Az élelmiszerárak az infláció fő hajtóerői

Ukrajnában az idei infláció legmarkánsabb jellemzője az élelmiszerárak drasztikus emelkedése, főleg a szociális termékek körében. Az Ukrán Nemzeti Bank prognosztizálta az árak emelkedését, azonban májusra az inflációs ütem jelentősen túllépte a korábbi előrejelzéseket: éves összevetésben már elérte a 15,9 százalékot. A nem élelmiszeripari termékek csupán 3,8 százalékkal drágultak, míg az élelmiszerek átlagosan 21 százalékkal – nyers formában akár 26,4 százalékkal is – nőtt az áruk.

Az infláció kiszámításakor három fő összetevő súlyozott értékelése történik: az élelmiszerek, a szolgáltatások és az ipari termékek (beleértve az energiahordozókat). Mivel az élelmiszeripari infláció önmagában is meghaladja a 20 százalékot, az összképben is meghatározó súlyt képvisel. A jegybank adatai szerint leggyorsabban a kenyér, a húsipari termékek, bizonyos tejtermékek (például sajt, tejföl, tejszín), valamint az alkoholmentes italok ára nőtt, amit az alapanyagárak emelkedése és a munkaerőköltségek növekedése hajtott. Ezen kívül szokatlanul gyors ütemben drágult a hal, a gabonafélék, a liszt és a napraforgóolaj is.

Az idényhatások is súlyosbították a helyzetet: az alma, a bogyós gyümölcsök és egyes üvegházi zöldségek ára ugrásszerűen nőtt a tavaszi fagyok okozta hozamkiesés miatt. Ugyanakkor ezek hatása az inflációs kosár egészére marginális, hiszen nem számítanak szociális alapélelmiszernek. Mint ahogy Oleh Pendzin közgazdász is megjegyezte, a fogyasztói árindexre azok az alapvető élelmiszerek vannak hatással, amelyek a lakosság mindennapi étkezéséhez nélkülözhetetlenek, például kenyér, burgonya, húsfélék, tejtermékek vagy egyéb zöldségek, nem pedig az eper vagy az őszibarack.

A piaci tapasztalatok szerint szinte minden élelmiszertermék ára emelkedett, amit a vásárlók már a boltok polcain is éreznek. Ez jelentős terhet ró a háztartások költségvetésére, főleg a legkiszolgáltatottabb csoportok esetében. Reményt nyújthat, hogy hagyományosan július és október között – az új termés megjelenésével – csökken az élelmiszer-infláció, időnként deflációs hatásokat is kiváltva. Az idei évben a tavaszi hűvös idő miatt ez a folyamat késlekedett, de a szakértők szerint június harmadik dekádjától már várható az árak enyhe mérséklődése, különösen az idényzöldségek piacán.

Ugyanakkor a mezőgazdaságra ható külső tényezők továbbra is kockázatot jelentenek. A háborús helyzet súlyos károkat okoz a mezőgazdasági infrastruktúrában, emellett a gyengülő hrivnya is hatással van az importált alapanyagok és termékek árára. Mindez növeli a gyártási és logisztikai költségeket, amit a termelők kénytelenek áthárítani a fogyasztókra.

A szakértők szerint még így is sokat számít az import szerepe az ukrán piacon: hozzájárul a kereslet kielégítéséhez és a túlárazás megelőzéséhez. Például amikor tavaly 30 százalékkal kevesebb burgonyát termeltek, Lengyelországból, Litvániából, sőt Spanyolországból is importáltak, így nem ugrottak meg extrém módon az árak. Hasonló válaszlépések várhatók idén is, ha egy-egy terméknél zavar támad az ellátásban.

A kereslet-kínálat egyensúlya tehát alapvetően biztosított, amit az is jelez, hogy nincs pánikvásárlás vagy üres polcok a boltokban. Ahogy Oleh Pendzin fogalmaz: lehet, hogy a választék kissé szűkebb, de élelmiszerhiány nincs, és nem is várható. A piac stabilitásának egyik kulcsa az erős verseny. Sem a termelő, sem a kereskedő nem engedheti meg magának, hogy túlzott haszonkulccsal dolgozzon, mert gyorsan elveszítené vásárlóit a versenytársakkal szemben.

Andrij Novak közgazdász szerint az ukrán élelmiszerpiac az egyik legversenyképesebb szegmens a gazdaságon belül, ahol a spekulációnak minimális terep jut. A termelési és kereskedelmi lánc önszabályozó mechanizmusai eddig is hatékonyan működtek, és a jövőben is hozzájárulhatnak az árszint stabilizálásához még a háborús környezetben is.

Forrás:
KISZó
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó