Az összes onkológiai megbetegedés 40 százaléka bőrrák. Ennek ugyan csak körülbelül 10 százaléka melanoma, de ez adja a bőrrák okozta halálozás több mint 85 százalékát. A melanomás esetek száma sajnálatos módon az egész világon évente 5-7 százalékkal növekedik, s elsősorban a fehér bőrű lakosságot érinti. Okaként leggyakrabban az ózonréteg elvékonyodását említik, de közrejátszik benne a napozási szokások megváltozása és a túlzásba vitt szoláriumozás is.
A melanoma elleni harc májusi világnapja kapcsán dr. Andráskó György bőrgyógyász professzort kérdeztük a figyelmeztető jelekről.
– A közhiedelem szerint ha a bőrünk nem ég le, csupán lebarnul, akkor nem kaphatunk bőrrákot.
– A rosszindulatú bőrdaganatokért, többek között a melanomáért elsősorban az UV-B sugárzás felelős. Ez a legalattomosabb veszélyforrás. Sajnos az UV-B sugárzás egyre több rekordot dönt.
Tavaly nyáron az UV sugárzás értéke májustól szeptemberig 47 alkalommal haladta meg a riasztási küszöböt.
A korábbi rekordot a 2007-es év tartotta, amikor 39 napon mértek a riasztási küszöbértéknél magasabb UV sugárzást. De a napfénybehatás bármilyen mértéke hozzájárulhat a rák kialakulásához, még azoknál is jelentkezhet melanoma, akik soha nem égnek le. Tíz-húsz évenként a betegek száma megkétszereződik. Százezerből tíz esetben alakul ki a bőrön rosszindulatú festékes anyajegy.
– A másik tévhit, hogy a szolárium biztonságos, mert nem „igazi napfény”.
– A szolárium semmivel sem biztonságosabb, mint a természetes napfény.
A legtöbb szolárium UV-A sugarakat használ, amelyek a bőr mélyebb rétegeibe is behatolnak, és fokozhatják a melanoma kockázatát. Ráadásul UV-B sugarakat is alkalmaznak, amelyek a legtöbb leégésért felelősek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a szoláriumot „emberi rákkeltőként” osztályozza.
– Közeleg a nyár, a napozás ideje. A naptej megfelelő használatával megelőzhetjük a bajt?
– Bár a naptej valóban segíthet a bőrrák megelőzésében, önmagában csak minimális védelmet nyújt. Emellett korlátozni kell a napfény behatását, és védőruházatot is kell viselni.
– Ha egy folt már évek óta a bőrünkön van, de mérete nem nőtt, biztosak lehetünk benne, hogy nem lesz belőle melanoma?
– Sajnos nem, sok melanóma korábbi foltokból vagy anyajegyekből alakul ki. Az orvosoknak minden anyajegyet meg kell vizsgálniuk, hogy nem mutatnak-e elváltozást.
Azoknak, akiknek sok az anyajegye, rendszeres szűrést javaslok.
– Leggyakrabban mely testrészeken alakul ki ez a bőrelváltozás?
– A melanoma bizonyos fajtái nem állnak összefüggésben a napfény behatásával, ezért olyan váratlan helyeken is kialakulhatnak, mint a hüvely, a végbél, a szájüreg, a talp vagy a tenyér.
– Miért olyan veszélyes ez a fajta onkológiai elváltozás?
– Mert korán áttéteket képez a belső szervekbe – májba, agyba, tüdőbe, csontokba. Késői felismerés esetén a betegek fele szervi áttétben meghal,
korai felismerésekor ez az arány 10 százalék körüli értékre csökkenthető.
– Kik a leghajlamosabbak a kórra?
– A fehér bőrű, kék szemű, szőke hajú emberek. Veszélyes a bőr irritációja, többszöri sérülése, az 5 milliméternél nagyobb, szabálytalan pigmentációjú, szabálytalan szélű anyajegyek, azok nagy száma, korábbi bőrrák előfordulása a szűkebb vagy tágabb rokonságban. Ezért azt ajánlom, ha gyanús elváltozást észlelnek bőrükön, azonnal mutassák meg a szakembernek.
Magyar Tímea
Forduljunk orvoshoz, ha egy anyajegy vagy szemölcs:
– nagyobb lesz
– megváltozik az alakja (különösen, ha szabálytalan a széle)
– megváltozik a színe (sötétebb, foltos, többszínű lesz)
– viszket vagy fáj
– vérzik vagy pikkelyes lesz
– gyulladtnak tűnik
