A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1880-ban alakult meg, ukrajnai szervezete az I. világháború után, 1919. május 5-én jött létre. Az elmúlt száz év során feladatai közé tartozott háborúban az ellenség sebesültjeinek, elfogott katonáinak ellátása, békeidőben a nagy tömegeket érintő természeti katasztrófák – földrengés, árvíz, tűzvész – áldozatainak szervezett egészségügyi és anyagi támogatása. Vajon napjainkban milyen kihívásokkal kell szembenéznie az önkéntes alapon működő szervezetnek? – kérdezte a KISZó Szabó Ivannát, az Ukrán Vöröskereszt Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnökét.
– Mennyire könnyű ma Ukrajnában egy humanitárius szervezetet működtetni?
– Inkább nehéz. Hogy konkrétumot is mondjak: annak ellenére, hogy humanitárius segélyszervezet vagyunk, a megyeszékhelyen irreálisan magas földadót fizetünk az általunk használt területért, pontosan 58 ezer hrivnyát, mindössze azért, mert a hivatalos megnevezésünkben nem szerepel a „jótékonysági” szó. Évről évre emelkedett ez az összeg, melyet nem tudunk előteremteni, hisz mi nonprofit szervezet vagyunk. A polgármesteri hivatal egyelőre nem akarja elengedni ezt az összeget, holott csupán akarat és belátás kellene hozzá, ahogyan ez több járásban – miután a járási tanácsok ülésszakán megszavazták – ez megtörtént.
– A káderhiány minden szférában érzékelhető. Egy szociális érzékenységet, önfeláldozást, önzetlenséget igénylő munkára vannak-e jelentkezők?
– Jelenleg csupán a rahói szervezetünknek nincs vezetője, a valóban szimbólikusnak nevezhető fizetségért immár két éve senki sem akarja vállalni a feladattal járó kötelezettségeket. Megyei szervezetünknek jelenleg kétszáz munkatársa van. Változott a tagsági jogosultság elve: míg korábban egy vöröskeresztes bélyeg megvásárlásával az illető már automatikusan a szervezet tagjává vált, most tagsági díj fejében – min. évi 50, max. 500 hrivnya – tudatosan csatlakozik hozzánk az, aki részt szeretne vállalni az általunk végzett munkából. Sajnos számuk nem sok, tavaly kétszáz rendszeres támogatónk akadt a megyében.
– Konkrétan milyen tevékenységet fejt ki a kárpátaljai szervezet? A kívülállók vajmi keveset tudnak önökről.
– Jelenleg négy nagy nemzetközi projektben veszünk részt, melyeket főképp a Globális Alap finanszíroz. Egyik keretében egészségügyi-szociális támogatást biztosítunk a multirezisztens tbc-ben szenvedő 300 beteg számára. A másik fő tevékenységi körünk, melyet Norvégia támogat, a munkácsi járási Rákoson található szociális otthon és étkezde működtetése, melyben jelenleg is 20 idős, egyedülálló embert ápolunk. Egy másik project keretében a kábítószerélvezők és a szexiparban dolgozók egészségügyi-szociális támogatása valósul meg, míg 1997 óta a migránsokat ideiglenesen befogadó állomást is látogatjuk Csapon és Munkácson, hogy tisztálkodószerekkel, ruhával lássuk el az ott-tartózkodókat. Idén már 58, keletről áttelepült család beilleszkedését segítettük, de rendszeresen bejárunk a börtönbe is az elítéltekhez. Tavaly 18 300 embernek segítettünk így vagy úgy. Elsősegélynyújtási tanfolyamot is működtetünk, s a külföldről a megyébe érkező humanitárius segélyeket is mi juttatjuk el a célszemélyekhez.
– Az utóbbi időben többen, netán kevesebben térnek be önökhöz segítségért?
– Többen, például csak az ungvári ruhabankunkat napi harmincöt-negyven rászoruló keresi fel. Érezhetően nőtt a támogatást igénylő emberek száma, mi első kézből tapasztaljuk az életszínvonal esését.
Magyar Tímea
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
