A magyarság tavasza

Az 1848–’49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, illetve Beregszászi Konzulátusa közös szervezésében ünnepi fogadásra került sor a makkosjánosi Helikon Hotelben. A több szász ünneplőt házigazdaként Szilágyi Mátyás köszöntötte. A beregszászi külképviselet főkonzulja kifejtette, a „magyarság tavasza”, amely egyben az európai népek tavaszának is része volt, a pesti forradalom 170 évvel ezelőtt megalapozta szabadságunkat, demokráciánkat, modern parlamentáris és alkotmányos rendszerünket. Ez a nap országhatárokon keresztül is összeköti a magyar nemzetet, összetartozásunkat szimbolizálja.

– A március 15-i forradalomból és szabadságharcból kivette tiszteletreméltó részét a hajdani Ung-, Bereg-, Ugocsa- és Máramaros megye magyar, rutén, ukrán és más nemzetiségű népe is. A szabadságért vívott küzdelemben nem volt olyan család a hazában, Kárpátalján sem, amelynek legalább egy tagja ne vett volna részt a forradalomban valamilyen formában.

Ezért a 21. század magyarsága kulturális, lelki összetartozását nekik, a személyes és közösségi áldozathozóknak, a kivételes vagy akár a hétköznapi hősiesség példájával elöljáró elődeinknek köszönheti

– hangsúlyozta a diplomata.

Buhajla József ünnepi beszédében kifejtette, március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk! A magyar nemzet létezett már ’48 előtt is, és a szabadság zászlaját sem ’48 tavaszán emeltük fel először. 1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és ’56 októberét. – A nemzet nemcsak közös nyelvet, kultúrát és közös múltat jelent, de jelenti mindazon pillanatok összességét is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket. Ezért váltunk újra erős nemzetté az elmúlt években.

A kárpátaljai magyar közösség a magyar állam támogatásával komoly eredményeket tudott elérni elsősorban intézményrendszerének megerősítésében. Annak érdekében, hogy a közös erővel felépített jelenünket a jövőben ne veszítsük el, most is összefogásra van szükség

– hangsúlyozta az ungvári külképviselet főkonzulja.

Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő a jószomszédság fontosságáról szólt. Mint mondta, a nemzeti összetartozás tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrás. Amikor feltűzzük a kokárdát, azt büszkeséggel tesszük, de nem magunkra vagyunk büszkék, hanem magyarságunkra, hazaszeretetünkre, és azokra az őseinkre, akik szembe mertek szállni az elnyomó rendszerrel abban a reménytelennek tűnő helyzetben.

Hagyománnyá vált, hogy az ünnepi fogadás keretein belül állami kitüntetéseket és sajtódíjat adnak át. Idén Héder János, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzője, püspökhelyettes a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át, míg Galajda Józsefet, a beregszászi Kárpátvíz Kft. igazgatóját Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki. A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozták a Kárpátaljai Református Egyház püspökének, Zán Fábián Sándornak, a nemzeti és keresztyén értékek képviselete, valamint a kárpátaljai magyarság megmaradása iránt elkötelezett lelkipásztori és egyházi vezetői szolgálata elismeréseként. Az elismerést Budapesten vehette át.

Az ungvári és a beregszászi külképviselet Sajtódíjban részesítette Debreceni Mihályt, Vass Tamást, valamint Volodimir Krivosapkot a magyar-ukrán kapcsolatok és a kárpátaljai magyarság életének, helyzetének magas színvonalú és hiteles megjelenítéséért.

Az ünnepségen végeztével a római katolikus plébánia Szent kereszt kórusa lépett fel, majd a résztvevők elénekelték a Szózatot.

Hegedűs Csilla