Minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget megelőző pénteken tartják az alvás világnapját. Vajon miért olyan fontos a pihenés, a férfiak vagy a nők igénylik inkább, kinek mennyi időre van szüksége a regenerációhoz, miért vannak rémálmaink? Többek között ezeknek próbáltunk utánajárni Ljudmila Hancsin, a Megyei Egészség Központ orvos-módszerésze segítségével.
– Az alvás minden élőlény számára nélkülözhetetlen – véli a szakember, ugyanis számos életfolyamathoz járul hozzá. Részlegesen kikapcsol egyes idegrendszeri funkciókat, pihenteti és regenerálja azt. Az alvás során számos ingert nem érzékelünk, azonban vészhelyzetben pillanatok alatt újra működésbe lép a szervezetünk. Az alvó személy belső szervei szintén nyugalomba kerülnek, működésük szerényebb intenzitással zajlik. Az idegrendszerhez hasonlóan ilyenkor ezek is némiképp regenerálódnak.
– Mikor szoktunk álmodni?
– Az elalvás egy átmeneti Non-REM szakasszal kezdődik, ilyenkor lassulnak az izom- és szemmozgások, növekszik a reakcióidő, azonban az illető még éber. Ezt követően a szemmozgások teljesen megállnak és az izmok is egyre ernyedtebbek lesznek, majd következik a mélyalvás szakasza. Az alvás REM fázisát, ahogy már írtuk, intenzív szemmozgások jellemzik. Szemhéjunk alatt szemünk élénken mozog, ilyenkor szoktunk álmodni is. Érdekes, hogy a REM-fázis alatt kissé felborul keringési és légző rendszerünk szabályos működése, sőt, a hőszabályozásunk is jelentősen csökken.
– Mitől vannak rémálmaink?
– A gyerekek körében elsősorban akkor jelennek meg, ha életükben valamilyen fontos változás történik. Az óvodába, iskolába kerülés, kistestvér születése, családi konfliktus, a szülők válása mind olyan élethelyzet, mely a gyermek számára fokozott stresszel jár. Ám a felnőtt lakosság sem mentes tőle, mivel alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket ért érzelmi hatások és információk jelentős részét is. Ezért gyakran jelentkeznek rémálmok például poszttraumás stressz szindróma tüneteként, vagyis valamilyen komoly megrázkódtatás, stresszhatás után.
– Becslések szerint napjainkra a lakosság 20 százaléka alvászavarban szenved. Vajon mi áll ennek hátterében?
– A mindennapos stressz, a felgyorsult életritmusunk. A nyugtatók és altatók azonban csak rövid távú megoldást jelentenek, ezek a későbbiekben súlyosbítják az álmatlanságot.
– Sokaknak viszont a horkolás teszi tönkre az éjszakáját.
– A horkolás hátterében számos ok állhat. A leggyakoribbak a túl sok evés, kevés mozgás, az alkohol, az altatók, a dohányzás, a rosszul megválasztott alváspozíció, az orrdugulás, a kicsi, behajló orrcimpák stb. A légutak elzáródásával járó, obstruktív alvási apnoe szindróma azonban veszélyes is, mert alvás közben megakadályozza, hogy a levegő a tüdőbe juthasson. Alkalmanként akár 10 másodpercre is. A férfiak 4, a nők 2 százaléka szenved tőle. Amikor az ember alvás közben légzéskihagyást tapasztal, az agya automatikusan felébreszti, általában hangos horkolás vagy horkantás kíséretében, hogy helyreálljon a légzés. Az ilyen személyek egy éjszaka többször is tapasztalnak ilyen éber pillanatot, ezért napközben nagyon fáradékonyak és álmosak.
– Mihez vezet, ha valaki nem alszik eleget?
– Egy ausztrál kísérlet eredménye szerint a leghosszabb alvás nélkül töltött idő 18 nap 21 óra és 40 perc volt. A hintaszékben ébren töltött maratoni megmérettetés győztese ezután hallucinációról, paranoiáról, zavaros képzelődésről, beszélgetésfoszlányok és gondolatai összemosódásáról, valamint koncentrációs zavarokról számolt be. Nem véletlen, hogy az ókori Kínában az alvásmegvonás az egyik legsúlyosabb kínzási módnak számított.
A kialvatlanság károsan befolyásolja az agyműködést, fizikailag rossz a testnek, árt az egészségnek.
Magyar Tímea
