Az utóbbi időben rengeteget cikkeznek az ukrajnai médiumok a védőoltások elmaradásáról, s az ennek okán fellángoló fertőző betegségekről. Mint arról korábban Medicina rovatunkban már közöltük, az oltási lefedettség Ukrajnában jelenleg a tervezett szint alatt van és nagy a kockázata az olyan veszélyes betegségek kitörésének, mint a kanyaró, a diftéria stb. A háború tovább súlyosbította a helyzetet, akadályozza a vakcinákhoz és a rutin immunizáláshoz való hozzáférést, növelve a fertőző betegségek kitörésének kockázatát. Ennek kapcsán tettük fel a kérdést Facebook-oldalunkon: Támogatja a védőoltások beadását a járványok megelőzésére?
Magyar Tímea
Érdekesen alakult olvasóink szavazása, ugyanis egy ideig az igen szavazatok vezettek, de végül 50-50 százalékra egyenlítődött az oltástagadók és az azt támogatók aránya, ami azt mutatja, óriási munka vár a szakemberekre, ha el akarják érni a lakosság megfelelő (a WHO szerint 95 százalékos oltottság szükséges) szintű immunitását.
A háború kitörése óta az immunprofilaktikával foglalkozó szakembereknek át kellett gondolniuk a logisztikát, biztosítaniuk kellett a védőoltásokhoz való hozzáférést a belső menekültek számára is, és figyelembe kellett venniük az új migrációs kihívásokat. Plusz erőforrásokat mozgósítottunk, szorosabbra fűztük az együttműködést a közösségekkel, és megnöveltük a mobil csapatok kiszállásainak számát a távoli településekre. Emellett megerősítettük a járványügyi helyzet monitorozását, különösen a hepatitis A, a szamárköhögés és a kanyaró tekintetében, mondta el lapunknak Viktoria Timcsik, az egészségügyi minisztérium Kárpátaljai Megyei Járványügyi és Betegségmegelőzési Központja megbízott főigazgatója.
– Az egyik fontos intézkedés a gyermekek pótlólagos immunizációs kampánya volt, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak a kötelező oltásokból. 2024-ben közel 17,2 ezer gyermeket sikerült beoltanunk szamárköhögés, diftéria és tetanusz ellen. Ez különösen fontos régiónkban, figyelembe véve Kárpátalja határ menti jellegét és a fertőző járványok állandó kockázatát. Emellett folytattuk a roma gyermekek oltását nemzetközi partnereket is bevonva.
– Hogyan értékelné az oltottság általános szintjét a megyénkben?
– Fokozatos javulást látunk. A gyermekek oltottsága javul, különösen a pótlólagos immunizációs kampánynak, a háziorvosokkal való szoros együttműködésnek és az oktatási intézmények támogatásának köszönhetően. Ugyanakkor vannak olyan közösségek, ahol még mindig alacsony az oltottság, ezért célzott kommunikációval és mobil oltócsapatokkal megyünk az iskolákba és óvodákba.
– Milyen szerepet játszanak a kistérségi vezetők, tanárok és egyházi személyek az oltási kampányokban?
– Ők a legfontosabb partnereink a kommunikációban, hisz a szavuknak súlya van a közösségekben. A tanárok és a lelkészek bevonása segít leküzdeni a félelmeket és előítéleteket. Több közösségben éppen a papok kezdeményeztek beszélgetéseket az oltások előnyeiről a találkozóink után. Persze voltak esetek, főként zárt vallási közösségekben, amikor elzárkóztak az immunizálástól. Nem erőltetjük az oltást, inkább elmagyarázzuk, példákat mutatunk más falvakból, bevonunk tekintélyes személyeket. Sokszor segít az is, ha a szakemberek személyesen látogatnak el a közösségbe, és minden kérdésre válaszolnak.
– Milyen fő kihívásokkal szembesültek az oltási kampányok során?
– A legfőbb kihívás a földrajzi távolság, a bonyolult logisztikai körülmények és a korlátozott hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Ezek leküzdésére mobil csapatokat szervezünk, biztosítjuk a megfelelő infrastruktúrát az oltóanyagok tárolásához, és szorosan együttműködünk a helyi közösségekkel. A lakosság bevonására többféle innovatív megközelítést is alkalmazunk: ismert személyekkel készült videókat, interaktív eseményeket fiataloknak, és a közösségi média használatát az információterjesztésre. A leghatékonyabbnak azok a módszerek bizonyulnak, amelyek igazodtak az adott közösség sajátosságaihoz és kulturális jellemzőihez.
– Milyen stratégiai céljaik vannak a közeljövőben?
– A célunk az átoltottság növelése a rutinszerű immunizációban, különösen a vidéki és nehezen megközelíthető közösségekben a gyermekek körében. Javítani szeretnénk az alapellátással való együttműködést annak érdekében, hogy az oltásokat időben bejegyezzék a kórlapba és valóban meg is történjenek. Elsődleges prioritás a szakemberek továbbképzése a hatékony kommunikáció terén. Ezért bővíteni kívánjuk a terepen tartott tréningek, szemináriumok és konzultációk gyakorlatát a kórházakban és rendelőkben. Fejlesztjük továbbá az oltottság monitorozásának rendszerét közösségi bontásban, hogy időben azonosítani tudjuk a problémás területeket, és célzottan dolgozzunk velük. Tovább erősítjük az együttműködést az oktatási intézmények, közösségek, vallási vezetők és ifjúsági kezdeményezések bevonásával. Ezáltal a védőoltás a tágabb egészségtudatos kultúra részévé válhat a régióban. Az a feladatunk, hogy mindenki egyenlő eséllyel férjen hozzá a fertőző betegségek megelőzéséhez.
Korábbi KISZó-kérdésünk elemzése:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
