A legtöbb ukrán menekült nem tervezi a hazatérést a háború befejeződése után, elsősorban a közösségi médiában tapasztalható negatív megnyilvánulások és az otthoni bizonytalan helyzet miatt. A milliós menekültáradatból mindössze egyharmaduk jelezte visszatérési szándékát – erről Volodimir Paniotto, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet igazgatója nyilatkozott az RBK-Ukrajina hírportálnak.
Bár a közvélemény-kutatások szerint az ukrán társadalom hozzáállása az elmenekült honfitársakhoz többségében pozitív vagy semleges,
a közösségi médiában egyre több az agresszív hozzászólás, ami torz képet alakít ki a társadalmi hangulatról.
A Bogardus-féle társadalmi távolság skála és közvetlen felmérések alapján az ukránok 85–90%-a pozitívan vagy semlegesen viszonyul a menekültekhez, különösen a gyermekeikkel elmenekülő anyákhoz.
A legnagyobb bizalmatlanság a 60 év alatti férfiakat érinti – itt mutatkozik a legnagyobb társadalmi távolság és bizalmatlanság.
A belső menekültek megítélése is kedvezőbb, mint a külföldre távozottaké – derül ki a Rejting szociológiai csoport felméréseiből, melyek szerint
30% körüli az ukrán társadalomban a menekültekkel szembeni hűvös viszonyulás.
Ez a hozzáállás akadályozhatja a menekültek hazatérését, akik aktívan követik az otthoni eseményeket a közösségi médián keresztül, és a negatív üzenetek eltántoríthatják őket, állítja a szakértő.
Jelenleg a 6-7 millió külföldön élő ukrán menekültből mindössze egyharmaduk tervezi a hazatérést.
– De ahhoz a 4-5 millióhoz, akik maradnak, csatlakozni fognak a férfiak, akik most nem hagyhatják el az országot. Ezért rendkívül fontos, hogy pozitív társadalmi attitűd alakuljon ki a menekültek iránt, mert ez a lakosság megtartásának kulcsa Ukrajna számára – hangsúlyozta Paniotto.
Ez is érdekelheti:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
