Kiegyensúlyozott, határozott, már a hangja is nyugalmat sugároz. Életét a szívbetegek gyógyításának szánta, rengeteget tanult, hogy fejlődjön és minél több tudással legyen felvértezve. Szereti a humort, legszívesebben Hofi Gézát választaná a szomszédjának. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége dr. Koncsovics Tibor, a Munkácsi Keresztény Egészségügyi Központ kardiológusa, ultrahangos szakorvos, a Kárpátaljai Magyar Kardiológusok Társaságának, valamint a Belgyógyászok Kárpátaljai Társaságának tagja.
Magyar Tímea
–Saját elhatározás volt az egészségügyi hivatás vagy valakinek a befolyására választotta az orvoslást?
– Édesapám cipész volt, édesanyám szintén az ungvári cipőgyárban dolgozott, szóval a felmenőim között nem volt orvos. Viszont szüleimnek rengeteg orvos ismerősük volt, akiktől érdekes történeteket hallottam gyerekként, s mivel jó tanuló voltam, úgy gondoltam, megpróbálkozom a gyógyítással. Az ungvári 6. számú középiskola befejezése után felvettek az Ungvári Állami Egyetem orvosi karára, ahol 1987-ben diplomáztam.
– Hogy alakult a szakmai pályafutása?
– Az egyéves internaturát a Munkácsi Járási Kórházban töltöttem a belgyógyászaton, majd következett négy év a munkácsi katonakórházban. Ezután szakosodtam a kardiológiára, s 1992-től 2014-ig ismét a járási kórházban gyógyítottam. 2000-től bedolgoztam a Munkácsi Keresztény Központba, majd végleg ottmaradtam. A szívbetegek kezelésén kívül belgyógyászati ultrahangvizsgálatokat is végzek a klinikán. Az évek során számos továbbképzésen vettem részt Lembergben, Kijevben, Debrecenben, hisz az én szakmámban folyamatosan fejlődni kell, a technika halad.
– Emlékszik, ki volt nagy hatással a szakmai fejlődésére?
– 1992-ben a kórházban megismertem Anna Homonnajt, aki funkcionál-diagnosztaként és kardiológusként dolgozott. Mindmáig ő a példaképem, a szakmai tudása, precizitása, elképesztő munkabírása nagy hatással volt rám. Valószínűleg neki köszönhetően maradtam a kardiológiánál. Választásomban az is közrejátszott, hogy a szív pontos diagnosztizálására és a kezelésére is több lehetőség van, ami biztosítja a gyógyulást, egy orvos számára pedig fontos a sikerélmény.
– A keresztény központ többek között arról is ismert a kárpátaljai magyarság körében, hogy több magyarul beszélő orvosa is van. Jelenleg milyen a magyar pácienseik aránya?
–A betegek úgy hatvan százaléka valóban magyar ajkú, ami azért fontos, mert anyanyelvükön jobban szót értenek a kezelőorvosukkal.
– A szív- és érrendszeri betegségek világszerte az első helyen állnak. Jelenleg melyek a leggyakoribb elváltozások, amelyekkel felkeresik önöket?
–A hipertónia a leggyakoribb és a stressz indukálta ritmuszavar. Elég gyakori a cukorbetegségből, a hiperkoleszterinémiából (magas koleszterin), a túlsúlyból, a mozgáshiányból fakadó koszorúér- betegség. A hölgyeknél a változó kor után gyakoribbak a szívproblémák, míg a férfiaknál inkább a genetika, a káros szenvedélyek és a stressz váltják ki a rendellenességeket. Ma már a harmincas korosztály körében sem ritka az érrendszeri elváltozás, megfiatalodtak a betegségek.
– Egyes orvosok szerint a mai fiatal korosztály tudatosabban viszonyul az egészségéhez, míg az idősebbek már csak akkor törődnek vele, amikor megbetegszenek.
– Tény, hogy van egy réteg, aki igyekszik megőrizni az egészségét. De sokan kivizsgáltatják magukat, egy-két hónapig betartják az orvosi utasítást, de amikor már jobban érzik magukat, elhagyják a gyógyszereket és fittyet hánynak a tanácsokra. Holott a krónikus betegségeknél ez megengedhetetlen és veszélyes, mert folyamatos kontrollt igényelnek. A több mint három éve tartó háború okozta stressz is súlyosbította az elváltozásokat, és van egy réteg, akinek szűkűlt a mozgástere, így el sem jut az orvoshoz.
– Mennyit korszerűsödött a diagnosztika az elmúlt időben?
–Minden betegség feltárásának megvan a diagnosztikai algoritmusa. Az utóbbi időben az MRI vizsgálatok adják a legpontosabb eredményt, segítségükkel olyan összetett elváltozásokat tudunk kimutatni – pl. szívburokgyulladás, szívbillentyű-rongálódás – amelyek szívelégtelenséghez vezetnek. De említhetem az emissziós tomográfiát is, ami egy képalkotó orvosi eljárás, amely során radioaktív anyag kibocsátását (emisszióját) használják fel a test belső szerveinek és folyamatai ábrázolására. Vannak olyan összetett esetek, amikor ezen eljárásokra van szükség. Ma már a labordiagnosztikával is számos olyan mutató ellenőrizhető, amire korábban nem volt lehetőség. Ma már egy vérvizsgálat is jelezheti a kardiológusnak, ha gyanakodnia kell valamilyen rendellenességre. Javaslom, hogy évente kétszer ellenőrizzük a vércukor-, a koleszterin-, a kreatinin-, az elektrolit-, a nátriuretikus peptid-szintet (ez egy olyan hormon, amely segít szabályozni a szervezet víz-, nátrium- és vérnyomás-egyensúlyát).
– Saját egészségével mennyit foglalkozik?
– Számunkra kötelező az éves szűrés, amin rendre részt veszek. Nem dohányzom, alkoholt csak nagy alkalmakon és mértékkel fogyasztok. Reggelente 20 perces tornával kezdem a napot. És gyakran úszom, így tartom karban magam.
– Család?
– Háromszor nősültem és négy gyermekem született: a legkisebb lányom 12, az idősebbik 38 éves, a középső 28, a fiam pedig 22 éves. A nevelésük oroszlánrésze az édesanyjuknak jutott, engem lekötött a tanulás, a munka.
– A munka mellett jut ideje hobbira?
– Nem igazán. De szeretem a zenét, ha van rá lehetőségem, szívesen szörfözök az interneten a zeneszámok között. Fiatal koromban zongoráztam is.
– Milyen mindennapi rituáléja van?
– Igyekszem, hogy megtegyek napi ötezer lépést.
– Mi a legnehezebb dolog a szülői létben?
– Ha azt látjuk, hogy a gyermekünk kiábrándult valamiből és nem úgy alakul az élete, ahogy szeretné.
– Ha megtehetné, milyen törvényt vezetne be?
– Megsemmisíteném az összes fegyvert, hogy ne legyenek háborúk.
– Mi nélkül nem lép ki a lakásból?
– Személyi, pénz, telefon.
– Hol tud a legjobban pihenni?
– A kárpátaljai erdőkben sétálva, a Nagybereznai járásban van több kedvenc helyem, ha szezonja van, gombázok is.
– Kivel találkozna szívesen egy beszélgetésre?
– A kijevi orvosprofesszorral, Borisz Todurovval, aki sokat tesz a kardiológia fejlődéséért.
– Hisz a sorsban vagy az életünket mi irányítjuk?
– Hívő, görögkatolikus ember vagyok.
– Könnyen táncra mozdul meg a lába?
– Talán nem elsőnek megyek táncolni egy buliban, de másodiknak igen.
– Kit választana a szomszédjának?
– Hofi Gézát.
– Van-e valamilyen szakmai kihívás, ami foglalkoztatja?
– Számomra új ultrahangos eljárásokat szeretnék elsajátítani, nagyon várom a háború végét, hogy elutazhassak egy újabb továbbképzésre.
– Mivel lehet meglepni?
– Mindig meglep és felnézek azokra, akik a bennünket körülvevő sok negatívum közepette is képesek segíteni, jót cselekedni másokkal.
Kedvencek:
étel: bográcsgulyás
ital: ajran
állat: ló
növény: rózsa
zene: pop, rock
évszak: ősz
napszak: naplemente
könyv: Walter Scott könyvek
szín: égszínkék
erényének tartott tulajdonsága: kitartó
negatív vonása: néha hirtelen haragú
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
