Napjainkban évente kb. 460 millió tonna műanyagot állítunk elő (ez nagyjából 76 gízai Nagy piramis tömegét teszi ki), egyes becslések szerint ez a mennyiség 2060-ra megháromszorozódik. Ennek kevesebb, mint 10%-át hasznosítjuk újra, a többi szemétlerakóban, szemétégetőben vagy rosszul kezelt hulladékként végzi. Világszinten minden egyes percben kb. 10 millió műanyag zacskót használunk fel, melyek jelentős része rövid időn belül a szemétben végzi. Az óceánokban található hulladék 14%-át az említett zacskók és szatyrok teszik ki. A zacskómentes világnapot minden évben július 3-án tartják. Ennek kapcsán kérdeztünk meg néhány embert arról, vajon mekkora kárt okozunk a műanyag zacskók használatával a környezetünknek és hogyan tudnánk ezen változtatni?
A zacskókat és szatyrokat vastagságuk szerint is csoportosíthatjuk: a legvékonyabbak (zöldséges zacskók) 15 mikronnál (1 mikron a milliméter ezredrésze) is vékonyabbak, a legvastagabbak (tartós bevásárló táskák) általában 100-120 mikronosak. A zacskók környezetszennyező hatásának sokfélesége máig sem teljesen tisztázott – tájékoztatott Molnár Ferenc, a Miskolci Egyetem tudományos segédmunkatársa. – Hulladéklerakóban történő felhalmozásuk során üvegházhatású gázok szabadulhatnak fel, illetve a nem megfelelő kialakítás miatt a műanyag termékekből kioldódó káros anyagok elszennyezhetik a talajt és a felszín alatti vizeket egyaránt. Az elégetésük sem nyújt biztonságos megoldást, hiszen hozzájárul az üvegházhatású gázok mennyiségének növeléséhez, valamint toxikus gázokat juttat a légkörbe. A műanyag zacskók környezeti behatások következtében aprózódhatnak. UV-sugárzás hatására törések jelennek meg a polimerláncokban, szerkezetük gyengül, rideggé válnak és széttöredeznek. Ez viszonylag gyorsan lejátszódhat, ugyanakkor az így keletkezett kis műanyagdarabkák, amelyeket gyakran mikroműanyagnak nevezünk, valós lebomlása a kutatások szerint évszázadokba is telhet. Mára a mikroműanyagok szinte mindenütt jelen vannak: a talajban, a vizekben, sőt egyes élőlények szervezetében is.
Véleményem szerint belátható időn belül nem tudjuk teljes mértékben mellőzni a műanyag zacskókat és szatyrokat, de számos megoldást találhatunk, amelyekkel csökkenthetjük az általunk elhasznált mennyiséget. Érdemes lehet más alternatívákat használni: textil-vagy vászontáskákat, vesszőkosarat, zöldséghálót. A vastagabb műanyag szatyrokat többször felhasználhatjuk, hiszen arra lettek tervezve. Tudatosan csökkenthetjük a felhasználásunkat is, pl. bizonyos zöldségeket nem feltétlenül szükséges zacskóba tennünk. Vannak csomagolásmentes boltok, ahol az árucikkeket az általunk vitt tárolóba, edénybe töltik vásárláskor. Állami szinten is születhetnek olyan döntések, amelyek segíthetik az elhasznált műanyag zacskók mennyiségének csökkentését. Azt gondolom, hogy a környezettudatosságra való nevelés lehet az egyik leghatékonyabb eszköz, amely segítségével képesek lehetünk akár társadalmi szinten is változásokat elérni a hulladékmennyiség csökkentése érdekében.
***
2021. június 1-jén Ukrajna Legfelső Tanácsa elfogadta A műanyag zacskók forgalmának korlátozásáról szóló törvényt (2051 IХ), ami 2022. január 1-jétől betiltotta az egyszer használatos (≤ 50 mikron) és az oxo-biodegradálható zacskók ingyenes osztását a boltokban és vendéglátóhelyeken. Ezt követően a 2022. február 1-jei miniszteri rendelet minimális kiskereskedelmi árat határozott meg – 2–3 hrivnya/zacskó –, ami jelentősen csökkentette a forgalmat. A törvény betartását a fogyasztóvédelmi hatóság dolga ellenőrzi – tájékoztatott Anatolij Rizsikov, a megyei fogyasztóvédelmi szolgálat fogyasztóvédelmi és árszabályozási főosztályának vezetője.
– A műanyag zacskók használatáról való leszokást környezetvédelmi szervezetek kampányokkal is támogatták. Például a Zero Waste Lviv és partnere, a környezetvédelmi minisztérium egy helyi kezdeményezése Plastic Bag Free néven nőtt országos kampánnyá: az akciók során 42 városból 100-nál is több üzlet vett részt, és több városban tartottak bemutató eseményeket, tanácsadást, ösztönző programoka. Az eddig elért eredményekkel elégedettek lehetünk, ugyanis 2022-re a lakosság műanyag zacskó használata 40–90 %-kal csökkent. Ugyanakkor a biológiailag lebomló zacskók eladása 13–15-szörösére nőtt a nagy üzletláncoknál (pl. Silpo, ATB, Kolo). Például a Silpo-nál több mint 4-szeresére csökkent a hagyományos zacskók eladása, miközben a komposztálható zacskók eladása 13–15-szörösére ugrott. Az ATB-ben 46 %-kal kevesebb hagyományos zacsi fogyott, míg az ökológiailag barátságosak eladása 2,5 szeresére nőtt. Nem csak a használat csökkent, de alternatívákkal (lebomló zacskók, vászontáskák) is bővült az ellátás – egyre természetesebbé válik a vásárlók hozott tasakok használata. Talán ez az egyik sikeres példa a zöld átállásra a háborús körülmények ellenére is.
***
Kárpátalja hegyvidéki részén, többek között a Tisza forrásvidékén, közel 200 településen megoldatlan a hulladékszállítás, így a lakosság vagy elégeti vagy a folyóba dobja azt. A beszűkült költségvetési forrásokkal rendelkező helyi önkormányzatok, valamint az állam, nem foglalkozik a probléma megoldásával. Francz Béla egyedül vette fel a harcot a környezetét elárasztó szemét ellen. A környezetvédelmi aktivista több mint öt éve Tiszta folyó, tiszta víz néven szelektív hulladékudvart üzemeltet Kőrösmezőn. A hulladékgyűjtésen, közösségi folyótakarításokon túl ismeretterjesztő előadásokat is tart iskolásoknak.
– A műanyag zacskók nagy kárt okoznak a környezetünkben és hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után – mondja Francz Béla. – A nejlonzacskók többnyire a szemétben végzik, innen általában kezeletlen hulladékként közvetlenük a környezetbe kerülnek. Csak hogy érzékeltessem mekkora probléma ez: a folyóinkon levonuló árhullámok idején a part menti és az ártérben lévő fákat, cserjéket szinte beborítják a zacskók. Ráadásul a lakosság nagy része ilyenekbe gyűjti a háztartási hulladékot, ami többnyire illegális lerakókba vagy a folyópartra kerül. Ezeket szinte lehetetlen utólag összeszedni, mivel megtelnek folyami hordalékkal. Döbbenetes látvány, ahogy a függőleges partfalak rétegeiből nejlonzacskók, deformálódott PET-palackok lógnak ki.
A környezetvédelmi aktivista szerint az egyszerhasználatos nejlonzacskók jelentik a legnagyobb problémát, ugyanis ezekbe nemcsak pékáru, zöldség-gyümölcsféle kerülhet, hanem ilyenekbe csomagolják a sajtokat, a húsokat és a halakat is. Az állati eredetű termékek után a zacskók olyan mértékben szennyeződnek, hogy azokat csak mosás után lehet újrahasznosítani. Mivel ezek vonzzák a legyeket és a rágcsálókat, gyakorlatilag veszélyes hulladéknak minősülnek. Ugyanis a szelektív gyűjtőkbe csak száraz, üres csomagolási hulladékok dobhatók.
– A papír szélesebb körű élelmiszeripari felhasználása, valamint a komposztálható és biológiailag lebomló tasakok használata jelenti a megoldást a problémára – véli a szakember. – Itt még szinte minden háztartásban van kályha, a papírral be lehet gyújtani ezekbe. Az embereket az sem ösztönzi a környezettudatosságra, hogy az elmúlt években a boltokban fizetőssé tették az egyszerhasználatos nejlonzacskókat.
A környezetvédelmi aktivista a teljeskörű háború kitörése előtt három–négy embert foglalkoztatott, jelenleg viszont nem talál munkaerőt, így egyedül viszi a telepet. Emiatt kénytelen volt csökkenteni a befogadó kapacitását is.
– Sokan elmenekültek, vannak, akik a fronton szolgálnak és olyanok is, akik bujkálnak a mozgósítás elől – tért ki a háború okozta problémákra Francz Béla, ami az élet minden területére rányomja a bélyegét. – Nekem három kiskorú gyermekem van, így menetsülök a mozgósítás alól. Kénytelen vagyok egyedül dolgozni, egymagam végzem négy ember munkáját: fogadom, szortírozom és tömörítem a hulladékot. További nehézséget okoz, hogy felére csökkent az újrahasznosítható hulladék felvásárlási ára. Ennek ellenére továbbra is missziónak tekintem a munkám. Próbálok minden megtenni egy tisztább Kárpátaljáért, a folyókért és boldogabb emberekért.
***
A témában egy piaci árust is megkérdeztünk arról, mennyire változott a vásárlási szokás a nejlonhasználat terén. Kukulnyik Adriánna szerint az eladók továbbra is szinte minden terméket nejlonzacskóban értékesítenek – nem kényszerből, hanem kifejezetten a vásárlók kérésére. Mint mondta, a legtöbb ember eleve azzal a szándékkal közelít a standhoz, hogy minden kiválasztott zöldséget és gyümölcsöt külön zacskóba kér. Nem ritka, hogy egyetlen vásárlás alkalmával 4–5 külön zacskót is elhasználnak, hiszen a vásárlók szeretnek mindent külön csomagolni. A kereskedő szerint a zacskóhasználat így mindennapos és jelentős tétel: egy csomag – mely körülbelül 200 darab egyszerű nejlonzacskót tartalmaz – 55 hrivnyába kerül, és forgalomtól függően akár napi két csomagot is elhasznál. Adriánna elmondása szerint csak elvétve fordul elő, hogy valaki saját táskát hoz, de még ilyenkor is gyakori, hogy a válogatáshoz nejlonzacskót kérnek, és csak a végén teszik a termékeket a saját szatyorba.
Bár az egyszerű zacskók költségét nem számolja fel külön, a nagyobb, erősebb táskákért már többletet kell fizetni: ezek ára mérettől függően 3 vagy 5 hrivnya. Az apró különbségek is számítanak: a vásárlók jobban kedvelik a füllel ellátott zacskókat, mert ezekben kényelmesebb hazavinni az árut. Az olcsóbb, fül nélküli változatokat kevésbé szeretik, ilyenkor sokan pluszban kérnek mellé egy „füles” zacskót is.
„Az emberek megszokták a nejlont, természetes számukra, hogy kérhetnek és kapnak is. Ritka az, aki valóban tudatosan készül és nem használ el feleslegesen plusz zacskót. Hiába lenne olcsóbb és környezetbarátabb a saját táska – még nem szokott rá mindenki” – összegezte tapasztalatait az árus.
***
Sutka Zsuzsanna szerint a környezettudatosság a hétköznapi döntéseken is múlik. A palágykomoróci asszony igyekszik mindig vinni magával bevásárlótáskát, ám ez nem mindig valósul meg.
– Van, hogy csak beszaladok valamiért, és nem gondolok rá előre, olyankor az üzletben veszek táskát – mondta. – Általában azért próbálok vászontáskát vinni magammal, de néha előfordul, hogy elfelejtem. A mérős termékeket, például a zöldséget, apró csokoládét vagy pékárut külön egyszer használatos zacskókba csomagolom, mert úgy érzem, az tisztább, és egyszerűbb is otthon kipakolni. Igyekszem figyelni arra, hogy ne használjak feleslegesen sok csomagolóanyagot, de közben a praktikusság is számít. A zacskókat otthon nem dobom ki, hanem újra felhasználom, például szemeteszsáknak vagy tárolásra, fejtette ki Sutka Zsuzsanna.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
