Túl vagyunk egy újabb isztambuli diplomáciai egyeztetésen, de érdemi előrelépésről nem beszélhetünk. Mintha a felek csak azért találkoznának egymással, hogy senki se vádolhassa meg őket a béketárgyalások ignorálásával, s hogy ne haragítsák magukra a békepárti Donald Trump amerikai elnököt. Kijev és Moszkva javaslatai változatlanul szöges ellentétben állnak egymással, habár…
A hétfői isztambuli találkozó hangulatát alapjaiban határozta meg az előző nap végrehajtott briliáns ukrán titkosszolgálati katonai akció, amellyel felmérhetetlen kárt okoztak az orosz elrettentő légierőnek. Abba most ne menjünk bele, hogy ez az akció mennyire segítette avagy hátráltatta a békefolyamatot, de az biztos, egykoron kötelező katonai tanulmány lesz, hogy pár ezer dolláros olcsó drónokkal hogyan lehet dollármilliárdokra rúgó kárt okozni stratégiai bombázókban, az akció politikai hatásai pedig eleve külön fejezetet érdemelnek.
Azonban térjünk vissza Isztambulhoz, annak is a kiinduló pontjához: Kijev azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet követel, Moszkva azonban a fenntartható békéhez vezető memorandum elfogadásához köti a fegyvernyugvást. És ennél a pontnál mutatkozik most némi változás. Az orosz delegáció ugyanis két részből álló, részletes és kidolgozott memorandumot adott át az ukrán félnek. Az első rész a valódi, hosszú távú béke elérésének kérdésével foglalkozik, a második része pedig felvázol kétféle megoldást a teljes körű tűzszünet eléréséhez.
Az első tűzszüneti lehetőség az ukrán fegyveres erők kivonását irányozná elő az Oroszország által elcsatoltnak nyilvánított donecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régióból. A második egy csomagajánlat, amely tartalmazza a csapatmozgások tilalmát, a mozgósítás és a Kijevnek való külföldi katonai segítségnyújtás beszüntetését, előírná a mozgósítás leállítását és a demobilizáció megkezdését, harmadik országok katonai jelenlétének kizárását, az Oroszország elleni szabotázsok beszüntetését.
A memorandum értelmében Oroszország elvárná Ukrajna semlegességének kinyilvánítását és azt, hogy mondjon le a katonai szövetségekhez való csatlakozásról. Kijevnek deklarálnia kellene nukleáris fegyvermentességét és korlátoznia az ukrán fegyveres erők létszámát. Moszkva szerint be kellene tiltani külföldi államok katonai tevékenységét Ukrajnában. Az orosz elvárások közé tartozik még az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók feloldása, a Krím és a másik négy régió „Oroszországhoz való csatlakozásának” nemzetközi jogi elismerése, a kölcsönös lemondás a harci cselekmények okozta károkra vonatkozó követelésekről, az orosz ajkú lakosság jogainak és szabadságainak biztosítása, a Moszkva által kánoninak tekintett ukrán ortodox egyház tevékenységére vonatkozó korlátozások feloldása, a nácizmus dicsőítésének tilalma és az ukrajnai választások megtartása.
A Kremlben megfogalmazott dokumentum sok egyebet is tartalmaz még, most csak annak legrelevánsabb elemeire korlátozódtunk, de ebből is érzékelni, ég és föld a különbség a szemben álló felek között. Merthogy Ukrajna álláspontja a következő: azonnali 30 napos tűzszünet, teljes fogolycsere, semmiféle korlátozás az ukrán hadsereg potenciáljára vonatkozóan, az elfoglalt területek elismerése tabu, az orosz katonai károk jóvátétele, a két ország államfőjének személyes találkozója.
Ember legyen a talpán, aki megmondja, miként lehetne ezeket a hatalmas ellentéteket csökkenteni… Megtalálják-e valaha a közös nevezőt? Egyáltalán akarják-e?
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
