Az ukrajnai háztartások számára az idei karácsonyi és újévi időszak különösen nagy gazdasági terhekkel jár. Az infláció, a termelési költségek növekedése, valamint a gyenge mezőgazdasági hozam együttesen drasztikus mértékben emelték az élelmiszerárakat. Ez a növekedés különösen érzékenyen érinti az ünnepi asztalra szánt ételek költségeit, melyek a kulturális hagyományok szerves részét képezik. A gazdasági kihívások ellenére sok család ragaszkodik ahhoz, hogy a nehézségek közepette is megtartsák karácsonyi szokásaikat.
Bujdosó Ivett
Az ukrán ünnepi asztal: 12 hagyományos fogás
A hagyományos ukrán karácsonyi asztal elkészítése idén 1365 hrivnyába kerül, ami 41 százalékos növekedést jelent a tavalyi 970 hrivnyás költségekhez képest. A legdrágább fogások közé tartozik a sült hal (306,97 hrivnya), a gabonaalapú, mézzel és mákkal ízesített kutya (175,05 hrivnya), valamint a borscs (131,94 hrivnya).
A többi fogás, például a Vinaigrette ukrán céklasaláta (67,75 hrivnya), a varenyiki burgonyával (50,06 hrivnya) vagy meggyel (69,74 hrivnya) szintén jelentős költségnövekedést mutat. Az alapanyagok inflációja minden hagyományos étel költségét megemelte, így az ünnepi asztal költsége az egekbe szökött.
Az „Olivier-index” növekedése
Az ukrán ünnepi asztal egyik szimbolikus eleme, az Olivier majonézes hússaláta, idén is az inflációs hatások mérőeszközévé vált. Az elkészítéséhez szükséges alapanyagok, például a tojás, burgonya és zöldségek jelentős drágulása szinte megduplázta az árakat az elmúlt évekhez képest. A tojás ára 2024 novemberére 78 hrivnyára emelkedett tucatjával, ami több mint 101 százalékos növekedést jelent 2021-hez viszonyítva. A szezonális hatások mellett a termelési költségek és a logisztikai nehézségek is szerepet játszottak az árrobbanásban.
Az Olivier saláta nem csupán egy népszerű étel, hanem az infláció tükre is: az alapanyagok árának változása pontos képet ad a gazdaság állapotáról. A burgonya és tojás mellett a majonéz, a sárgarépa és a zöldborsó drágulása is jelentősen hozzájárult az étel árának emelkedéséhez.
Tojásválság: az alapvető élelmiszerek drágulása
A tojás drágulása különösen érzékenyen érinti a családokat, hiszen az ünnepi asztal egyik kiemelt eleme. Az elmúlt három évben az alapvető élelmiszerek árai általánosan növekedtek: a kenyér ára például 47,7 százalékkal, a sertéshúsé közel 90,5 százalékkal emelkedett. Egy kilogramm sertéshús most 282 hrivnyába kerül, szemben a három évvel ezelőtti 148 hrivnyával. Hasonló tendencia figyelhető meg a tejtermékeknél: egy csomag vaj ára 49,3 hrivnyáról 104 hrivnyára nőtt (+111%).
Az árrobbanás mögött több tényező húzódik meg:
– az elektromos áram és az üzemanyag drágulása megemelte az előállítási árakat;
– a háborús helyzet miatti szállítási láncok megszakadása további költségeket generált;
– a búza ára 70 százalékkal, a kukorica 80 százalékkal nőtt 2024 eleje óta, ami a baromfitartás költségeit is jelentősen növelte.
Egyes élelmiszerek esetében a szezonális hatások is felerősítették a drágulást. A tojások például az ősz vége felé mindig drágábbak, de idén a termelési költségek is rekordmagasságba hajtották az árakat.
A lakosságra gyakorolt hatások
Az árnövekedés közvetlenül érinti a háztartások költségvetését. Egy nemrégiben készült felmérés szerint az ukrán háztartások több mint fele kénytelen volt olcsóbb alternatívákat választani, vagy csökkenteni a vásárolt mennyiséget. Az ünnepi asztal költségeinek emelkedése sok család számára azt jelenti, hogy a tradíciók megtartása komoly gazdasági áldozatokat követel.
Az élelmiszerek árának drágulása mellett a családoknak az energiaszámlák növekedésével is meg kell küzdeniük, ami további terheket ró a háztartásokra. Sok család kénytelen lemondani a nem alapvető kiadásokról, hogy az ünnepi asztal legalább részben megfelelhessen a hagyományoknak.
Kilátások: stabilizáció vagy további drágulás?
Tetyana Popovics, a Suvár mezőgazdasági piac marketingvezetője szerint az ünnepi időszak során az árak tovább növekednek. A szezonális hatások és a kereslet fokozódása miatt az alapvető élelmiszerek, mint a húsfélék és a zöldségek, ára várhatóan még decemberben eléri a csúcsát.
A húsfélék árai már most 3 százalékkal magasabbak, mint novemberben, és januárban is ezen a szinten maradnak. A gyümölcsök és zöldségek esetében havonta akár 5-7 százalékos drágulás is várható, ami az év első felében jelentősen tovább növelheti a háztartások terheit.
A szakértők szerint az élelmiszerárak stabilizálódása legkorábban 2025 tavaszán várható. Az inflációs nyomás enyhülése és a szezonális hatások mérséklődése rövid távon némi javulást hozhat, de a háborús helyzetből adódó gazdasági bizonytalanságok miatt a hosszú távú kilátások továbbra is kedvezőtlenek. Az energiaköltségek további növekedése a tél folyamán újabb árnyomást gyakorolhat a termelőkre és a fogyasztókra egyaránt.
A drágulás hosszabb távú hatásai is aggodalomra adnak okot. Az élelmiszerárak emelkedése nemcsak az ünnepi időszakban, hanem az év további részében is megnehezíti a háztartások mindennapjait, ami hosszú távon az életszínvonal csökkenéséhez vezethet.
A karácsonyi asztal költségeinek drágulása tehát az ország gazdasági nehézségeinek szimbóluma. Az infláció, a háborús helyzet és a logisztikai problémák mind hozzájárultak ahhoz, hogy az élelmiszerárak jelentős mértékben emelkedjenek. Az ünnepek azonban továbbra is az összetartozás szimbólumai, és az ukrajnai családok a nehéz körülmények ellenére is ragaszkodnak hagyományaikhoz. Az árak stabilizálása és a vásárlóerő fenntartása az elkövetkező hónapok egyik legnagyobb kihívása lesz az ország számára.
Mindezek ellenére a lakosság a tradíciók megőrzésében és a közös ünneplésben találja meg azt az erőt, amely lehetővé teszi, hogy túléljék a mindennapok nehézségeit. Az ünnepi ételek elkészítése és az asztal körüli közös pillanatok nemcsak az összetartozást erősítik, hanem a jövő iránti reményt is életben tartják.
A búzaalapú kutya, amely az ukrán karácsonyi asztal egyik legfontosabb hagyományos fogása, idén jelentős dráguláson ment keresztül. Az elkészítéséhez szükséges alapanyagok közül a búza ára 21,30 hrivnya 400 grammonként, míg a mák 68,5 hrivnya/200 g, a dió 44,89 hrivnya/100 g, és a méz 16,90 hrivnya/100 g áron érhető el, ami szintén az infláció súlyos hatását tükrözi. 
A sült hal, amely a karácsonyi menü kiemelkedő eleme, szintén rendkívül költségessé vált. Egy 2 kilogrammos élő ponty ára 301 hrivnya, amelyhez még a liszt költsége is hozzáadódik, 5,97 hrivnya értékben.A borscs, amely a babot és különféle zöldségeket kombinálja, szintén jelentős drágulást mutat. Az alapanyagok közül a burgonya ára 12,59 hrivnya/362 g, a káposzta 12,66 hrivnya/300 g, a répa 16,15 hrivnya/800 g, míg a legdrágább összetevő, a bab, 43,53 hrivnya/300 g áron szerezhető be. Ezek az árak együttesen tovább emelik az ukránok karácsonyi vacsorájának költségeit.
