Becslések szerint 24 és 70 ezer közé tehető a Magyarországon élő ukránok száma, többségük az orosz–ukrán háború kitörése óta érkezett az országba. A magyarországi ukrán nemzeti kisebbség tagjai összefogtak identitásuk, nyelvük és kultúrájuk megőrzése érdekében. Ehhez minden támogatást megkapnak a magyar államtól. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) az elmúlt év végén „Megismerni a nemzetiségek életét és tanulmányozni a Magyarországon érvényes nemzetiségi jogszabályokat” címmel egyhetes budapesti tanulmányutat szervezett Ukrajna nyugati régióinak, köztük a Lemberg, Ivano-Frankivszk, Csernyivci, Voliny, Ternopil és Kárpátalja megyék 36 képviselőjéből álló küldöttség számára. A csoport tagjai között voltak egyetemi kutatók, újságírók és a regionális közigazgatások kisebbségekkel foglalkozó szakemberei. A szakmai gyakorlat programjában szerepelt a szomszédos ország nemzeti kisebbségeinek életével, a nemzetiségi kisebbségekre vonatkozó jogszabályokkal, a kisebbségek támogatásával és fejlesztésével kapcsolatos ismerkedés. Emellett gazdag kulturális és művészeti programok várták a résztvevőket, akik Magyarország európai integrációs tapasztalatait is tanulmányozhatták.
Pétervári Natália, Szabó Sándor
A delegáció tagjai elsőként az Országos Ukrán Önkormányzat budapesti irodáját keresték fel, ahol Jedlicska Jevgenija, az országos önkormányzat elnöke vezette körbe a delegáció tagjait és mutatta be a tevékenységüket. Az irodahelyiségek mellett az épületben egy ötven férőhelyes terem is van, ahol különböző programokat szerveznek. A falakat ukrán szimbólumok és néprajzi motívumok díszítik.
Hány ukrán él Magyarországon?
Az ukrán nemzeti kisebbség létszámát illetően Jedlicska Jevgenija elmondta, hogy az 1990-es népszámláláskor 674-en vallották magukat ukrán nemzetiségűnek, ebbe beletartoznak a ruszinok is. A 2001-es népszámlálás során 4885 fő vallotta anyanyelvének az ukránt, több mint 5000 fő vallotta magát ukránnak, és 4800 fő vallotta magát az ukrán kulturális hagyományokhoz szorosan kötődőnek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg a 2011-es népszámláláskor csaknem 7500-an, addig a 2016-os mikrocenzus idején már megközelítően 11 ezren vallották magukat az ukrán nemzetiséghez tartozónak. A legutóbbi, 2022-es adatok szerint az ukrán nemzetiséghez tartozók száma 25 ezerre nőtt. Ebből az ukrán nemzetiségű magyar állampolgárok száma megközelítőleg 12 500, míg az ukrán állampolgároké 11 500 fő. Ugyanakkor időközben már több mint 41 ezer ukrán fordult hivatalos védelemért, menedékjogért Magyarországon. Ebből az következik, hogy jelentős részük nem regisztrált sehol a népszámlálásban sem és azóta sem, emiatt nem jelennek meg a statisztikákban, így valójában az országban tartózkodó ukránok száma akár 65-70 ezer is lehet. Az ENSZ adatai szerint 2023. március 28-án 34 250 ukrán regisztrált és kapott menekültstátuszt, és alig másfél hónap alatt, 2023. május 9-én már több mint 35 ezren voltak. Ugyanakkor a háború kezdete óta több mint 2,6 millió ukrán lépte át az ukrán–magyar határt – mondta az országos önkormányzat elnöke. A legnagyobb számban Budapesten, Komáromban, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Várpalotán és Székesfehérváron élnek ukránok.
Hogyan is működik a nemzetiségi önkormányzat?
A 2011. évi CLXXIX., a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében, nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
– Magyarország ezen meghatározás alapján 13 nemzetiséget ismer el hivatalosan, amelyek a következők: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán – tájékoztatta a küldöttség tagjait Grexa Liliána, ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló. Hozzátette: a jogszabály rögzíti a magyarországi nemzeti kisebbségek jogait, köztük a szabad választást, az anyanyelvhasználat jogát, a kultúra megőrzését és ápolását, valamint az anyanyelvi oktatáshoz való jogot.
– A magyarországi nemzeti kisebbségeket megilleti az önkormányzatiság joga is, ez a lehetőség Európában is egyedülálló – fejtette ki a szószóló. Az Ukrán Országos Önkormányzat, amelyet 1998-ban először választott az ukrán közösség, 15 képviselőből áll, ötévente újraválasztják. Az Ukrán Országos Önkormányzat (UOÖ) az ukrán nemzeti kisebbség hivatalos szerve Magyarországon. Az önkormányzathoz tartozik az Ukrán Kulturális és Dokumentációs Központ, amely kulturális és művészeti rendezvényeket szervez, alapítója az UKRTV.hu internetes televíziónak és a magyarországi ukránok internetes portáljának az ukrajinci.hu-nak. Az önkormányzat keretében működik a Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola, kezdeményezték az ukrán nyelvtanítás bevezetését választható tantárgyként a budapesti Szent Györgyi Albert Gimnáziumban, támogatják az Ukrán Dallamok együttes és a Magyarországi Ukrán Színház, a Markijan Saskevics Ukrán Könyvtár, a Gorlytsia Női Klub stb. tevékenységét. A 2024-es önkormányzati választások eredményeképpen jelenleg 44 helyi, 3 regionális és 1 országos ukrán nemzetiségi önkormányzat működik Magyarországon, miközben az előző, 2019–2024-es ciklusban csak 32 volt. Az önkormányzatokat költségvetési forrásokból tartják fent, tavaly 80 millió forintot különített el a magyar állam erre a célra. Ebből finanszírozták a működésüket és szerveztek különféle kulturális programokat.
– A Magyarországi Ukrán Önkormányzat legfőbb küldetése és feladata, hogy a magyarországi ukrán nemzeti kisebbség számára széles körű jogokat biztosítson az egyes ukránok és az ukrán közösség számára – teszi hozzá Jedlicska Jevgenija, aki a Nova Hvylja (Új Hullám) Magyarországi Ukrán Fiatalok és Családok Egyesület elnöke is, amely az ukrán gyermekek táboroztatása mellett évente több kulturális eseményt is szervez.
Ukrán iskola Magyarországon
A delegáció tagjai felkeresték az első és ez idáig az egyetlen magyar–ukrán két tanítási nyelvű általános iskolát és gimnáziumot, ahol a diákok anyanyelvükön tanulhatnak. A csepeli iskolát a magyar állam finanszírozza, fenntartója az Ukrán Hagyományok Háza Alapítvány. A Magyarországon élő ukrán gyerekek az elsőtől 12. osztályig járhatnak ebbe az iskolába, ahol második nyelvként oktatják a magyart. Az intézmény tavaly szeptember 1-én kezdte meg működését. Az intézmény működését Olena Beskorovaina, az intézményt alapító Ukrán Hagyományok Háza Alapítvány vezetője mutatta be, miközben mesélt az iskola alapításának körülményeiről, jelentőségéről. Jelenleg 310 ukrán gyermek tanul az iskolában, a tanári kar 35 főből áll.
A pedagógiai program úgy van felépítve, hogy az Ukrajnából Magyarországra áttelepült gyerekek magas szinten folytathassák tanulmányaikat ukrán nyelvből a magyar nyelv (mint idegen nyelv) tanulásával párhuzamosan. Minél idősebbek a diákok, annál több tárgyat tanulhatnak ukrán nyelven. A második idegen nyelv az angol lesz.
– Az elemi osztályokban a magyarul tartott órák aránya 60 százalék, míg a középfokú oktatás szintjén a tantárgyak 55 százaléka már ukrán nyelven kerül átadásra, míg a gimnáziumi osztályokban ez az arány 70-30-ra változik az ukrán nyelv javára – magyarázza Olena. – Fontos, hogy a diákjaink magyar érettségit tesznek, ez a program maximálisan felkészíti a diákokat erre. Így nem esnek el attól a lehetőségtől, hogy az iskola befejezése után magyarországi felsőoktatási intézménybe jelentkezhessenek. A magyar nyelvet idegen nyelvként tanulják, az oktatás kis csoportokban valósul meg. Az a tapasztalat, hogy az alapoktól tanítva sokkal könnyebben elsajátítják az államnyelvet. A második idegen nyelv, az angol ötödik osztálytól bekerül a tantervbe. Gimnáziumi szinten heti négy órában tanulják az angolt, ezzel további lehetőségek nyílnak meg a fiatalok előtt. Tizenhat éve erről még csak álmodoztunk, most már ez is megvalósult – fűzte hozzá az alapítvány elnöke.
Kapcsolódó tartalom:
A magyarországi ukrán nemzetiség őrzi hagyományait, nyelvét és kultúráját │KISZó-háttér
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
