Az orosz–ukrán háború idei lehetséges befejezésének kérdése az ország jövőjét meghatározó kulcsfontosságú tényezővé vált. A konfliktus nemcsak Ukrajna társadalmi és gazdasági helyzetét formálja, hanem a globális politikai színtérre is komoly hatásokat gyakorol. Szakértők szerint a háború végének időpontja számos tényezőtől függ: a nemzetközi politikai támogatástól, a gazdasági kilábalás lehetőségeitől és az ukrán társadalom kitartásától.
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán közzétett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink szerint véget ér-e idén a háború. Válaszadóink jelentős többsége (84,7 százalék) abban reménykedik, hogy 2025 elhozza a várva várt békét. Többen (15,3 százalék) azonban úgy véli, még idén sem hozza el a fehér galamb az olajágat.
Szakértők széles köre fejtette ki véleményét a témában, rámutatva a konfliktus lehetséges kimenetelére és annak globális, gazdasági és társadalmi hatásaira.
Ivan Klimenko, a Radio Svoboda elemzője szerint a Nyugat folyamatos katonai és pénzügyi segítsége nélkül Ukrajna védekezési képességei jelentősen gyengülnének, ami elhúzódó konfliktushoz vezethetne. A NATO és az Európai Unió támogatása létfontosságú, ugyanakkor a nemzetközi közösség egyre nagyobb nyomást gyakorol a béketárgyalások megkezdése érdekében. Ez kettős hatással jár: egyrészt ösztönözheti a tárgyalásokat, másrészt azonban megnehezítheti Ukrajna pozícióinak érvényesítését.
A Fakti gazdasági szakértője, Okszana Horbacs több lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Az optimista forgatókönyv szerint a háború 2025-ben véget érhet, ami lehetőséget teremtene az ukrán gazdaság helyreállítására, az export újraindítására és a befektetések vonzására. Ezzel szemben a pesszimista forgatókönyv a konfliktus elhúzódását feltételezi, amely tovább növelné az inflációt, és súlyos károkat okozna az iparban, különösen a mezőgazdaságban.
Anatolij Koval független gazdasági elemző szerint a legvalószínűbb egy köztes forgatókönyv, amelyben a háború egyes régiókban folytatódik, miközben a biztonságosabb megyékben lassan megindul a gazdaság helyreállítása. Ez a helyzet azonban kizárólag a nemzetközi támogatások és belső reformok sikerén múlik.
Olena Romanenko társadalomkutató arra jutott, hogy az ukrán társadalom kitartása és összetartása nélkül a béke esélyei jelentősen csökkennek. A háborús fáradtság és a menekültek visszatelepítésének nehézségei tovább növelik a lakosságra nehezedő pszichológiai terhet. A veteránok rehabilitációja és a belső polarizáció kezelése további kihívásokat jelent.
Mikola Hrihorenko politológus arra figyelmeztet, hogy a politikai vezetés stabilitásának fenntartása szintén kulcsfontosságú. A belső konfliktusok és a lakossági támogatás elvesztése gyengítheti Ukrajna tárgyalási pozícióit, ami akár a békefolyamat kudarcához is vezethet.
Sokan – politikusok, elemzők és átlagpolgárok egyaránt – úgy vélik, hogy az Egyesült Államok 2024-es elnökválasztását követően idén hivatalba lépő új elnöke, Donald Trump elősegítheti a békefolyamatot. Volodimir Zelenszkij nemrégiben kifejtette, hogy az USA globális befolyása és politikai súlya kulcsszerepet játszhat Ukrajna területi integritásának helyreállításában. Trump korábbi nyilatkozatai szerint képes lenne gyorsan megkezdeni a béketárgyalásokat, ami fokozott várakozásokat szült.
Mindazonáltal szakértők szerint a nemzetközi politikai támogatás továbbra is többtényezős kérdés marad, amely az Egyesült Államok mellett az Európai Unió és más szövetségesek aktív közreműködését is igényli.
Bár az optimista forgatókönyv 2025-ben a béke elérését jósolja, a konfliktus összetettsége és a különféle kockázatok azt mutatják, hogy a háború befejezése hosszú és nehéz folyamat lehet. Ukrajna számára a béke nemcsak a harcok befejezését jelenti, hanem egy olyan társadalmi és gazdasági stabilitás megteremtését, amely biztosítja az ország jövőjét. A nemzetközi közösség támogatása és a lakosság összetartása ebben a folyamatban továbbra is meghatározó szerepet játszik.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
