Az elmúlt hétvégét ha nem számoljuk, az eddigi kedvező időjárásnak köszönhetően Kárpátalján egyelőre sehol nem alakult ki árvízveszély, bár hegyeinkben továbbra is tekintélyes mennyiségű, a Tisza vízgyűjtő medencéjében például fél méteresnél is vastagabb hóréteg található. A hétvége időjárása pedig minden volt, csak nem jó. Kell-e félni újabb árvizektől? – kérdezte a KISZó Volodomir Csipaktól, a megyei vízgazdálkodási főosztály vezetőjétől.
– Bár a hegyvidéket kivéve nem sok hó esett vidékünkön, a csapadékos időjárás miatt kialakulhat-e komoly árvízveszély?
– A síkvidéken valóban kevés csapadék hullott hó formájában, a hegyvidéken, főleg nagyobb folyóink ízgyűjtőterületén azonban még bőven van hó. Az olvadás sok helyen elkezdődött, de az éjszakai fagyoknak és az alacsony nappali hőmérsékletnek köszönhetően az lassú lefolyású. A vízállás ennek köszönhetően továbbra is alacsony, illetve jelentéktelen az emelkedése. Belvíz sem fenyeget. A folyókon nincs jelentős jégpáncél, sőt a legtöbb helyen be sem fagytak. Tehát a zajlástól, jégtorlaszoktól sem kell tartani. Árvízveszélyt egy huzamosabb ideig tartó csapadékos időjárás okozna. Az előrejelzés szerint azonban ilyesmire egyelőre nem kell számítani. A vízszintváltozás jelenleg sehol nem jelentős.
– Hasonlóan nyugodt volt a helyzet 2001 márciusában, de aztán váratlanul elszabadult a pokol.
– Az évszázad legnagyobb árvizét megelőzően valóban nyugodt volt a helyzet, de mert a mostaninál sokkal több hó volt a vízgyűjtő területeken, sejtettük, hogy bajt hozhat a kedvezőtlenre forduló időjárás. Alig egy óra leforgása alatt zúdult ránk az áradat. 2001 kora tavaszán 255 települést öntött el az árvíz, ennek következtében 9-en életüket vesztették és közel 14 ezer embert kellett kitelepíteni otthonából. Ma jobban fel vagyunk készülve egy ilyen fordulatra.
– Mintha a téli árvíz nem ezt mutatta volna…
– Az okok az elakadt árvízvédelmi programban keresendők. Nagy hévvel indult a 2015-ig meghirdetett állami projekt. A tervek szerint 450 kilométernyi védőgátat, 39 szükségtározót kellett volna megépíteni. A töltésekből 130 kilométernyi készült el, a tározók pedig mind az íróasztalon maradtak. Ezek a hiányosságok most is megmutatkoztak. Nagykomjátinál például a Borzsa áttörte a jobb parti védművet, mert pénzhiány miatt nem megfelelő minőségűre sikerült a gát. A napokban sikerült kijavítani a sérült szakaszt. Erre is csak helyi forrásból kaptunk 116 ezer hrivnyát. Más helyeken is mutatkoztak hasonló gondok. Egyébként a múlt évben hét árhullám vonult le a folyóinkon. Ezek közül kettő elérte, sőt egyes részeken túl is lépte a történelmi maximumot. Az anyagi kár meghaladta a 72 millió hrivnyát. A teljes felújításra több mint 170 millióra volna szükség.
– Csak a pénzen múlnak a dolgok?
– Természetesen nem. A patakmedrek, vízelvezető árkok, kanálisok karbantartása, a hulladékok eltávolítása nem kerül milliókba. A március elsejei állapot szerint 42 olyan projekt létezik, melyek a medertisztításra vonatkoznak. Az önkormányzatok önerőből, közmunka révén is megoldhatják a feladatot. És persze nem kellene szemétlerakónak használni a kanálisokat…
Balogh Csaba
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
