A decentralizáció elindítása óta napirenden van a megye közigazgatási térképének átrajzolásáról. A legújabb elképzelés szerint országszerte változtatni akarnak, mégpedig oly módon, hogy a jelenlegi 2020 járás helyett 490-et hoznának létre.
Szakértői vélemények szerint a kistérségi közösségek (hromádák) létrehozásával csökken a jelenlegi járások szerepe. Szükség van tehát a változtatásra, amely révén új és hatékonyan működő közigazgatási egységekként kell újraalkotni a járásokat. A vita most arról folyik, milyen funkciókat tölthetnének be. A hromádák ugyanis életképesebbnek mutatkoznak, mint az alacsony hatékonysággal, állandó pénzhiánnyal küzdő, az emberek problémáit megoldani képtelen járások.
Ékes példa erre az óvodák helyzete. A járási fenntartásban lévő intézmények jelentős része pénzhiányra hivatkozva hónapokon át zárva tart. Az anyagiak hiánya azonban csak hivatkozási alap, valójában másra koncentrálódik a járási vezetők figyelme.
A járások sorsáról, funkciójáról kevés szó esik. Ám nem lehet szőnyeg alá seperni a kérdést, hisz zajlik a kistérségi közösségek létrehozása.
2020-ban pedig helyhatósági választások lesznek, amelyeknek már az új közigazgatási felosztás alapján kell lezajlaniuk.
Tehát a decentralizációs reformnak, vagyis a települések egyesülésének a jövő év októberéig meg kell történnie. Még rengeteg a szervezési feladat. Csakhogy az idő sürgető, vagy inkább már nincs is.
Ukrajnában jelenleg húsz olyan járás van, amelyekben teljes egészében kialakultak a hromádák, további 154-ben 50 százalékos e folyamat. Ezekben okafogyottá váltak a járási tanácsok és az állami közigazgatások. Felmerült a kérdés: hogyan tovább?
Kárpátalján minden bizonnyal 4 járás alakul majd a jelenlegi 13 helyett. Három a földrajzi elhelyezkedése révén máris adott: Ungvári, Munkácsi és Huszti. A negyedikkel vannak gondok, mert el kellene dönteni, hogy Técső vagy Rahó legyen-e a leendő járás központja. Előbbi ellen szól, hogy mindössze 28 kilométerre van Huszttól és 110 kilométer választja el a rahói járási Mezőháttól (Lazescsina). A Técsői járásnak másrészt fejlettebb az úthálózata, logisztikailag jobb helyzetben vannak az ott lévő települések. A Rahóra vezető főút viszont gyakran esik árvizek áldozatává, gyakoriak a közlekedést akadályozó lavinák.
Tehát a Técsői járást eszerint inkább a Husztihoz kellene csatolni. Csakhogy akkor Rahó magára maradna, a távolságok miatt pedig nem lenne értelme a husztival egyesíteni.
A következőképpen nézne ki az egész: Az Ungvári járáshoz kapcsolódna a perecsenyi és a nagybereznai térség, ami által 2350 négyzetkilométeres területe és negyedmilliós lakossága lenne. A Munkácsi járás a Bereg-vidékkel, az Ilosvai, a Szolyvai és a Volóci járások összevonása által 3700 négyzetkilométeres és 430 ezer lakosúvá válna. A Volóci járás domborzata miatt két részre válna Volóc és Felsőverecke közötti határral. A leválasztott rész a Huszti járáshoz kerülne, amelyhez kapcsolódna még Ugocsa és az Ökörmezői járás. Ez a térség 3100 négyzetkilométert ölelne fel és 310 ezren laknák. A mostani Rahói és a Técsői járás egyesülésével pedig 3709 négyzetkilométeres és 268 ezer lakosú új járás jönne létre.
Ám van egy „de”. Kárpátalja ugyanis nagyon le van maradva a közigazgatási reform terén.
Itt a legkezdetlegesebbek a kistérségi egyesülések, ez az ország egyetlen régiója, amelynek még nincs elfogadott távlati terve, nincs kialakult kép a leendő helyzetről. Itt még rengeteg vitára lesz szükség, hogy letisztuljon a reform folyamata.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
