Új rovatot indítunk. A KISZó-aktuálban időről időre megszólaltatunk szakértőket, érintetteket, civileket – bárkit, akinek van mondanivalója egy-egy aktuális témáról. Mert hisszük, hogy a valóság sokszínű, és a megértéséhez több nézőpont szükséges. Első összeállításunkban a kullancsveszély kerül fókuszba. Ez olyan probléma, amely minden tavaszi–nyári szezonban felbukkan, és amelyről talán még mindig nem beszélünk eleget.
– A kullancsok a világ szinte minden táján megtalálható élősködők – kezdi a beszélgetést Potyis Lajos, a biológiai tudomány doktora, egyetemi docens, ungvári zoológus. – Becslések szerint a földön közel 900 kullancsfaj ismert, ezek közül Európában több mint 40 fordul elő, körülbelül egy tucat faj vadászik emberre. De még most is évente fedeznek fel újabb fajokat. A kullancsok a pókszabásúak osztályának kullancsalakúak rendjéhez tartoznak, vérszívó paraziták.
A zoológus elmondta, hogy az élősködővel kapcsolatban számos tévhit kering a közbeszédben. Például sokan azt gondolják, hogy a kullancsok a fák lombjain élnek és onnan csapnak le áldozatukra. Ezzel szemben a kullancsok az aljnövényzet vagy bokrok levelein várakoznak. Méretük 1-4 mm, alakjuk tojásdad, de a vérrel teleszívott kullancs babszem nagyságúra is megduzzadhat, ami a testsúlyuk akár 200-szorosát is jelentheti. A vérszívás időtartama napokig is eltarthat, ezt követően maguktól leválnak. Kárpátalján a közönséges kullancs a legelterjedtebb és ez a fajta terjeszti az ember számára a Lyme-kórt, vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást és más bakteriális, vírusos megbetegedéseket.
– A kullancsok emlősök, madarak és ritkább esetben hüllők vérével táplálkoznak, életben maradás, fejlődés és szaporodás céljából – fejtette ki a biológiai tudomány doktora. – Fejlődési ciklusaihoz vérre van szüksége, de a tartós éhezést – vérszívás nélkül képesek egy évig életben maradni – is jól tűri. Szaporodásra csak a kifejlett példányok képesek. Párzás után petéket raknak, akár több ezret is. A lárvák az időjárási és hőmérsékleti viszonyoktól függően néhány hét után kelnek ki.
Potyis Lajos kiemelte, hogy a kullancsok megtalálhatók az erdőkben, parkokban, réteken, de a kertben is. A paraziták jobbára téli álmot alszanak. Ilyenkor csökken az anyagcseréjük, a légzésük, nem táplálkoznak, nem keresnek gazdát. Elbújnak az avarban vagy a talajban. Az enyhe telek könnyebbé teszi a kullancsok számára a túlélést. Ennek hatására az utóbbi években jelentősen megnőtt a számuk.
– Néhány éve a vadászkutyámból 88 kullancsot távolítottam el – emlékezett vissza. – Főleg a haszonállat-tartóknak jelentenek komoly fejtörést, a Beregszászi és korábban a Nagyszőlősi járásban előfordultak olyan évek, amikor kullancsinvázió okozott gondot. De tudunk olyan esetről is, amikor házi macskában találtak kullancsot, amely soha nem hagyta el a lakást. A parazita a gazdája ruházatán került a lakásba. Ennek az esetnek az a tanulsága, hogy nem elég a bőrünket, de az öltözetet is át kell vizsgálni természetjárás után.
Molnár Attila, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Biológiatudományi Doktori Iskolájának doktorandusza szerint az idei évben is jelentős kullancspopulációval kell számolni.
– Ezek az ízeltlábúak meglehetősen szívósak, a nálunk honos fajok még Norvégiában is előfordulnak, tehát jól bírják a hideget is – mondta a nagydobronyi kutató. A háborús helyzet miatt jelenleg Kárpátalján nincsenek aktuális felmérések a kullancsok elterjedtségéről.
– Nem tudok róla, hogy most bárki foglalkozna ezzel. A kutatási lehetőségek is beszűkültek – tette hozzá. A populáció növekedésében más tényezők is szerepet játszanak. – Korábban a kaszálókat aktívan hasznosították, most viszont szinte senki nem törődik velük. A magas fű és az érintetlen élőhely ideális a kullancsoknak. A kaszálás csökkentené a számukat, mivel az alacsony növényzeten könnyebben kiszáradnának a napon – fogalmazott.
Mint megtudtuk, a klímaváltozás hatására új fajok is megjelenhetnek hazánkban.
– Ez szinte biztos, hogy csak idő kérdése. Magyarországon a monitorozás folyamatos, és ebbe a lakosságot is bevonják: ha valaki különleges kullancsot lát, lefényképezheti és elküldheti azt a szakembereknek – fejtette ki Attila. A védekezésben az odafigyelés kulcsfontosságú. – Az ember rövid szőrzete előny, könnyebben észrevesszük a kullancsot. Fontos tudni, hogy általában 24 óra kell ahhoz, hogy a kullancs kórokozót juttasson a szervezetbe. Ha időben eltávolítjuk, kicsi az esély a fertőzésre, ami életeket menthet. A házikedvencek esetében a viselkedés változása – bágyadtság, barnás vizelet – lehet intő jel, ám ilyenkor már a máj vagy a vese is érintett lehet – magyarázta.
Molnár Attila elmondta, a kullancsok fertőzöttségi aránya is rendkívül változó.
– Ez 10 és 90 százalék között mozoghat, főként attól függően, hogy az adott területen mennyi kisemlős – például mezei egér vagy sün – él, amelyek a kórokozók hordozói. A doktorandusz szerint a legfontosabb, amit tehetünk, az a tudatosság és a rendszeres ellenőrzés.
– Nem is szabad félvállról venni a dolgot. Egy gyors átvizsgálás séta vagy kirándulás után nagyon sokat számít saját magunk, gyermekeink és házikedvenceink egészsége megóvása érdekében is.
Szvitlana Bertas, az egészségügyi minisztérium Kárpátaljai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja különösen veszélyes fertőzések laboratóriumának vezetője:
– Kárpátalján hetek óta rendkívül aktívak a kullancsok. Ez nem is lenne baj, azonban az apró vérszívók terjesztik a veszélyes Lyme-kórt, más néven kullancsborreliózist, mely a bőrre, az idegrendszerre, a szívre és az ízületekre hat, s megfelelő kezelés nélkül súlyos szövődményekhez, sőt rokkantsághoz is vezethet. Tavaly 168 esetet regisztráltak régiónkban, ebből 25-öt gyermekeknél, míg idén három hónap alatt 17 ember betegedett meg. A fertőzésre figyelmeztető jel a csípés helye körül növekvő bőrpír, az izomfájdalom, fejfájás, gyengeség, láz.
Úgy védhetjük meg magunkat az apró vérszívótól, ha a természetben zárt ruházatot és fejfedőt viselünk, rovarriasztót használunk, hazaérve megvizsgáljuk magunkat és háziállatunkat. Aki kullancsot talál a bőrén, forduljon orvoshoz, hogy távolítsa el. Amennyiben erre nincs lehetősége, óvatosan vegye ki, tegye zárt edénybe és vizsgáltassa be bármely laborunkban. Ha beigazolódik a fertőzés, azonnal meg kell kezdeni a kezelést, ugyanis a Lyme-kór kezelés nélkül, mint már említettem, súlyos károsodást okoz a szervezetünkben. Ha nem fertőzött a kis vérszívó, elkerüljük az indokolatlan antibiotikum-szedést is. Még egy fontos tudnivaló, hogyan kell helyesen eltávolítani a kullancsot. Fogja meg csipesszel vagy kössön vastag cérnából hurkot a bőrhöz lehető legközelebb. Óvatosan húzza ki lassú forgó mozdulattal, anélkül, hogy összenyomná a testét. Helyezze a kullancsot egy tiszta, légmentesen záródó edénybe. Tárolja hűvös helyen és 24 órán belül vigye el a laboratóriumunkba, semmiképp ne fagyassza le! Az elemzés 6 órát vesz igénybe és jelenleg 1173,19 hrivnya.
Vezsdel László túravezető, a Kárpátaljai Hazajáró Egylet elnöke azt tanácsolja, viseljünk hosszú nadrágot, lehetőleg olyat, ami világos színű, így könnyebb észrevenni a kullancsokat.
– A nadrág szárát érdemes betűrni a zokniba vagy bakancsba. Hosszú ujjú felső viselése ajánlott. Kullancsriasztóval érdemes a hátizsák derék- és vállpántjait is befújni. Érdekes praktika lehet még ragadós felével kifelé szigetelő/ragasztószalagot a lábszárunk köré tekerni, így a felfelé mászó kullancsok megragadnak rajta. Túrázás közben kerüljük el a bokros, fűvel benőtt részeket, ugyanis előszeretettel tanyáznak itt a kullancsok. Maradjunk mindig a kitaposott ösvényen. Ne üljünk közvetlenül a földre vagy a fűbe, használjunk ülőpárnát. A túra után alaposan nézzük át magunkat és/vagy egymást, odafigyelve a térdhajlatra, a hónaljakra, a nyakra, fül mögötti területre. A ruhákat magas hőmérsékleten mossuk. Jómagam már évek óta 300-400 km-t túrázok évente, ám még sosem volt bennem kullancs, tehát a természetjárás ilyen szempontból sem veszélyes – tette hozzá a túravezető.
– Mind a nagycsaládos egyesülettel, mind magánemberként a családommal nagyon sokat tartózkodunk a szabadban, kirándulunk erdőn-mezőn, de tudjuk, hogy a sok szépségnek megvannak a veszélyei is – jegyzi meg Szilágyi László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol filológia tanszékének docense, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének tagja. – Ezért ahányszor készülünk egy-egy túrára, vagy a Vadvölgybe, lépéseket teszünk azért, hogy még véletlenül se csípjen meg valami mérgező bogár vagy kullancs. A gyermekeinket is arra tanítottuk, hogy legyenek figyelmesek és óvatosak, mert az erdő sok veszélyt is rejt. Ha például gombászni megyünk, az öltözködés során arra figyelünk, hogy a zoknit ráhúzzuk a nadrágra, a fejünkön mindig sapka van. A sok biztonsági óvintézkedés ellenére én már találtam magamban kullancsot, amit magam távolítottam el.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
