2007 óta vannak jelen vidékünkön is azok a határon átnyúló pályázati források, amelyek a térség felzárkóztatását célozzák meg a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna, vagyis a HUSKROUA-Interreg pályázatok révén. Az elmúlt év tavaszán számos szervezet nyújtott be a harmadik körben közös pályázatokat, melyekben az együttműködésen alapuló közös fejlődés a legfőbb cél. Egy ilyen pályázatnyitó sajtótájékoztatót tartottak a napokban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, ahol hivatalosan is elkezdődött a Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben elnevezésű program, melynek célja olyan megoldások kidolgozása, amelyek megkönnyítik a különböző nyelveken történő ügyintézést Magyarország, Románia és Ukrajna határmenti régióiban, az adott országok törvényeivel összhangban.
Hegedűs Csilla
Az EU bővítésének politikája mentén létrehozott Interreg NEXT program célja, hogy az általuk finanszírozott projekteken keresztül csökkentsék a fejlettségi, növekedési és életminőségi különbségeket a már EU-s és a még csatlakozás előtt álló országok határ menti övezeteiben, illetve, hogy az Európai Unió alapeszméje értelmében támogassák a sokszínűséget, aminek alapvető eleme, hogy az adott országok nemzetiségei saját nyelvükön, akadálymentesen oszthassák meg gondolataikat és intézhessék mindennapi teendőiket. A program kárpátaljai partnere a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, melynek munkatársai számos részprogram kidolgozásán tevékenykednek a Rákóczi-főiskolával, a KMPSZ-el, valamint a Pro Cultura Subcarpathicával együttműködve. Ezek között kiemelt szerepet kapnak a kutatások, felmérések, valamint a nyelvi akadálymentesítést már végrehajtott szervezetek bemutatása, más szervezetek és gazdasági egységek támogatása.
Tóth Tünde, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatója kihangsúlyozta, a Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben című projektben való részvétel igen hasznos, hiszen ezáltal bemutatásra kerül a nyelvi sokszínűség, illetve felhívják erre a figyelmet Ukrajnában, Magyarországon és Romániában.
– Alapítványunk is csatlakozott a közös kutatómunkához, mindhárom országban felmérés készül: Romániában Szatmárnémetiben, Magyarországon Kisvárdán, Ukrajnában pedig egész Kárpátalját le szeretné fedni a projektcsapat. A folyamatosan változó jogi lehetőségeket is fel szeretnénk mérni. Emellett be szeretnénk mutatni olyan gazdasági vagy közösségépítő elemeket, legyen az egyház, iskola vagy civil szervezet, amelyek már létrehozták a nyelvi akadálymentesítést, többnyelvűen végzik a munkát, több nyelven tüntetik fel az információkat – emelte ki az alapítvány igazgatója.
A projekt vezető partnere a Tisza Európai Területi Társulás (Tisza ETT), amely már számos hasonló programot bonyolított le. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg-Vármegyei közgyűlés és az említett szervezet elnöke beszédében a nyelvi kutatómunka fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a rendszerváltás után nyelvi elszigetelődés vette kezdetét, a jelenlegi projekt egyik célja pedig, hogy ezt feloldja, átjárhatóságot képezzen a nyelvek között.
– Magyarországra is nagyon sok ukrán nemzetiségű ember érkezett, akik nem beszélik a magyar nyelvet, s eddig még nem is kaptak ebben segítséget. Mi ebben szeretnénk segíteni, az ő körükben népszerűsíteni a magyar nyelvet, a nyelvi sokszínűséget, illetve a soknyelvűséget elősegíteni. De még fontosabb ez a magyar közösségek szempontjából Romániában és Ukrajnában, hogy az örökölt nyelvi nehézségeket ők is minél hatékonyabban át tudják hidalni, hogy űrlapok álljanak rendelkezésükre, hogy a jogszabályok anyanyelvükön is hozzáférhetőek legyenek, s ezáltal komfortosabban érezzék magukat a hatóságokkal való kapcsolattartásban – fejtette ki Seszták Oszkár, a Tisza ETT elnöke.
A korábbi kutatások fő következtetései közé tartozik, hogy a kárpátaljai magyarok körében a hivatali nyelvhasználat területén nagy igény mutatkozik a magyar nyelv használatára, a magánszektorban pedig kialakult a többnyelvűség igénye, mutatott rá Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora.
– A főiskolán az alapítástól kezdve létezik egy olyan kutatási irány, amely egyrészt a helyi magyar nyelvhasználatot, másrészt a kárpátaljai magyar közösség nyelvi jogait vizsgálja. Ennek hangsúlyos része, hogy kutatásaink eredményei alapján igyekszünk tájékoztatni a lakosságot, az önkormányzati és üzleti szférát arról, hogy milyen nyelvi jogaik vannak. Például van-e joga egy üzleti vállalkozásnak magyarul is kitenni a nevét, lehet-e kétnyelvi szolgáltatást kínálni és így tovább – emelte ki Csernicskó István. Hozzátette, az európai uniós támogatásnak köszönhetően lendületet kap ez a munka, lehetőség nyílik arra, hogy a tájékoztatás folytatódjon és népszerűsítsék a többnyelvűséget.
A Tisza ETT megalakulásától kezdve a két szomszédos területtel, vagyis Kárpátaljával és Szabolcs-Szatmár-Bereg-Vármegyével egyenértékűen foglalkozik, ezért is tekintenek erre a programra kiemelt prioritású feladatként, emelte ki Szabóné Cap Andrea, a társulás igazgatója.
– Fontos számunkra, hogy az itt élő kisebbségeknek segítsünk a boldogulásukban, hogy biztonságban érezhessék magukat. Szabolcs-Szatmár-Bereg-Vármegyébe a háború miatt sok ukrajnai család érkezett, ők nem beszélik a magyar nyelvet, és a projektnek az is célja, hogy azoknak, akik úgy döntöttek, hogy Magyarországon telepednek le, egyfajta védőhálót tudjunk biztosítani a boldogulásukhoz – jegyezte meg a Tisza ETT igazgatója.
Kovács Zsolt, a Romániában működő Identitás Alapítvány projektmenedzsere arról számolt be, hogy az elmúlt években Szatmárnémetiben is nagy számú ukrán közösség jött létre, ezért nemcsak a román-magyar nyelvi kérdéssel kell foglalkozni a kutatóknak, hanem az ukrán nyelvi kérdéssel is. Mint mondta, számukra is fontos, hogy tájékoztassák a nyelvi jogokról a kisebbségeket, valamint bebizonyítsák, hogy a többnyelvűség gazdasági előnyökhöz juthat a vállalkozói szférában is.
A program a tervek szerint egyéves kutató- és támogatómunkát fog átölelni, aminek végkövetkeztetései hozzájárulhatnak a nyelvi sokszínűség népszerűsítéséhez a szatmári, a Szabolcs-Szatmár-Beregi és a kárpátaljai területen.
