A parlament megszavazta a földterületek és az ingatlanok elidegenítéséről szóló törvényt
Nagy port kavart az elmúlt héten az ukrán parlament által elfogadott törvény, amely lényegében lehetővé tenné a magántulajdonban lévő földterületek és ingatlanok kisajátítását az Ungvári járásban. A kizárólag a kárpátaljai járásra fokuszáló 9549. számú jogszabály értelmében hadiállapot idején a helyi végrehajtó hatalom kezdeményezheti földek és épületek elidegenítését hadiipari beruházások és kritikus infrastruktúrák létesítése céljából. A kisajátítást érintő kényszerintézkedésekről a Miniszteri Kabinet hozza meg a végleges döntést. Mindezek alapján teljesen jogosnak tűnik az emberek felháborodása, de nézzük, miről is szól a törvény és mit mond róla a jogász.
Szabó Sándor
Előzmények
A földhasználatról és a digitális infrastruktúra fejlesztéséről szóló 9549. számú rendelet első változatát tavaly augusztus 21-én hagyta jóvá a parlament. A törvény elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, végül 228-an támogatták. A következő napokban 11 úgynevezett blokkoló indítványt nyújtottak be a törvény ellen a határozat visszavonását kezdeményezve. 2024. október 11-i ülésén az összes indítványt megtárgyalta a Legfelső Tanács, de egyik sem kapott elegendő szavazatot. A legtöbb, 29 képviselő által jegyzett tiltakozó indítvány is mindössze 81 igen szavazatot kapott. Így a törvényt továbbították az elnöknek aláírásra.
Október 25-én Volodimir Zelenszkij megvétózta, és visszaküldte a törvényt a parlamentnek átdolgozásra. Az elnök a jogszabállyal kapcsolatban azt sérelmezte, hogy a törvény számos rendelkezése „a magánszemélyek és jogi személyek, valamint az állam jogainak és jogos érdekeink megsértésének kockázatát hordozza magában”. Az elnök arra szólította fel a törvényalkotókat, hogy határozzanak meg egy átlátható és egyértelmű eljárást földterületek és ingatlanok kisajátítására hadiállapot idején. Ez foglaljon magába egy, az elidegenítésért járó méltányos kártérítést, továbbá a hadiállapot eltörlése után a vagyon tulajdonosának történő visszaszolgáltatására vonatkozó garanciákat.
Második nekifutás…
A Legfelső Tanács március 25-én a korábbinál is nagyobb támogatottsággal fogadta el az átdogozott törvényt. Végleges, azaz második olvasatban 271 képviselő szavazta meg a törvényt az elnök által javasolt módosításokkal egyetemben. Érdekes módon a törvénytervezetet 29 olyan képviselő is támogatta szavazatával, akik korábban élve vétójogukkal, megpróbálták megakadályozni a dokumentum korábbi változatának elfogadását. Bár a törvényt a parlament újra elfogadta, viszont a dokumentum még nem került az elnökhöz aláírásra. Ugyanis a szavazást követően ismételten blokkoló határozatot jegyeztek be a törvényhez. Az előterjesztők között van a Nép Szolgája kormányzó párt parlamenti frakciójából kilépett Dmitro Razumkov, valamint az általa létrehozott Rozumna (Ésszerű) Politika elnevezési politikai tömörülés tagjai.
Miért kritizálják a törvényt?
Az átdolgozott és a parlament által elfogadott változat tartalmazza a korábban sokak által kritizált paragrafust, amely lehetővé tenné a magántulajdonban lévő földterületek és ingatlanok kisajátítását az Ungvári járásban. A törvény kimondja, hogy a hadiállapot ideje alatt a járás adminisztratív területén található földterületek és egyéb, magán- vagy önkomrányzati tulajdonban lévő ingatlanok, igénybe nem vett földtulajdonrészek (páj) a Miniszteri Kabinet határozata nyomán közérdekből kisajátíthatók. Közérdek alatt a kritikus infrastruktúra, a hadiipari létesítmény, a gazdaság működése szempontjából kiemelt beruházás (ipari parkok, gyárak, üzemek a háborús övezetből relokált (áttelepített) vállalkozások), a közlekedési infrastruktúra (országos jelentőségű közutak, hidak, felüljárók) és az üzemeltetésükhöz szükséges létesítmények építése értendő.
A kisajátítást a központi végrehajtó hatóság, a helyi önkormányzati szerv, az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara, valamint azon beruházók kezdeményezik, amelyek a kisajátítás tárgyát képező létesítményeket építik vagy működtetik. A földterületek és egyéb ingatlanok kisajátítására vonatkozó kérelmet a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás (OVA) nyújtja be, amely elbírálást követően javaslatot tesz az elidegenítésre a Miniszteri Kabinetnek. A kormányzat ötnapos határidővel hozza meg a döntést, amiről tájékoztatja a megyei közigazgatást. Pozitív elbírálás esetén a tulajdonosnak két hónap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa a földterület vagy ingatlanra vonatkozó eladási hajlandóságát. Ilyen esetben adásvétel történik a tulajdonos és a közigazgatás között. Amennyiben a tulajdonos nem él ezzel a lehetőséggel, a katonai közigazgatás kezdeményezheti a kisajátítást. A föld vagy az ingatlan elidegenítéséről szóló döntés ellen nem lehet bíróságon fellebbezni. Ezek a döntések jelentős korrupciós kockázatokat hordoznak magukban.
A Legfelső Tanács Jogi Főosztálya megjegyzi, hogy ez a megközelítés sérti Ukrajna Alkotmányának a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó követelményeit, valamint megteremti a korrupciós kockázatok feltételeit, lehetővé téve a korrupciós bűncselekmény elkövetését a földterület vagy más ingatlanok kisajátítására vonatkozó döntések meghozatalakor.
A törvény a jogász szemszögéből
Mihajlo Szavcsin, a jogtudományok doktora, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora a Zaholovok hírportál megkeresésére elmondta, hogy az ilyen jellegű kényszerítő intézkedéseknek törvényileg megalapozottnak, és az Alkotmánnyal maradéktalanul összhangban kell állnia.
– Azt, hogy a rendelkezés a hadiállapot idejére vonatozik, elsősorban Ukrajna védelmi képességeinek megerősítése indokolja – magyarázta a jogász. – Ugyanakkor Ukrajna Alkotmányának 41. cikke garanciákat állapít meg arra, hogy a kártérítés összegével kapcsolatos viták esetén az ilyen kérdéseket a bíróság rendezi. E tekintetben a hadiállapot idején a vagyon elkobzásáról szóló 2013. évi törvény is alkalmazható, amelynek 13. cikke garantálja, hogy az ilyen kisajátítást bírósági úton kell rendezni. A hadiállapotról szóló törvény viszont azt is garantálja, hogy a bíróságok hatáskörét nem lehet korlátozni.
A jogtudományok doktora kiemelte, hogy a 9549. számú törvénytervezet részletesen tartalmazza a földek kisajátítására vonatkozó mechanizmust. Ebben előírják a Földtörvény vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételét, amely meghatározza az állam, illetve a területi közösségek által kezelt különböző rendeltetésű földterületek jogi rendszerét.
– Az Alkotmány kimondja, amennyiben az elidegenített földterület, vagy ingatlan tulajdonosa nem ért egyet a kártérítés összegével, bírósághoz fordulhat – jegyzi meg a professzor. – Az érintetteknek már az elidegenítési eljárás kezdeményezésekor tisztában kell lenniük a jogaikkal, és ebben a helyi képviselőtestületek kulcsszerepet játszanak.
– Az más kérdés, hogy miért csak az Ungvári járásra vonatkozik a törvény… Valószínűleg a törvénytervezet célja az áttelepített vállalatok elhelyezése. De ezek a cégek nemcsak az Ungvári járásba, hanem Kárpátalja és az ország bármely biztonságos területére áttelepíthetők. Ez hely alapján történő diszkrimináció. A törvénynek általános szabályokat kellene meghatározni, és nem kizárólag az Ungvári járásra kéne fókuszálnia. Hiszen hasonló problémák Ukrajna más részein is felmerülnek majd – összegzett a professzor.
A helyi hatóságok egyelőre nem reagáltak
Sokan várták, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács múlt heti plenáris ülésén téma lesz a nagy port kavart törvény. Viszont az sem napirenden, sem pedig napirenden kívül nem került megvitatásra. Ugyanakkor a képviselőtestület magyar frakciója indítvánnyal fordult a megyei tanács elnökségéhez, amelyben bővebb tájékoztatást kérnek a jogszabályról.
A törvény konkrét végrehajtását tekintve még sok a kérdőjel, és az sem világos, hogy a tulajdonjog-viszonyokat hogyan érinti, van-e lehetőség jogorvoslatra. Illetve mennyire van összhangban Ukrajna európai integrációs erőfeszítéseivel.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
