Az ukrán parlament jelenlegi ciklusa tavaly szeptemberben érte el az ötéves fordulópontot, amely az ország történetében a leghosszabb törvényhozási időszak. Az elmúlt öt év számos reformot hozott, amelyek célja a gazdaság stabilizálása és az európai normákhoz való közelítés volt. Azonban a folyamat korántsem tekinthető befejezettnek.
A mezőgazdasági földpiac megnyitása kétségtelenül az egyik legfontosabb lépés volt, amely lehetővé tette a földtulajdonosok számára, hogy szabadon rendelkezzenek földjeikkel. A bankszektor szabályozása is javult, a ProZorro közbeszerzési rendszer átalakítása pedig az átláthatóságot célozta. Mindezek pozitív irányba mutatnak, de az igazi kérdés az, hogy a reformok mennyire képesek a gazdaság egészének fenntartható növekedését előmozdítani.
2023-ban az ukrán gazdaság 5,3 százalékkal növekedett, és bár 2024-re kezdetben 3-4 százalékos bővülést jósoltak, az év végi adatok szerint a növekedés közelebb lehet a 2 százalékhoz, részben a háborús helyzet elhúzódása és az export bizonytalanságai miatt. A külkereskedelem lassan helyreállt, ám a fő mezőgazdasági és acéltermékek szállítása továbbra is kihívásokkal küzd. A bankrendszer is stabilizálódott, viszont Ukrajna gazdasága továbbra is jelentős mértékben függ a külső támogatásoktól.
Az ország eddig közel 100 milliárd dollárnyi segítséget kapott nemzetközi partnereitől, ami a GDP jelentős részét képezi, de egyben kiszolgáltatottá is teszi. Bár a G7 országok további támogatást ígértek, ez az ország gazdasági stabilitását nem javítja.
Az adóreformok vegyes eredményeket hoztak. A tőke offshore-ba történő kiáramlásának csökkentése és a költségvetési veszteségek minimalizálása fontos célkitűzések voltak, de a kisvállalkozásokra vonatkozó szigorítások sok vállalkozót hátráltattak. Az adózási szigorítások, különösen a kisvállalkozások esetében, sok kritikát váltottak ki, mivel rontották a versenyképességet és visszafogták a gazdaság növekedési potenciálját.
Lassan halad a szabályozó hatóságok átalakítása, mint a gazdasági bűnözés elleni főosztály, az adó- és a vámhivatal reformja. Bár törvényi szinten megkezdődtek az átalakítások, a gyakorlati eredmények még váratnak magukra. Az igazságügyi reformok elindítása szintén fontos lépés volt, de a végrehajtás lassúsága miatt továbbra is kérdéses, hogy ezek valós eredményeket hoznak.
Öt év elteltével tehát Ukrajna gazdasági átalakulásának folyamata még mindig félúton van, miközben számos kihívás továbbra is fennáll. A reformok elindítása kétségtelenül pozitív irányba mutat, de a végrehajtás lassú üteme és a nemzetközi támogatásoktól való erős függés aggodalomra ad okot. Míg a külső segélyek átmeneti stabilitást nyújtanak, a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságához elengedhetetlen a belső erőforrásokra való támaszkodás és az önálló fejlődés.
Nem egyszerű kihívás ez, de talán eljöhet az az idő, amikor a gazdaság önmagában is fenntarthatóvá válik, és a külföldi támogatások inkább csak kiegészítő segítségként szolgálnak. Az ország stabil, önálló gazdaságot építhet, amelyben nemcsak a túlélés, hanem a fejlődés is reális cél lehet. De vajon képes lesz-e Ukrajna megtenni a szükséges lépéseket, hogy valóban saját erőforrásaira támaszkodva érje el ezt a stabilitást, vagy továbbra is a külső segítség marad a gazdaság fő pillére?
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
