A kormány fokozatos emelést javasol.
Ukrajnában hónapról hónapra emelkednek az árak, miközben a legalacsonyabb hivatalosan fizethető munkabér összege tavaly óta változatlan. A gazdaságot rendkívüli kihívások sújtják, ám a minimálbér-emelés ügye egyelőre nem szerepel a prioritások között. Pedig a probléma nem csupán szociális, hanem gazdasági kockázatokat is hordoz: a bérszint befolyásolja az adórendszert, a vállalkozói környezetet, sőt az inflációt is.
Bujdosó Ivett
Jelenleg Ukrajnában a bruttó minimálbér 8000 hrivnya, amelynek nettó összege 6160 hrivnya. Ez az összeg távolról sem fedezi egy átlagos háztartás alapvető szükségleteit. Az árak ezzel szemben folyamatosan nőnek: az infláció 2025 elején már újabb rekordokat döntött, miközben az energia- és élelmiszerárak tovább emelkednek.
A minimálbér összege 2024 áprilisa óta változatlan, és a 2025–2027-es költségvetési tervezet sem tartalmazott emelést. Csak a 2026–2028-as időszakra vonatkozó új dokumentumban jelent meg fokozatos emelési javaslat, de annak realitása is erősen kérdéses.
A gyakorlatban sok munkavállaló ugyanakkor nem a hivatalos minimálbért kapja: jellemző a „borítékos” kifizetés, amikor a bér egy részét hivatalosan, másik részét feketén adják.
Ez ugyan javítja az alkalmazottak bevételét, de közben gyengíti a költségvetést, és tovább erősíti a szürke zónát.
A minimálbér emelése azonban nem csupán a dolgozókat érinti, az ukrán közteherviselés több elemét is ehhez az összeghez kötik. A munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulás – az egységes szociális járulék – például a minimálbér 22 százaléka. Ez jelenleg 1760 hrivnya minden bejelentett dolgozó után. Az egyéni vállalkozók (FOP) második csoportjának adója szintén ehhez az értékhez igazodik, ők 1600 hrivnya egységes adót fizetnek havonta.
A minimálbér-emelés kérdése tehát nemcsak politikai, hanem gazdasági természetű is. Ha nő a minimálbér, nő a közteher, melynek hatását leginkább a kisvállalkozások érezhetik. Számukra minden emelés újabb nyomás, amit sokan csak áremeléssel vagy alkalmazottak elbocsátásával tudnak kivédeni. Másrészről viszont a jelenlegi bérszint egyre inkább elveszíti funkcióját.
Andrij Sevcsisin gazdasági elemző szerint „a mostani minimálbér nem reális munkabér, inkább a feketegazdaság indikátorává vált”.
A minimálbér mértéke nemcsak közvetlenül a bérekre, hanem más gazdasági mutatókra is hatással van. A gépjárműadó például csak akkor válik esedékessé, ha egy autó értéke meghaladja a 375 minimálbért. A maximális ingatlanadó pedig a minimálbér 1,5 százaléka négyzetméterenként. Emelés esetén ezek a terhek is nőnének.
A büntetések szintén ehhez az összeghez kötődnek. Ha egy munkáltató nem fizeti ki időben a bért, vagy be nem jelentett munkavállalót foglalkoztat, akár 10 minimálbérnyi, azaz 80 ezer hrivnyás büntetést is kaphat.
A parlamentben ellenzéki képviselők már javasolták a minimálbér 10 800 hrivnyára történő emelését, de ez nem talált kormányzati támogatásra, és pénzügyi fedezete sem ismert. A kormányzat óvatosabb, fokozatos emelést javasol: 2026-ban 8688 hrivnya, 2027-ben 9374 hrivnya, 2028-ban pedig 10 059 hrivnya lenne a tervezett bruttó összeg.
Ugyanakkor a gazdasági növekedés továbbra is alacsony szintű. A hivatalos célok szerint 2026-ra az infláció 9,7 százalékra, 2027-re 7,1 százalékra, 2028-ra pedig 5,6 százalékra csökkenne. Ez azonban csak akkor reális, ha a háborús körülmények nem súlyosbodnak, és a mezőgazdasági termelés stabil marad. Hlib Vislinszkij szerint „a tervezett emelés nem éri el az infláció szintjét, vagyis a reálbérek valójában nem növekednek”.
A jelenlegi bérszint nem biztosít megfelelő megélhetést. Egyre többen kényszerülnek arra, hogy csökkentsék kiadásaikat, lemondjanak alapvető szükségletekről, például megfelelő étkezésről, gyógyszerekről vagy fűtésről. Ez hosszú távon szociális feszültségekhez vezethet, főként a nagyvárosokon kívüli régiókban, ahol a megélhetési költségek a jövedelmekhez képest magasak.
A munkaképes lakosság jelentős része már külföldön dolgozik, és további elvándorlásra is lehet számítani, amennyiben a bérszint nem követi az inflációt. Ez viszont nemcsak munkaerőhiányhoz, hanem az állami bevételek csökkenéséhez is vezethet.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
