A parlament első olvasatban elfogadta a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság felállításáról szóló törvénytervezetet. Hogy a jogszabály esetleges életbe lépése milyen hatású lesz, gátat szab-e az élet minden területét behálózó korrupciónak, nem lemérhető, legfeljebb remélhető.
Az IMF nem teljesen elégedett
Ukrajna legnagyobb hitelezője, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az új bírói testület létrehozását szabta egyik fő feltételül a kölcsönök további folyósításához, miután az IMF szakértői legutóbb február 12. és 16. között tárgyaltak Kijevben a hitelprogram folytatásáról. A törvényjavaslatot a 450-ből 282 képviselő támogatta.
Az előterjesztés a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróságot Ukrajna igazságszolgáltatási rendszerének állandó, magasan specializált bíróságaként határozta meg, amelynek hatásköre kiterjed az egész országra.
A speciális bíróság hatáskörébe kizárólag korrupciós bűncselekmények tartoznak. A dokumentum szövegében található magyarázat szerint például nem tartoznak a testületre olyan pénzmosási esetek, amelyekben másfajta, azaz nem korrupciós bűncselekménnyel megszerzett pénzt mostak tisztára.
A testület felállításáról Petro Porosenko elnök 2017. december 22-én nyújtott be törvényjavaslatot, kérve annak sürgősséggel történő tárgyalását. Az IMF viszont nem teljesen elégedett az elnöki előterjesztéssel, szerinte nem felel meg teljes mértékben az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága ajánlásának. A Valutaalap kifogása alapján a törvényjavaslat nem tartalmaz kellő biztosítékot arra, hogy a korrupcióellenes bírák kiválasztása mindenféle befolyástól független lesz – kommentálja a hírt az MTI.
Egy felmérés tanulságai
A probléma súlyosságára utal egy tavaly decemberben végzett közvélemény-kutatás eredménye is. Eszerint az ukránok 86 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenlegi vezetése képtelen felvenni a harcot a korrupcióval, 60 százalékuk pedig teljes kudarcnak minősítette az eddigi küzdelmet.
Az Ilka Kucseriva Alapítvány és a kijevi nemzetközi szociológiai intézet közös közvélemény-kutatásából az derül ki, hogy az ukrajnai lakosság mindössze 9 százaléka találja eredményesnek a korrupció megfékezésére tett lépéseket. Teljes mértékű elégedettségét pedig csupán egy százalékuk fejezte ki.
A felelősség a korrupció elleni küzdelem sikertelenségéért a megkérdezettek többsége, azaz 60 százaléka szerint elsősorban az államfőt terheli, 37 százalék szerint a bíróságokat, 42 százalék véleménye alapján a parlamentet, 29,5 százalék szerint az újonnan létrehozott korrupcióellenes, míg 25,5 százalékuk a rendvédelmi szerveket hibáztatja ezért. A felmérésben részt vevők 17 százaléka ismerte el, hogy adott kenőpénzt vagy ajándékot hivatalos személynek.
A felmérésben részt vevők 8 százaléka válaszolta, hogy tudomása van több korrupciós esetről is, 9 százalékuk mondta, hogy egy-két ilyen esetről értesült. A hatóságok felé bejelentést 14 százalék tett ilyen esetekről, ám közülük mindössze 2 százalék az, akit hivatalos bejelentőnek minősítettek, a többiek jelzése válasz nélkül maradt.
Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) tavaly 49 korrupciós ügyben folyatott nyomozást állami vállalatoknál.
A becslések szerint a vizsgált cégeknél a korrupciós bűncselekmények által okozott kár meghaladja a 20 milliárd hrivnyát. A vállalatok közül 15 rajta van az ukrán gazdasági minisztériumnak a száz legnagyobb aktívummal rendelkező céget tartalmazó listáján.
A legtöbb korrupciógyanús esetet az energetikai szektorban, azt követően az agráripari, a bányászati és kohászati konszerneknél, valamint vegyipari cégeknél és a közlekedési ágazatban tárták fel.
A NABU munkájának köszönhetően 116 millió hrivnyát sikerült visszaszerezniük az állami vállalatoknak, továbbá csaknem félmilliárd hrivnya elsikkasztását akadályozta meg a korrupcióellenes iroda.
Egyes elemzők álláspontja szerint Ukrajna a korrupció miatt évente nemzeti jövedelme 2-3 százalékának megfelelő összeget veszít. Megjegyzendő, az előrejelzések az idén a GDP ilyen nagyságú növekedésével számolnak.
Nem vicc
A Sophia néven ismert csúcstechnológiás humanoid nőrobot nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy „mit kellene tenni az ukrán korrupcióval”. Az eset akár viccnek is minősülhetne, viszont a kísérletet a Davos-i Világgazdasági Fórumon végezték el.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
