A népszerű amerikai bűnügyi filmekben a zsaruk az elfogott, előállított személyekkel ismertetik a jogaikat, mert ez a törvényileg előírt szabály. Ukrajnában azonban nem egészen így van. Az őrizetesnek, bár vannak jogai, azokat nem sietnek közölni vele. Például megteheti azt, hogy mindaddig nem mond semmit, míg nem biztosítanak védőügyvédet számára. A nyomozók azonban gyakran visszaélnek az illető tudatlanságával, s az erőszak alkalmazásától sem rettennek vissza, hogy kicsikarják a számukra megfelelő vallomást.
Egyebek között az ilyen visszásságok kiküszöbölésére hozták létre az ingyenes jogsegélyszolgálatot. Vaszil Popadinec, a megyei hivatal vezetője az egy éve működő szerv tevékenységéről szólva közli, sajnos sokan nem ismerik állampolgári jogaikat, és a lehetőségeikkel sincsenek tisztában. Ez különösképp igaz a magyarok lakta vidékre.
– A magyarlakta településeken kevesen tudják, hogy létezik ez a szolgálat. Megyeszerte 13 hivatalunk működik. A járási központokon kívül Csapon, Nagybocskón és Dombón (Dubove) is van irodánk – tájékoztat az igazgató. – Egészében mintegy száz fős, magasan képzett tagokból álló ügyvédcsoport kapcsolódott be a munkánkba. Ők ellenszolgáltatás nélkül nyújtanak segítséget a bajbajutottaknak. Fáradozásaikat az állam kompenzálja.
Az úgynevezett elsődleges jogi segítségnyújtásra bárki igényt tarthat. Természetesen a hatóságiaknak ismertetniük kell az őrizetbe vett személy jogait. Mindenekelőtt azt, hogy konkrétan mivel gyanúsítják és mivel indokolják az intézkedést.
– A rendőrök olykor elfelejtik, hogy nemcsak vallatni kell az előállított személyt, hanem annak állampolgári jogairól is kötelesek gondoskodni. Az őrizetbe vételről haladéktalanul értesíteniük kell a hivatalunkat, amely éjjel-nappali ügyeletet tart, és két órán belül kiküld egy védőügyvédet. Amennyiben a rendőrök ezt elmulasztják, az állampolgár is megteheti – tájékoztat Vaszil Popadinec. – Lényeges, hogy a rendőrség „ügyfele” a jogsegély megérkezése előtt ne tegyen semmilyen ellene felhasználható kijelentést, és bármilyen iratot raknak elé, azt ne írja alá.
A jogsegélyszolgálat vezetője elmondja, az előállított személy hivatalosan még nem számít őrizetbe vettnek még akkor sem, ha ügyében elkészült a jegyzőkönyv. És amennyiben az előállítását követő 72 órán belül nem kapja kézhez a letartóztatásáról és annak konkrét okáról szóló bírósági végzést, kötelesek őt szabadon bocsátani. Ezért fontos, hogy az érintett megjegyezze és a jegyzőkönyvbe is bevétesse a rendőri intézkedés pontos időpontját. S ezt feltétlenül közölje az ügyvédjével.
Az elsődleges ingyenes jogsegély csak erre az eseményre érvényes. Ám a gyanúsítottnak más lehetősége is van. Ha nem tud egymaga ügyvédet találni, ha az anyagi helyzete nem engedi meg, vagy egyéb akadálya van annak, hogy egymaga gondoskodjon a védelméről, jogában áll kérelemmel fordulni a nyomozóhatósághoz, az ügyészséghez, a vizsgálóbíróhoz vagy a bírósághoz. Beadványát rövid határidőn belül el kell bírálni. Végül az ítélőszék a jogsegélyszolgálathoz fordul azzal a felkéréssel, hogy biztosítsák az illető védelmének ellátását. A védőügyvéd kijelölése azonnal megtörténik, s amennyiben szükséges, a hivatal tolmácsot is garantál az érintett állampolgár számára, tájékoztat az igazgató.
A jog különbséget tesz a gyanúsított és a vádlott fogalma között, mondja Vaszil Popadinec. A perrendtartási törvény értelmében az a személy tekinthető gyanúsítottnak, akinek elrendelték az őrizetbe vételét és hivatalosan meggyanúsították valamilyen bűncselekmény elkövetésével. Vádlottá akkor válik, ha az elkészült vádiratát átadják az ítélőszéknek. A büntetőeljárás során csak őt illeti meg az ingyenes jogi segítségnyújtás. Ám ennek is vannak kritériumai.
Hivatalból az olyan perbe fogott mellé kötelesek ingyenes védőügyvédet kirendelni, akit olyan súlyos bűncselekménnyel vádolnak, amelynek büntetéstétele meghaladja az adózatlan minimális jövedelem huszonötezerszeresét és 10 évnél hosszabb szabadságvesztéssel jár. Azonnali ügyvédi védelem illeti meg a 18 éven aluliakat, illetve azokat, akik a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötték be a 18. életévüket. Jogosultak a térítésmentes védőügyvédi szolgáltatásra az államnyelven nem vagy rosszul tudók, a szellemi és fizikai képességeikben korlátozottak, valamint a kényszer pszichiátriai gyógykezelésre szorulók. Egyéb indokolt esetben a bíróság saját hatáskörében is elrendelheti a védőügyvéd kijelölését.
– Az idén bővült a hatáskörünk – tájékoztat Vaszil Popadinec. – Januártól azok az állampolgárok, kiskorúak is igényt tarthatnak a szolgáltatásainkra, akik családon belüli atrocitásoknak vagy szexuális erőszaknak estek áldozatul.
Persze, a hivatal nemcsak a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottaknak nyújt segítséget, hanem polgári – például a földtulajdonnal vagy a gázszolgáltatással kapcsolatos ügyekben is. Ezzel a lehetőséggel azok élhetnek, akiknek havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori hivatalos létminimum kétszeresét.
Balogh Csaba
