Az új szabályok és a korlátozott források egyre több akadályt gördítenek a kölcsönhöz jutás elé
2022 októberében Ukrajna elindította a jeOszelja (Van hajlék – a szerk.) elnevezésű állami programot, amelynek célja, hogy megfizethető lakáshitel révén segítse saját otthonhoz jutni az ukrajnai családokat. 2024 végére jelentős változások történtek a szabályozásban, amelyek következtében a program ma már sokak szerint inkább akadály, mint lehetőség.
Bujdosó Ivett
A program alapjai
A kedvezményes lakáshitel-program több célcsoportot is támogat: katonákat, egészségügyi dolgozókat, pedagógusokat és tudományos dolgozókat 3 százalékos, míg a belső menekülteket és lakástulajdonnal nem rendelkezőket 7 százalékos kamattal. A hitel maximális futamideje 20 év, az önerő mértéke általában 20 százalék, de a 25 év alatti fiatalok számára akár 10 százalékra is csökkenthető.
A hitelt 18 éves kortól egészen 70 éves korig lehet igényelni, de a nyugdíjasok ténylegesen már nem jogosultak a részvételre. A kamatok a hitel 11. évétől felfelé módosulhatnak: 6 vagy 10 százalékra nőhetnek a kedvezményes csoport függvényében.
Jelentős szigorítások
2024 novemberében radikális változások léptek életbe: a támogatott ingatlan „életkora” immár legtöbb esetben nem haladhatja meg a három évet. Kivételt képeznek a belső menekültek, illetve az aktív katonai szolgálatot teljesítők, pedagógusok és orvosok bizonyos frontvonalhoz közeli régiókban (Harkiv, Herszon, Csernyihiv), ahol legfeljebb tízéves lakásokra igényelhető a hitel. Ezzel együtt a program fő irányvonala a másodlagos piac helyett a frissen épült lakások felé tolódott – ez viszont kizárja a lehetőségből azokat, akik kisvárosokban élnek, ahol alig épülnek új lakóingatlanok.
A számok nyelvén
2025. március végéig összesen 16 108 kölcsönt hagytak jóvá a program keretében közel 26,4 milliárd hrivnya értékben. Idén azonban csupán 1268 új szerződés köttetett mintegy 2,3 milliárd hrivnya értékben. A banki partnerek szerint ez 30 százalékos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest, amelyet részben a januári technikai leállások (inaktív nyilvántartások) is magyaráznak.
Fokozódó kereslet, korlátozott lehetőségek
A lakosság érdeklődése ugyanakkor továbbra is rendkívül erős: több mint 100 ezer egyedi hiteligénylés érkezett be 2025 tavaszáig. A kedvezményes állami kamatok sokkal kedvezőbbek a piaciakhoz képest, ahol a kamatlábak akár 15-25 százalék között mozognak.
A program állami, banki és nemzetközi finanszírozásból működik, az idei cél 10 ezer új hitel jóváhagyása. A gazdasági minisztérium szerint minden egyes hrivnya, amit a programba fektetnek, 2,6 hrivnya értékű multiplikátorhatással bír az építőiparban.
Gyűlnek a felhők a program felett
A program sikerei mellett egyre több dolog utal a működés akadozására. A nagyobb bankokban hónapok óta szünetel az új hitelkérelmek befogadása, és akár fél éves várólisták is kialakultak. Emiatt sokan inkább kisebb bankokhoz fordulnak, ahol gyorsabb az ügyintézés.
Egyre jellemzőbb probléma a lakások életkori korlátozása. A 3 évnél nem régebbi újépítésű lakások gyakran jóval drágábbak, és a vásárlásukhoz szükséges plusz költségek – például ingatlanadó, hadi illeték, nyilvántartási díjak – akár 12 százalékkal is megdobhatják az árat, amit gyakran a vevőre hárítanak.
Egy tapasztalt ingatlanközvetítő elmondása szerint előfordult, hogy a vevő már előleget fizetett a tulajdonosnak, ám a bank a változó szabályozás miatt mégsem hagyta jóvá a hitelt – a szerencsén múlt, hogy a pénzt végül visszakapta.
Emellett elutasítást eredményezhet, ha a dokumentáció nem megfelelő vagy nem teljes. Rossz hitelmúlt esetén (pl. egy korábbi fogyasztói hitel késedelme miatt) a bank visszautasíthatja a jóváhagyást, még akkor is, ha a Gyija alkalmazáson keresztül első körben zöld utat kapott az ügylet. Továbbá a hiteligénylés és a pénz tényleges megérkezése között gyakran 4-5 hónap is eltelik, ez idő alatt az eladó gyakran kénytelen „jegelni” az eladást.
Megoldás vagy zsákutca?
Bár a jeOszelja program keretében már 16 ezer ukrán család jutott lakáshoz – és ezzel együtt erősítette elköteleződését az országban maradás mellett –, a program jövője bizonytalanná vált. A finanszírozási források szűkösek, a szabályozás gyakran változik, a hitel jóváhagyása elhúzódik, és az ingatlanpiac sem mindenhol kínál megfelelő választékot.
Miközben a program eredetileg társadalmi szolidaritást és gazdasági élénkülést volt hivatott szolgálni, jelenlegi formájában sokak számára inkább frusztrációt jelent. Ugyanakkor az is igaz, amennyiben a fronton a helyzet stabilizálódik, és a szabályozási feltételek kiszámíthatóbbá válnak, a jeOszelja újra valódi segítséget jelenthet azoknak, akik a háború után is Ukrajnában képzelik el jövőjüket.
Kapcsolódó tartalom:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
