkor volna értelme e látogatásnak, ha valóban meghallgatnák és a koncepció megalkotása során figyelembe vennék a nemzetiségek álláspontját. A megyei tanács első elnökhelyettese hangoztatta, a kisebbségek helyzetéről szóló állami koncepció tervezete számos ponton ellentmond az ország alkotmányának, egyes kisebbségeket pedig, mint amilyenek az ukrajnai magyarok, románok, lengyelek, harmadrendű polgárokként kezeli. Kifogásolta továbbá a dokumentumban azt a passzust, mely kizárólag az ukránságot tekinti államalapító nemzetnek, kirekesztve az összes többi kisebbséget, így minket, magyarokat is. Ez a passzus, hangoztatta Barta József, nem csupán az ország alaptörvényének mond ellen, de összeegyeztethetetlen több nemzetközi egyezménnyel, jogszabállyal is.
Miroszlav Horvat, az Ungvári Roma Szervezetek Egyesületének elnöke is kifogásolta a koncepciótervezetet, mely az eddiginél is hátrányosabb helyzetbe hozná az ukrajnai romákat. Különösképp igaz ez az új oktatási törvény 7. cikkelyére, mely megfosztja a kárpátaljai cigányokat az anyanyelvükön való tanulás jogától.
Joszip Hajnis, a Matica Slovenska megyei szervezetének elnöke a csehszlovák érát hozta fel példaként, amikor szerinte vidékünkön valóban demokrácia volt, és az állam kisebbségekkel szembeni bánásmódja máig példaértékűnek tekinthető.
Andrij Juras, Ukrajna Kulturális Minisztériuma Nemzetiségi és Vallásügyi Főosztályának igazgatója kifejtette, a szakbizottság figyelmesen tanulmányozni fogja az elhangzottakat, s azon lesz, hogy azok bekerüljenek a koncepció végleges szövegébe. A jelenlegi megfogalmazás heves vitát váltott ki a kisebbségek képviselői és a szakbizottság tagjai között, akik szerint az Európai Unió országaiban elterjedt gyakorlathoz képest Ukrajnában messze a legjobb a kisebbségek helyzete. Valentina Boriszenko, a szakbizottság tagja, a történelemtudomány doktora kétségbe vonta a ruszin kisebbség létezését, és kijelentette, aki ruszinnak vallja magát, az az ország egysége ellen szervezkedő szeparatista. Végül a hangulat annyira elmérgesedett, hogy a szervezők jobbnak látták berekeszteni a találkozót.
