A tiszapéterfalvai Kokas Banda neve sokak előtt ismerős, a népzenészek nemcsak vidékünkön lépnek fel, a szomszédos országokban is öregbítik Kárpátalja jó hírét. A folyamatos fejlődés érdekében, az idős emberektől érdeklődnek afelől, milyen nótákat énekeltek, milyen táncokat roptak a bálokon, egyáltalán, mik voltak a szokások, a hagyományok egy-egy tájon. Ifj. Kokas Károly és barátai egy ilyen gyűjtés alkalmával a Péterfalva és Nagypalád közötti tanyán élő rokonokkal beszélgetett el. A családban sokan voltak testvérek, mindannyian jeleskedtek valamiben, ki táncolt, ki nótázott, ki muzsikált.
– Heten voltak testvérek, közülük hárman élnek itt, mindhárman nagyon szépen énekelnek, jó hangjuk van, ők meséltek a régi szokásokról, adtak elő általunk még nem ismert nótákat. Az alkalommal élve az egyik bácsi azt kérdezte, lehetne-e arról szó, hogy az időseknek is szervezzünk egy bált, ne csak a fiatalok mulassanak. Az öcsém otthon elmondta ezt, és közösen arra a döntésre jutottunk, hogy megrendezzük az óhajtott mulatságot – mondta Kokas Erzsébet, a zenekar énekese.
– Mikor vált valóra az ötlet?
– Később Szőlősgyulára is ellátogattunk, ott idős asszonyokkal beszélgettünk, akik még tisztán emlékeztek a polgári jellegű táncokra, és gyönyörű balladákat énekeltek nekünk. Természetesen ott is megemlítettük a tervünket, ők is szívesen vették az ötletet. Péterfalván a zenede épületében februárban hét faluból mintegy nyolcvanan érkeztek, 70-80 éves emberek. A legidősebb egy bökényi néni volt, aki már a 93-ik évét tapossa. Vendégeinket, akik majd’ éjfélig bírták a mulatást kemencében sült kenyérrel és bejglivel kínáltuk.
Mint Erzsike elmondta, az idősek bálja olyan nagy sikert aratott, hogy a zenedébe járó gyerekek szülei is megirigyelték a mulatságot, így „megszületett” a szülők bálja. Ez ugyancsak élő népzenével kezdődött, szatmári verbunkos nyitó tánccal lepték meg szüleiket a nagycsoportosok. Ezt követte a hajnalig tartó mulatság. Mindenki, mind az idősek, mind a fiatalabb korosztály repetát kér, aminek Kokasék igyekeznek eleget tenni. Nem feledkeztek meg a gyerekekről sem. Számukra farsangi bált rendeztek, a népi zenede tanulói a bábégető télűző vigasság után jelmezeikben folytathatták a szórakozást a táncházban. Ha megéheztek, farsangi fánkot és zsíros kenyeret fogyaszthattak hagymával. A legkisebbeknek a Baba-mama foglalkozáson tartottak mini „farsangi bált”.
A főszervező a Kokas Banda volt, szakmai partnerként beszállt a Hagyományok Háza, mely jó ötletnek tartotta a kezdeményezést. Nagy valószínűséggel lesz folytatása a népünnepélyeknek.
Hegedűs Csilla
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
